Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

MEGHALT MÁTYÁS KIRÁLY, ODA AZ IGAZSÁG!

mmoai

Hunyadi Mátyás, Mátyás király (1443. február 23. Kolozsvár- 1490. április 6. Bécs)

Van néhány kiemelkedő személyiség a magyar történelemben, akiről mindenki hallott, és akihez legtöbben érzelmileg is kötődünk. Tanultuk az iskolában, a róla szóló meséket sorozatban sugározta a televízió, és egyébként is, az ezer forintos bankón az ő képe látható… Legutóbb az ő idejében virágzott Magyarország (550 éve!), nem csoda, hogy emlékét őrizzük és közállapotaink örök hivatkozási pontja.

Arra nem vállalkozom, hogy 1-2 oldalnyi terjedelemben méltassam. Ehhez Ő túl sok, én túl kevés vagyok. De hadd osszak meg itt egy róla szóló, kevéssé ismert „mesét”, amiben minden benne van, ami miatt számunkra a jó uralkodó örök példája marad.

Mátyás király lopni volt

Egyszer, amikor Mátyás király álruhában a nép közt járt, betévedt egy vén cigányasszony kuckójába, aki épp kártyát vetett. Köszöntötte szép szóval:
- Adjon isten jó napot, öreganyám! Hallottam, hogy kend meg tudja mondani a jövendőt. Szegény vándordiák vagyok. Mondja meg nekem, szerencse vagy balsors vár-e rám? – kivett egy ezüst tallért a zsebéből és letette az öregasszony asztalára.
A vénasszony megkeverte és kivetette a kártyát. Aztán összeszedte, majd megint megkeverte és kirakta. Aztán harmadszor is így tett.
- Jajj, szép úrficskám, mutassa a kezeit! – pattant fel, mint akit a darázs csípett.
Mátyás mindkét kezét az öregasszony elé tartotta, az nézegette, csóválgatta a fejét, végül így szólt:
- Szép úrficskám! Nagyon nagy úr lesz magából, még király is lehet! De, ha lopni nem megy, meghal a következő neve napján.

mmoai 1Ez a jövendölés egy nyári vásáron történt, és kísértette Mátyás királyt egész évben. Közeledett a névnapja, február 24. A király hitte is, nem is a jóslatot, de bizony a Mátyás előtti nap éjszakáján már nem jött álom a szemére. Kibújt hát az ágyából, a szekrényből elővett egy kopott bakaruhát, átöltözött, és kiszökött a palotából. Bolyongott a városban, és erősen törte a fejét, hogyan és mit lopjon? Eddig sosem csinált ilyesmit! Nem lelt válaszra! Idő múltán egy kocsma akadt útjába. A helyiség szinte üres volt. Az egyik sarokban egy katona kornyadozott bora mellett, a másikban maga a korcsmáros szundikált. De, amint Mátyás belépett, felpattant, és bort hozott az új vendégnek.

- Hát, te, német, hol jársz itt, ilyen későn? – szólította meg a baka. (Nagy orra és bajusztalan, csupasz képe miatt hitte németnek a betérőt.)
- Kimenőm van, s megszomjaztam – felelte Mátyás. A baka kiitta a borát, az asztalra vetett négy krajcárt, és menni készült, de Mátyás marasztalta.
- Nekem is kimenőm van, de pénzem nincs –hárította el a baka. - Meg van egy kis dolgom is: pótolni akarom a zsoldomat! –tette hozzá sejtelmesen.
- Hát azt meg hogy lehet? Áruld el nekem is! Én is keveset kapok, a fene enné meg!
- Ha eljössz velem és segítesz, meglátod! - Így is lett, elindultak, s addig rótták az utcákat, míg egyszer csak egy magas kőkerítéshez értek.
- Na, német, itt vagyunk! – mutatott rá a baka, mire Mátyás a szívéhez kapott:
- De hiszen itt a főminiszter lakik! Lent strázsa vigyázza a falat! Innen akarsz te lopni? – kérdezte Mátyás, aki persze mindjárt gondolta, hogy a baka lopással akarja „kiegészíteni” a zsoldját
- Ha megfognak, holnap vége az életünknek! – tette hozzá a nyomaték kedvéért.
- Ne ijedezz, csak csináld, amit mondok! – nyugtatta a baka. Egy lajtorját hozott elő valahonnan a sötétből, azon átmásztak a kerítés túloldalára, majd, míg Mátyás egy bokorban bújt meg, a baka bemászott egy nyitotta ablakon, egyenesen az ebédlőbe. A szakácsnétól tudta, hogy a házigazda és felesége bálban van. Már éppen jól megrakta a célra kiszemelt terítőt ezüstneművel, amikor hangokat hallott: a háziak megjöttek.

A katona gyorsan elbújt, és hallotta, amint a főminiszter a másnapi királylátogatást tervezi feleségével. Mátyásnak ugyanis az volt a szokása, hogy minden neve napján a főminiszterénél költötte el a reggelijét. Ezúttal azonban a főminiszter merényletet tervezett királya ellen. Megparancsolta feleségének, hogy másnap, reggeli után, az ajándéknak szánt aranyfindzsába öntsön mérget, majd töltse fel kávéval, és így szolgálja fel a királynak. Az asszony hevesen tiltakozott, de a férje ráripakodott! Veszekedve vonultak a hálószobába, ezt kihasználva a baka előbújt rejtekéből, lemászott a lajtorján, pisszentett Mátyásnak, majd távoztak a kerítésen át úgy, ahogy jöttek.

Útközben elásták a zsákmányt, mentek hazafelé, de a katona feltűnően csendes volt. Mátyás az útjukba kerülő kocsmában kipuhatolta, mi nyomja társa szívét. A baka elmesélte a kihallgatott beszélgetést, aztán ment ki-ki a maga útján, azzal, hogy másnap, miután a baka eladta a kincset, délután találkoznak, és osztoznak a pénzen. Mátyás még megtudakolta társa kilétét: Kovács János, az Alexander huszárok 15. kompániájának 3. szakaszából. A katona kérdésére, hogy ő kicsoda, annyit felelt, hogy Mátyás a neve.

Most már világos volt, mit jelent a cigányasszony jóslata! De hogy hogyan intézze el a dolgot, azon egész éjjel főtt a feje a királynak, míg meg nem virradt. Akkor aztán felöltötte ünnepi ruháját, és, mielőtt elindult a főminiszterhez, megparancsolta, hogy mire megjön, állítsák elő Kovács Jánost az Alexander huszároktól.
A főminiszter nyájasan fogadta, de a feleségén látszott, hogy se élő, se holt. A reggeli után a miniszter olyan névnapi köszöntőt rittyentett, amilyet még nem hallott a világ.
Majd így fordult Mátyás királyhoz:
- Felséges uram, a feleségemtől pedig fogadja el ezt az aranyfindzsát, amelyet kegyelmed neve napjára csináltatott! És adja Isten, hogy sok-sok esztendeig jó egészséggel fogyassza belőle felséged a kávét! –a miniszterné csak reszketett, mint a nyárfalevél, míg tartotta a findzsát a kávéval.
Mátyás gyönyörködött a szép findzsában, s dicsérte nagyon:
- Ez bizony nagyon szép! Tudja, mit, miniszter uram? Névnapomon azt kívánom, hogy kegyelmed igya meg belőle az első kávét!
A miniszter hiába próbálta elhárítani a „megtiszteltetést”, kénytelen volt felhajtani a méregpoharat, és rögtön vége is lett.

A történetnek azonban még nincs vége. A palotába visszatérve elfoglalta trónusát. Elébe hozták Kovács Jánost a parancs szerint. A baka nem ismerte fel a fényes uralkodóban az előző esti „német bakát”. Mátyás jól meg is tréfálta, a trónusról a katona fejére olvasva a lopás bűnét. Szegény baka majd halálra vált! De aztán a király leleplezte magát, és Kovács Jánost generálissá léptette elő, birtokot adott neki, és sebtiben összeboronálta a reggel megözvegyült főminiszternével. Ásó, kapa, nagyharang! De még a katonák zsoldját is megháromszorozta, hogy ne kelljen lopással kiegészíteniük!

Végül pedig Mátyás király felöltötte kopott vándordiák köpönyegét, újra felkereste az öreg cigányasszonyt, aki jóslatával megmentette az életét, és egy erszény aranyat hagyott az asztalán. Az öregasszony nem győzött hálálkodni, és áldást mondott Mátyás királyra. Ami éppen úgy teljesült, mint a korábbi jóslat.

Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 23.

Szeretettel

Acél Anna
Napsugár csapat
Honismereti- és Kultúra Team

 

JELES NAPOK : GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

gyszbaGyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén1 (február 2.) a katolikus egyház Jézus bemutatását ünnepli, mely szokás a Ku.4. századtól kezdve általános volt, de csak mióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta tartják február 2-án. Azért szentelik meg az emberi természetet jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény eltölthessen bennünket.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának is az ünnepe, mert Mária a zsidó törvények2 előírásainak megfelelően negyven nappal Jézus születése után bemutatta a tisztulási áldozatot. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt, mint  elsőszülött fiút, Istennek. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Ezért ez a legrégebbi szentelmény lett Jézus egyik legrégebbi jelképe.

gyszba 21960-tól Jézus bemutatását emeli ki az egyház a két ünnep közül. Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért.
Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony, két templomot is elneveztek róla : a pécsi belvárosi templomot, illetve Szarvasgede3 templomát.

A görög liturgia a találkozás Hypapanie ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Isten Fia Jézus az emberiséggel a papság, Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, esetleg a tiszta szobában lévő szentképre akasztották.

Keresztelésig az újszülött mellett égették, hogy a "pogánykát" ki ne cseréljék, vagy rontás ne kerülhessen rá. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szentelt gyertyát vitt a kezében.

gyszba 1Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, "hogy annak fényénél múljon ki a világból", és ez égett a halott mellett is.

Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.

A régi szegediek a szentelt gyertyát az épülő házba falazták.

Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső esetén meg kell gyújtani. A szeged környéki hagyomány szerint a világ végén, amikor három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd, ezért minden család a szent búcsúkban díszes gyertyákat vett, hét esztendőn át évente megszenteltették és a szobában tartották.

Jelentős időjárás- és termésjósló napnak tartják február 2-át.

  • Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. E napon „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
  • Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát, ám ha hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz.
  • Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.
  • Muravidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél."
  • Biharban úgy mondják: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!"  (ti. a silány minőségű takarmányra is szükség lesz)
  • A Bácskában a termésre is következtettek: ha fagyott, jó termés volt kilátásba; s minél hosszabb jégcsapok lógtak az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek ígérkeztek.
  • A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz.
  • Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés.
  • Ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.
  • Általában ha csak délelőtt is kisüt a nap, vagy a misén az oltárnál éri a papot farkas ordító hideg várható.

Legismertebb időjóslás erre a napra: amikor a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, napos időt esetén meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.

Ám ha a medve borús időre ébred, nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz. Weöres Sándor így írt a Medve töprengéséről:

gyszba 3Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
- Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás! 

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem. 

Pilisszentiván, 2017. 02.01.

Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.

[2] A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

[3] község Nógrád megyében, a Pásztói járásban

Forrás:

https://unnep.mentha.hu
https://kulinarisvilag.hu
https://lexikon.katolikus.hu

KÖNYVAJÁNLÓ

 ka

Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljak egy Életfa Illetőségű könyvet, mely kiegészítve termékeinkkel dekoratív, hasznos ajándék lehet szerettünknek.

ka 1Starkné Szabó Eszter Receptek az egészségért könyve biztosít minket arról, hogy  a Nahrin jelmondatának megfelelően Tegyél jót, egyél jót! vagyis az egészséges étel, lehet finom!
Igazán nem panaszkodhatunk rengeteg és szebbnél szebb szakácskönyv található a boltokban, és valljuk meg, a saját polcunkon is.
Felmerül a kérdés miért válasszuk ezt? 

Mert a könyvben található közel 50 recept között finom reggelik, levesek, húsételek, halak és édességek leírásai várják az olvasót/főzőt. Esztertől megszokott precizitással írt receptek az igazán kezdő konyhatündéreknek részére is magabiztosságot nyújtanak.

Mert a tápanyagtartalom feltűntetésével a táplálék intoleranciával élők, súlyoptimalizálásra törekvők komoly szakmai segítséget kapnak.

Mert biztosak lehetünk abban, hogy az ételek egészséges hozzávalókból-, finom és egészséget támogató fűszerekkel  rövid idő alatt elkészíthetőek. Garancia rá, hogy több ételt is kipróbálhattunk már a Főzőklubokban.

Mert a kötet különlegessége, hogy a jóízű és gyorsan elkészíthető fogásokat az egészségőrzés jegyében, Nahrin fűszerekkel ízesítve, alkotta meg a szerző(nk).1

Miért örültem én a kötet megjelenésének?
Mert az otthonról hozott főzésszeretet sokat segít, a változatos és - szándékom szerint- egészséges táplálkozásban, de az Élet(FA)mód Klub írásai nyomán rá kellett döbbennem, hogy nem ismerek minden zöldséget és fűszernövényt. Egyre többen próbálunk meg egészségesen élni, ez azonban nem is olyan egyszerű, hiszen számtalan egészségmegőrző-, betegség megelőző- és gyógyító módszer létezik, amelyek útvesztőjében nehéz megtalálni a számunkra legideálisabbat. 

Ahogy Esztertől - is- tudjuk, az egészséges táplálkozás nem diéta és nem fogyókúra. Az egészséges táplálkozás egy olyan életmód, amely egyszerű változtatásokat eszközöl a megszokott étrenden a jobb életminőség, és a boldogabb élet érdekében. Ezért az egészséges, kiegyensúlyozott és változatos ételek hosszú távú fogyasztása sokkal hatékonyabb módszer, mindezt rendszeres testmozgással párosítva, ahhoz, hogy elérjük optimális testsúlyunkat.

Az általa elkészített és fotózott ételeket nem csak beteg embereknek ajánlom, hanem mindenkinek, aki szeretne egészségesen táplálkozni, vagy új ízeket-, íz kombinációkat kipróbálni.

A könyv rendelhető a Logisztikai központból, vagy megvásárolható az Életfa raktárakban. 

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A könyv végén a felhasznált Nahrin termékekről leírást is találunk.

Örökségünk című dal története

 ocdt

Igazgató úr a novemberi konferencián tartott előadásában bemutatta az Örökségünk c. dalt.  

Ennek a dalnak a hátterét, rövid történetét és jelenét mutatom be nektek.

  • ocdt 22013-ban Paks-Cseresznyéspusztán, a határon túli magyar középiskolások táborában a tábor vezetője Gyulai István, megírja az Örökségünk című dalt.
  • 2014-ben a szerző együttesével -többek között ezzel a dallal- megnyeri az Országos Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált.
  • 2015-ben video klipp készül a dalhoz, melyet Pakson és három testvérvárosában (a kárpátaljai Vis, erdélyi Kézdivásárhely, felvidéki Galánta) forgatnak, úgy hogy a refrént több mint 300 gyerek énekelte.

a kezdő, eredeti klipet már több mint 400 ezren látták:

https://www.youtube.com/watch?v=IaY3eRqCHUw

  • 2016-ban a stáb elhatározta, hogy megénekelteti a világ magyarságát, és egy felhívást tett közzé, hogy bárki a lakhelye emblematikus-, nevezetesebb épületei, tájai előtt énekelje el a dalt, rögzítse, majd töltse fel a produkció web oldalára, vagy a video megosztó portálra. szlogenje: Énekeld - Rögzítsd - Töltsd fel!

ocdt 1

Céljuk: "Az Örökségünk című dal segítségével szeretnénk megszólítani a világ különböző pontjain élő magyarokat, s bevonni őket egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba, hogy határoktól, távolságtól függetlenül buzdítsuk a magyarokat, énekeljék a dalt, mindezt rögzítsék és juttassák el hozzánk."

  • A mozgalmat támogatja Paks városa, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
  • A mozgalomnak saját Facebook oldala is van:

https://www.facebook.com/Oroksegunk.a.Mozgalom/

  • 2016 március 15-ig már több mint 50 videót töltöttek fel, a világ minden tájáról.
  • 2017. augusztus 31-ig beérkezett felvételek legjobbjait ismét díjazni fogják

A feltöltött videókból egy új klip készült, az un. közösségi klip:
https://www.youtube.com/watch?v=uvUnEJEmtyM&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y 

A 2017. 01. 26-án megjelent, hogy az Örökségünk mozgalom Videófilm-pályázatot írt ki amatőr alkotók és professzionális stábok részére Történetek a ládafiából címmel. A kezdeményezés célja, hogy a sokat tapasztalt idősebb generáció tanulságos történetei megmaradjanak az utókor számára. Ezért arra buzdítják a fiatalokat, hogy keressék fel idősebb rokonaikat és akár telefonjuk segítségével rögzítsék történeteiket, majd küldjék be. Max. 10 perces anyagokat várnak, de lehet több felvételt is beküldeni melyet neves szakmai zsüri bírál el, és díjaz. Nevezési határidő 2017. május 15. érdeklődni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.

érdekességként néhány a feltöltött videókból:

https://www.youtube.com/watch?v=nGcmJl_k9Ks
Zsobok: https://www.youtube.com/watch?v=LapQ_Km-Og8
Hatolyka: https://www.youtube.com/watch?v=wfNT0USEUjA&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y&index=3
Gelence: https://www.youtube.com/watch?v=YbHMkL7go4g&index=2&list=PL6IdzEvWsYTqrWCkVnZkN2XmHRf_xyk2Y
Toronto: https://www.youtube.com/watch?v=xhUK90n--2g
München: https://www.youtube.com/watch?v=RoTJTfMKBms
New York: https://www.youtube.com/watch?v=0Y3dbG10D5Q
Ausztrália: https://www.youtube.com/watch?v=KjljERVL6RE
Írország: https://www.youtube.com/watch?v=F-7b_sub1qk
svéd változat: https://www.youtube.com/watch?v=Xq3tk43MVnU 

Kellemes nézelődést kívánok,
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője 

Pilisszentiván, 2017.01.27.

 

FÜRDŐ KALAUZ

fkÚj sorozatot indítok hazánk gyógyvizeiről, ám most elsősorban honismereti- és kultúra szempontból. Hja, hogy mégis köze van az egészségmegőrzéshez, az egészség helyre állításához, az nem a véletlen műve, hiszen egy egészségőrző program keretén belül jelenik meg.

A Fürdő kalauzt a hazai fürdők történelmi áttekintésével kezdem, majd a következő hónapokban hazánk gyógy- és termál vizeit hatóanyagok szerint csoportosítva nyújtok betekintést. Nem titkolt szándékom a sorozattal, hogy ismerjük meg, büszkélkedjünk vele és főleg használjuk egészségünk érdekében azt, ami a miénk!
Igazgató úrtól hallhattuk többször: "...megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom!"
Tehát ismerjük meg/fel, őrizzük, reprezentáljuk hagyományainkat, kultúránkat, melyhez ez is hozzátartozik, mert e nélkül mind hévízkészletünk, mind kultúránk elapad(hat). 

Bevezető a Fürdő kalauz sorozathoz

Egy 1911-ben kiadott1 könyvben írja a szerző:
"Egy régóta köztudatban lévő mondás szerint nincs a földnek még egy olyan országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetélkedhetnék Magyarországéval!"  "....hogy ennyi kedvező körülmény ellenére még mindig nem első fürdő-országa Európának, annak oka az a végzetes előítélet melylyel a tehetős magyar fürdőközönség a divatnak hódolva külföldi fürdők látogatásához ragaszkodik."
Ekkor még Magyarország a Kárpát-medencét jelentette, még sem becsültük kincseit kellően.

fk 1A víz a keleti- és a nyugati filozófiák megállapításaiban egyaránt a természetet alkotó fő elemek egyike. Amint a 2016-os tematikus év előadásaiban sokszor elhangzott, az ember szervezetében a vízháztartás, annak egyensúlya létfontosságú, sőt döntő létünk, egészségünk, mindennapi közérzetünk, kedélyállapotunk, alkotóképességünk szempontjából egyaránt. Hiszen sírunk örömünkben-, bánatunkban, izzadunk kínunkban, gyönyörünkben, vizet iszunk (jó esetben) gondolkodás közben, pihenést találunk, feltöltődünk egy jó (Just) fürdőtől.

Fejlődésünk első kilenc hónapját is vízben töltjük, majd születésünket a tápláló, védő magzatvíz a megindulása jelzi. Minden napunkat végig kíséri.

Geológiai adottságait tekintve a Kárpát-medence a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik: területeinken a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a magma közelebb van a felszínhez. Egyrészt befolyásolva országunk a klímáját, másrészt sokkal kisebb mélységből tudunk hévizet nyerni. Az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik, jelenleg 300 ezer köbméter kerül felszínre naponta.
Amikor a honfoglaló Árpád átkelt a Dunán, a Magyar Révnél, a Duna mentén a "felső" meleg források alatt ütött tábort, itt - a mai Császár fürdő környéke - indult meg székhelyének, fejlődése.

Tudnunk kell, hogy honfoglaló őseink (és elődeik is) fejlett fürdőkultúrát hoztak magukkal, ismerték és használták a hordozható "fürdőkádat", amely egy szétszedhető favázú, bőrből készült zsák volt2, valamint rendszeresen használtak izzasztó kunyhót is.

fk 2A feljegyzések szerint a fürdés kultúrája az Árpád házi királyok alatt is fejlődött. Érdekesség, hogy II. Endre leányának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a hozományában többek között egy míves ezüst fürdőkád is szerepel, amikor feleségül ment a thüringiai őrgrófhoz, abban az időben Nyugat-Európában a fürdés nem volt divat, sőt kifejezetten károsnak találták. A korabeli utazók ezért is csodálták meg nálunk a hévizek mellett már a XI-XII. században kialakult fürdőmedencéket, a kőfürdőket, mely fürdőkultúra szervesen ráépült a rómaiak itt kialakított hagyományaira.

Mohamed próféta a Koránban írja elő, hogy minden mohamedán embernek hetente rituális megtisztulási fürdőt kell vennie (ez a Hammam). Természetes, hogy a török hódoltság idején a mohamedán kultúra szerint fejlődött és virágzott a fürdőélet. Ezek szigorúan a vallás és higiénia jegyében működtek, pompájukkal, tisztaságukkal szöges ellentétben álltak a környezetükben elhelyezkedő településekkel. Ezek a fürdők, úgy mint az ókorban, nemcsak a tisztálkodás, vallási rituálék részeként működtek, hanem társadalmi, politikai kapcsolatok tereként is, ahol ugyancsak művészet is megjelent. A nők esetében a mohamedán világban az ugyancsak a fürdők voltak a nyilvános társasági élet egyetlen helyszínei, ahol kendőzetlenül szórakozhattak egymás társaságában. Ebből az időből számos metszett maradt ránk, illetve több fürdő épülete3 mely művészien megörökíti a kor fürdőkultúráját.

A török kiűzése után Pest és Buda fürdőváros maradt. A sok nyomor és pusztítás ellenére a kettős városban fürödtek az emberek, nagy mértékben tisztálkodtak mert beépült az életükbe. Erre az egész un. művelt Európában nem volt példa, annyira, hogy a kultúrtörténelem ellenpéldákkal szolgál.4

A 16-18. században a török alapokra építve kialakult a Pest-Budán a kor szellemének megfelelő fürdőélet, melyben a polgárság mindennapi élete, erkölcse-gyakran frivol szokásai domináltak. Ebben az időben is a fürdők a társadalmi-, gazdasági-, politikai kapcsolatok helyszínei voltak, ami a korabeli művészek metszetein, már olajfestményein is megjelent.

fk 3

A 19.sz. reform szemlélete a fürdőkultúrára is hatott, a magyar- és a betelepült német polgárság életébe egyaránt beépült, így virágzásnak indultak a fürdők és a fürdőélet az arisztokrácia támogatásával, ezért a vidéki gyógyfürdők is fejlődésnek indultak.
A kort a metszeteken kívül számos korabeli képzőművészeti alkotás örökíti meg, mely gyakran allegorikus, antik elemekkel ábrázolja az akkori fürdőzőket. Ekkor alakultak ki a modern vízgyógymódok, illetve fizikoterápiás kezelések beillesztése a gyógyászatba, és a fürdőéletbe. 1891-ben alakult meg az Országos Balneológiai Társaság.

A magyar fürdőélet és kultúra egyik virágkorát a kiegyezés utáni időszak jelentette. Egymás után nyíltak meg és fejlődtek a szecessziós építészet és kultúra jegyében szerte a Kárpát-medencében az épített fürdők és strandok. Mind az arisztokrácia, mind pedig a polgárság életébe beletartozott immár a rendszeres, évente akár 3-4 alkalommal is, a fürdőkúra. Ezeken a fürdőhelyeken virágzott a kulturális- és művészeti élet, számos zenei-, irodalmi- és képzőművészeti alkotás reprezentál. A fürdőéletet az akkor fejlődésnek induló művészi értékű képeslapok (metszetek, rajzok, fotók) dokumentálják a leghívebben.

Az I. Világháború és Trianon a magyar fürdőéletben is jelentős visszaesést jelentett. A rövid békeidő, melyet gazdasági válság nyomasztott, nem volt elegendő a fürdőkultúra újbóli fellendüléséhez. A 20.században a II. Világháború után először az újjáépítésé volt a szerep. A gazdaságiélet fellendülésével  fürdés tömegkultúrává vált, köszönhetően a szakszervezeti beutalók rendszerének, amint ezt sok szocreálalkotás is tükrözi az ’50-’60 évekből. A fürdőélet egyre inkább a kikapcsolódással és a szórakozással ötvöződött, és hanyagolódott a gyógyászat jellege, pedig Tb támogatást kapott.

A 21.sz. elejére, az egészségtudatosság fejlődésének, kialakulásának következtében újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon, tény, hogy gazdaságilag is kiemelt ágazattá vált. A fürdőélet szellemébe egyre inkább illeszkednek a korszerű gyógymódok mellet az antik hagyományok, a keleti kultúra- és terápia elemei.

Ma már wellness-ről és SPA-ról beszélünk fürdőkultúra helyett, ezért érdemes e két elnevezést a helyére tenni, hogy mindenki ugyanazt értse alatta.

A SPA, mint mozaikszó jelentésére azt a magyarázat terjedt el, hogy a latin Sanus per aquam, vagy Sanitas per aquam, (egészséges a víz által) kifejezés rövidítése. Magyarosabban: vízből nyert egészség.
Nagyon jól hangzik ez a magyarázat, tanítják is több tanfolyamon, ám tévedésen alapul. A szó eredete ugyanis egy földrajzi helyhez kapcsolódik, méghozzá a belga Spa üdülőhelyhez. A település elnevezésének eredete egy vallon szó, az espa, ami kutat jelent.
A Spa szó magyar jelentése tehát kút, gyógyvíz, forrás. 

fk 4

A köznyelvben a SPA-t és a balneoterápiát egymás szinonimájaként használják. Pedig a balneoterápia a vízzel és/vagy gyógyvízzel, iszapokkal végzett gyógyászati kezelések összefoglaló elnevezése.
A valós jelentésüktől függetlenül a két elnevezés különbsége az, hogy amíg a SPA az egészségmegőrzéshez kapcsolódó módszereket, kezeléseket jelenti, addig a balneoterápiát a már kialakult panaszok, betegségek kezelése esetén használják.
Az a közös bennük, hogy a termálvízben való tartózkodásnak lehet egészségmegőrző, vagy betegségeket gyógyító hatása (egyszerre) is.

A wellness kifejezés az 1950-es években született meg Dr.Halbert L. Dunn5 álltal, aki az angol wellbeding (jó közérzet), és a fitness (jó kondíció) szót gyúrta össze, melynek az üzenete: "Érezd jól magad!" 

Örvendezzünk, hogy ismét hangsúlyossá vált a hippokratészi elv: az egészség alapja az ember és környezetének egyensúlya.

Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 21.

Szeretettel
Berecz Ildikó


[1] Erdős József: Magyar fürdő- kalauz 1911. Tata, olyan népszerű volt, hogy évente kiadták, ez már 6. kiadás

[2] Bíborban született,  VII. Konstantin (913–959) bizánci császá), a honfoglalás előtti magyar történelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű De administrando imperio – A birodalom kormányzásáról című mű írója,  könyvének „A turkok népéről...." című fejezetében

[3] Rudas fürdő a Duna mellett (egykori neve: jesil direkli ilidzsá:zöldoszlopos fürdő)

    Rác fürdő (kücsük ilidzse:kis fürdő)

    Király fürdő (Szokollu Musztafa építtette a 16. század második felében).

    Császár fürdő (Velibej-fürdő) (ugyancsak Szokollu Musztafa építtette, s az egykori legszebb budai fürdő volt).

[4] Nyugat-Európában még az előkelők sem fürödtek (pl. versailles-i kastélyban lévő egyetlen fürdőhelységet, mint feleslegeset befalazták…)

[5] Amerikai orvos, a  wellness mozgalom "atyja" (1896-1975)

forrás:

Hefelle-Kiss Ferenc: Elmélkedés a Magyar Fürdőkultúra Napján…2016
Erdős József: Magyar fürdő- kalauz 1911. Tata
http://www.skondamaria.hu/f%C3%BCrd%C5%91%C3%A9let-f%C3%BCrd%C5%91kult%C3%BAra
http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyfurdok
http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/sajtoszolgalat/2012-sajtoanyaga/107-mtf-16-xxi-mit-irt-a-biborbanszueletett-csaszar-a-honfoglalo-magyarokrol
 

1