Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

JELES NAPOK: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2018

jn amkn 2018

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.”

(József Attila)

Életünket végigkíséri az irodalom, ha bevalljuk, ha nem. Az iskolában lehet, hogy nem szerettük, mert nehéz volt, esetleg nem tetszett egy-egy vers, vagy csak inkább annak elemzése. Mégis mindenkit megérint, mert van kedvenc szerzőnk, könyvünk, regényünk, versünk, mert a pillanatnyi boldogság, a szerelmi csalódás, vagy a veszteség érzete egyformán megszólal a líra nyelvén.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Amikor ez az ünnep született, az ugyanezen a  napon született Márai Sándorról, aki 1948-ban elhagyta hazáját, mélyen hallgattak. Tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezért - is, valamint, mert nincs ilyen - talán jobb volna a Magyar Irodalom Napjának nevezni a mai napot. A költészet és a próza biztosan nem tiltakozik. Írásomban megemlékezem irodalmunk mindkét nagyságáról.

A Költészet Napja alkalmából minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal-, versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Diákok, vagy kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.

jn amkn 2018 1

Idén - többek között- a poet.hu irodalmi portál pályázatot hirdet a magyar költészet napja alkalmából, amin regisztrálás után lehet részt venni egy verssel. A pályázati kiírás itt található: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/7085D42C5640930CC125823C0060A1F3

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó is kiírt pályázatot, a VERSMARATON kísérőrendezvényeként. Itt a kortárs magyar költészet népszerűsítéseként Az év versei 2017 kötetekben szereplő bármely vers megzenésítésével lehet részt venni. http://magyarnaplo.hu/hanghordozok/

A költészet napjának legnagyobb ünnepe az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Versmaraton, ahol a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett Az év versei 2018 antológiában szereplő 100 költőből 58 személyesen és többen telefonon is részt vesznek a 12 órán át tartó felolvasáson, amelyen a legfrissebb költeményeiket ismerhetjük meg személyesen a költők előadásában. Az MTVA irodalmi műsorvezetői pedig néhány kérdés erejéig szóra is bírják a szerzőket.
2018. április 11. (szerda) 9.45 és 22 óra között folyamatosan ingyenesen látogatható!
Helyszín: Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér 12.
Országosan kiemelt rendezvények emlékeznek meg a Költészet Napjáról, válogathatunk belőle bőven.

A születésnapjukon emlékezzünk meg a magyar irodalom két csillagáról.

jn amkn 2018 2Márai Sándor magyar író, költő, újságíró Kassán született 1900. április 11.-én, márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Kevéssé ismert, hogy Radványi Géza1 filmrendező bátyja.
Élete a 20. századi magyar írók között az egyik legkülönösebb, már a 30-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Szerelem fűzte korának két ismert színésznőjéhez, Tolnay Klárihoz és Mezei Máriához, melyet műveiben élt meg igazán. Tolnayhoz fűződő romantikus barátságát az Ismeretlen kínai költő-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el. Sirály című műve Mezei Máriához fűződő különös szerelem történetéről szól.
Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem volt szabad állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé vált műveinek hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig nem járul hozzá művei kiadásához és előadásához. Márai Sándor hosszú, de - József Attila szerű- lelki gyötrelmekben bővelkedő életet élt. 1989. február 21.-én San Diegóban, 89 éves korában önkezével vetett véget életének.
Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el, és egyre növekszik népszerűsége, életművét 1990-ben  posztumusz Kossuth-díjjal2 jutalmazták.

jn amkn 2018 3

József Attila - Máraihoz hasonlóan- posztumusz Kossuth (1948)- és posztumusz Baumgarten3 díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága /tragikus balesete körül is találhatóak ellentmondások.
A szegedi egyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként eltanácsolták a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be,  Bécsben majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg François Villon költészetével, amely nagy hatással volt rá. Műfordítói munkássága is jelentős, Villon verseinek magyar változatai is megjelentek, a szomszédos országok kortárs lírájának fordításai mellett.
Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság.
Zaklatott magánéletét érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A második világháború után a magyar szocialista költészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált.

jn amkn 2018 4Népszerűségét bizonyítja, a Madách Színház által 2012-ben bemutatott: Az Én, József Attila musical, mely azóta is műsoron van. Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston műve a Madách Musical Pályázat legjobb hét versenyműve között végzett. Az alkotók József Attila életének sorsdöntő eseményeit állították színpadra, az első felvonás a költő és nagy szerelme, Vágó Márta története, a második felvonás bemutatja utolsó, betegséggel folytatott küzdelmes évét, és a közben Kozmutza Flórával4 kialakult kapcsolatát.

1962-ben ezt írta Pilinszky János József Attila emlékkönyvébe c művében:

"Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval. Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk."

Legjobban úgy tiszteleghetünk emlékük előtt, hogy olvassuk műveiket. Tegyük hát, és nem csak a költészet napján!

Pilisszentiván, 2018. 04.10.
szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Radványi Géza (Grosschmid Géza, Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Legismertebb filmjei: Egy asszony visszanéz (1941) , Valahol Európában (1947), Circus maximus (1980)
[2] A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
[3] Baumgarten Ferenc Ferdinánd, (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.) magyar esztéta, műkritikus által alapított irodalmi díj és jutalom. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány.
[4] A későbbi Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília: gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. Szabó Lőrinc múzsája is volt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagy tiszteletben álló főigazgatója volt.

forrás:

http://montazsmagazin.hu/a-magyar-kolteszet-napja-aprilis-11/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/jozsef_attila_szuletesnapja__1905_a_kolteszet_napja_magyarorszagon
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
Tóth László: Nap. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat  Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 2000. 4. sz.
http://cultura.hu/aktualis/tolnay-es-marai-oszinten/

TEREMTSÜNK HAGYOMÁNYT!

th

Pontosabban: elevenítsük fel a képeslap küldés hagyományát.

Igen, azt a ma már régimódi cselekvést, hogy kézzel megírunk egy lapot, elfáradunk vele a postára és feladjuk. Tudom, hogy online gyorsabb, költséghatékonyabb, idő kímélőbb, de higgyjétek el lélektelenebb is. Kipróbáltam: elküldtem 10 lapot, és kivétel nélkül meglepetés és öröm volt a reakció. Gondoljatok bele: az én időmben még gyűjtöttük a képeslapokat, most sokunk gyereke nem is ismeri, hogy mire való.

Mindjárt itt a húsvét, de addig még van elég idő (talán a posta számára is!) hogy eljussanak a képes lapok a címzettekhez.

Mi a jutalom? A másoknak okozott öröm, hogy gondoltál rá, fáradtál érte, nem utolsó sorban, amikor te is megkapod a magad lapjait. Írásra fel!

Berecz Ildikó
Honismereti és Kultúra
Szirom vezetője

Pilisszentiván, 2018. március 22.

th 1

képek:
http://www.hagyomanyokhaza.hu
http://szabadsag.ro/-/hagyomany-hagyomanyozodasa-kolozsvari-zenei-napok

MÁRCIUSBAN ÜNNEPELJÜK

mu

Március 21. az év 80. napja a Gergely-naptárban. Általában ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja és a tavasz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Ezt a napot tartják a csillagászati tavasz1 kezdetének. (Az idén valahogy Sándor-József-Benedek nem tette a dolgát, mert inkább hideget hoztak, mint meleget.)
Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

Tudni kell, hogy a tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozták meg. Nálunk március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak, a régi kelták és a rómaiak is február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.

mu 1Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól, írja Jankovics Marcell a Jelképtár című könyvében.
"A tavaszt, mint évszakot, virágkoszorús leányként ábrázolják, akinek a keze telis-tele virágokkal, körülötte vidám növendék állatok.
A tavaszpontot viszont egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).
A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek). Antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka. A virágok általában és a zöld szín a tavaszi földet megszemélyesítő Flora attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Venusé."

mu 2A költészet világnapja (UNESCO)
Az UNESCO közgyűlése 1999. november 18-án, Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára javaslatára március 21-ét, a Költészet Világnapjává nyilvánította, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Egy vers a mai napig feltöltődést, iránymutatást, vagy akár kikapcsolódást nyújthat, főképp akkor, ha egy finom kávé társaságában olvassuk, vagy éppen írjuk. Évek óta a Költészet Világnapján a Julius Meinl jóvoltából több országban, ezen a napon minden idézet (legyen az ismert, vagy saját) kávéházi fizetőeszközzé válik, így a vendégek kávéjukat egy verssel vagy akár egy idézettel "fizethetik ki" a kampányhoz csatlakozott éttermekben és kávézókban. Az idén negyedik alkalommal csatlakozott Magyarország a felhíváshoz közel 100 helyszínnel országszerte, köztük több nagy múltú kávéház és cukrászda is. A kezdeményezés célja, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenetet, hogy vannak dolgok, amelyek pénzben nem mérhetők. Fontos, hogy a mai felgyorsult világban, is időt szánjunk magunkra és egymásra, figyeljünk érzéseinkre, hiszen valahol mindenkiben ott rejlik a költő. A Fizess Verssel! kampányban való részvételt az éttermek és kávézók ajtómatricákkal, plakátokkal, valamint az asztalra kihelyezett cetlikkel és ceruzákkal is jelzik. Meggyorsítja a keresést és a választást az alábbi link: http://montazsmagazin.hu/marcius-21-kolteszet-vilagnapja/
Én is ezáltal tudtam meg, hogy itt a falunkban is van a felhíváshoz csatlakozott kávézó!
Ezután nem kell mást tenni, mint a kedvenc verssort leírni a kihelyezett cetlire és a kiválasztott kávéért azzal fizetni a pénztárnál. Kellemes kulturális kalandozásos kávézást kívánok! (Az itt/így készített/elküldött fotót a jövőhónapban a kulturális kihívásnál szívesen veszem!)
Mivel most nem csupán a magyar költészet (azt majd április 11-én, József Attila születésnapján) ünnepeljük, hanem az egyetemes költészet világnapját ezért egy  Goethe2 idézettel zárom ezt a témát.
„Az embernek minden nap hallgatnia kellene egy kis zenét, olvasnia egy kis költészetet, és néznie egy csodás képet, hogy a világi gondokat kitörölje az elméjéből, és észrevegye a szépet, amit Isten ültetett az ember lelkébe.” ...és TÉNYLEG!

mu 32006 óta a Down-szindróma világnapja is március 21-e, ekkor tartották Svájcban az első megemlékezést, melynek célja a figyelem felhívása arra, hogy a Down-szindrómások3 méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek. Az ötlet eredetileg Stylianos E. Antonarakis4 genetikustól származik. A világnap célja felhívni a figyelmet a genetikai eltérésre és annak elfogadására, de a világnap kapcsán szót kell ejteni a szűrővizsgálatokról is, melyek segítségével már időben és kockázatmentesen megkaphatjuk a választ szülői életünk talán egyik legfontosabb kérdésére: egészséges-e gyermekünk.
Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban, mely országos eseménnyé nőtte ki magát és számos más városban is megemlékeznek a világnapról. A Down Világnapi Gálát 2014-ben Székesfehérváron tartották, 2015-ben pedig Nyíregyháza adott otthont a legnagyobb rendezvénynek, miközben országszerte folytak programok: jótékonysági rendezvények, érzékenyítő játékok, koncertek, előadások. 2016-ban a Down-szindróma világnapja alkalmából Budapesten rendezték meg az 1. Nemzetközi Kromoszóma Karnevált, jótékonysági sétával, koncertekkel.

Március 22.
A víz világnapja (WORLD WATER DAY)
Erről bővebb cikket itt olvashatsz:
http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2281-viz-vilagnapja

A Víz Világnapja megünneplését az ENSZ 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferenciáján kezdeményezték. Ezen a napon (is) kívánják felhívni a kormányok, a szervezetek és a magánszemélyek figyelmét a víz kiemelt szerepére életünkben. Célja, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Az élővilág számára nélkülözhetetlen víz, szervezetünk 70%-át alkotja. Élelem nélkül egy hónapig is életben maradhatunk, de víz nélkül csak néhány napig.

A Magyar Fordítók és Tolmácsolók Napja
1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999 óta március 22-én ünnepeljük ezt az eseményt.

Március 23.
1950-ben ezen a napon alakult meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO), melynek 181 állam a tagja. Mindegyik államnak saját szolgáltatása van az adott területeken.
A szervezet az időjárás-, a hidrológia-, az éghajlat-, a vízgazdálkodás- és orvosmeteorológia kérdéseivel foglalkozik. Feladata, hogy az ivóvíz forrásairól, éghajlatváltozásról biztosítson hiteles információt. Időjárás-előrejelzési szolgáltatást kutat és kivitelez. (World Weather Watch) a világ időjárásának figyelése, (World Climate) a világ éghajlata programjával a terjedő szélsőséges időjárásokat (El Niño) kutatja.
1853-ban hirdettek meg először nemzetközi programot (IMO) az időjárás megfigyelésére, másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya. Ennek emlékére 1960 óta ünnepeljük ezt a napot.

Szeretettel
Berecz Ildikó

Pilisszentiván, 2018. március 20.


[1] Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.
[2] 1832. március 22-én hunyt el
[3] A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következménye. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár együtt, különböző testi problémák is kapcsolódhatnak hozzá. Szívfejlődési rendellenesség, hallás- és látásproblémák gyakran előfordulnak náluk.
[4] Görög származású orvos, a Genfi Orvostudományi Egyetem genetika professzora
[5] Ez a tudomány az emberi szervezetnek a légkör változásaira adott válaszait térképezi fel.

forrás:

Jankovics Marell : Jelképtár
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_21.
http://eduline.hu/felnottkepzes/2018/3/19/iden_is_lesz_fizess_verssel_nap_JWRELF

Karasszon koncerten jártam

kkj

Eszter az egyik legrégebbi tagja az Életfa nagy családjának, elmondható, szemünk láttára vált gyerekklubosból nemzetközileg elismert művésszé. Fiatal kora ellenére Európa számos országában  (többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Svájcban), valamint Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is adott már koncertet.

kkj 1Minden olyan helyzet vonzza, ahol közelebb hozhatja az emberekhez a klasszikus zenét.

Hitvallása, hogy "a jó zene nem csak a koncerttermekben él, mindenhol van létjogosultsága". Legújabb kezdeményezése ehhez kapcsolódóan egy baráti beszélgetéssel egybekötött kamara koncert sorozat, az Adna Cafe-ban.

Az estek középpontjában természetesen a cselló áll, minden alkalommal más-más hangszerrel kiegészülve. A mai este a gordonka gordonkával szerepelt, mottója: Egy hangszer, négy előadó, öt cselló volt. Élvezhettünk  szóló játékot, duót Karasszon Dénessel, és négy csellós műveket.

Programjában az alábbi műveket szerepeltek:

Barrière: G-dúr szonáta 2 csellóra,
Bach: a-moll fuvola partita átirata csellóra,
Gliére: 10 duó - válogatás,
Pärt: Summa,
Wagner: Zarándokkórus - a Tännhauser című operából

Ezen az estén tényleg egy új műfajjal gazdagodott a főváros kulturális kínálata.
Remélem a következő esten, április 21-én találkozunk!

kkj 2

Pilisszentiván, 2018. Február 24.
Szeretettel: Berecz Ildikó

 

Munkácsy a festő fejedelem

maff

1844. február 20-án Munkácson született Lieb Mihály Leó néven a 19. századi magyar festészet kiválósága, akit Munkácsy Mihályként ismer a világ. Mert túlzás nélkül állíthatom az egész világot meghódította művészi tudásával és tehetségével. Európai- és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan, méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.
Az európai és a magyar társadalom életének falusi- és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociográfusa” volt. Életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad a korról és embertársairól.

maff 1Édesanyja evangélikus vallású nemesi származású greifenbergi Reök Cecília.
Bajor származású apja Lieb Leó (1800–1852), sótiszt volt Munkácson, később Ung és Bereg vármegyék táblabírája. 1848-ban, a szabadságharc napjai alatt apja Munkács rendfenntartásért felelős tanácsának tagja volt. Ezért a család 1848 végén Miskolcra költözött, mivel apja biztonságos helyen akarta tudni a családját. Apját a forradalomban történt szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték. Mihály négyévesen került édesanyjával és testvéreivel Cserépváraljára nagybátyjához, Reök Antalhoz. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, anyja testvéréhez, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalos inasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Ez tette fogékonnyá a nemzetet bénító elnyomás és a szegények szenvedése iránt. A több családtag felől is közvetített szabadságharc-élmények később is felelevenednek festészetében, magyar voltát hosszú külföldi tartózkodása ellenére sem tagadta meg sohasem.
Segédlevele megszerzése után Aradra ment, ahol nyomorgott, megbetegedett ezért visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer Károly ott élő német festőtől, majd megismerkedett Szamossy Elek1 festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen rajzra, festészetre kezdte tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is.

1863-ban készíti el első festményét, a Levélolvasást,  ez év őszén Pestre érkezik, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet.
”Én magyarországi Munkácsi születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért”2

Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet  ugyan Than Mór3 átfestette, de már ezeken a képein érezhető a történelmi pátosz ötvözése a népi tárgyú életképpel. Másik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, Közbenjárására folyósított a Képzőművészeti Társaság havi (ösztön)díjat Munkácsynak.
Miután Szamossy elindította a művészi pályán, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat segítségével rendszeresen tanulmányozhatta a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárát. Pártfogói biztatták arra, hogy életképeket fessen, ezek közül elkészült: a Falusi felolvasás újabb változata, a Kukoricapattogtatás, valamint számos arckép a Reök család Pécsett élő tagjairól, amelyeket a klasszicizáló romantika stílusában festett meg. Eladta a Kukoricapattogtatás című képét, majd pártfogói támogatásával 1865 első felében a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára jelentkezett, majd hat hónapon át tanulhatott a bécsi Képzőművészeti Akadémián, a neves Karl Rahl vezette osztályban. Bécsben festett Húsvéti locsolás (lengyel magántulajdon), c. képe Rubens-hatásokat tükröz.1865 júliusában a tandíj befizetésének elmulasztása miatt kizárták az akadémiáról. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett.

maff 2A későbbiekben Münchenben és Düsseldorfban is tanult Munkácsy első jelentős sikereit az Ásító inas és az 1869-ben festett első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomház hozta meg, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját (Magyar Nemzeti Galéria tulajdona).  Ezt követően nem csak anyagi gondjai szűntek meg, hanem ifjú kora ellenére Európa-szerte híres festő vált belőle. Életében a legmagasabb kitüntetéseket vehette át.4
Az 1873-as bécsi világkiállításon bemutatott Éjjeli csavargók és a Köpülő asszony a szakma elismerését is meghozta.
Majd végleg Párizsba költözése után elkészítette az Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873), Zálogházban (1874), Műterem (1876) című műveit.
Párizsban de Marches báró özvegyével kötött házassága elfordított a kritikai realizmustól és téma választását más irányba terelte. Első nagyméretű műve a Milton (1878), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883, mindkettő New York), majd az Ecce homo! (1896).
Munkácsy fénykorában szinte "gyártotta" a műveit, egészen nagy vásznakat is, amelyek egy részét műkereskedője már a festőállványról eladott. A könyvelési adatokból következtethetően Munkácsy képeinek nagyjából a fele ismert, így érthető, hogy évről évre kerülnek elő eddig ismeretlen Munkácsyk.

Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, amellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült egyetlen magyar történelmi tárgyú képe a Honfoglalás (1893, a budapesti Országház elnöki fogadótermében látható) már akadémikus vonásokat mutat. A kép Anonymusnak a Gesta Hungarorumban megírt legendájának azt a pillanatát ábrázolja, amikor Szvatopluk vezér követei tizenkét fehér lóért cserébe egy nyaláb füvet Alpár homokjáról és egy korsó Duna vizet adnak át Árpád fejedelemnek. A kép ötlete Jókai Mórtól, származik 1882-ből, de Munkácsy hivatalos megrendelést az Országháztól csak l890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések. A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel. A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitimitásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfoglalás elméletét is tükrözi, amely szerint Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában. Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád magyarjait - az egykor Attila uralma alatt itt élt hunok leszármazottai voltak. A mű önemésztő viaskodások, évekig tartó reménytelen küzdelmek és átfestések árán öltött testet. Ragyogó módon megfestett mű részletei, csoportjai és egyes alakjai is, nagy a kifejező ereje ellenére sem nyújt megnyugtató fogalmat az ősmagyarok megjelenéséről. A vezérek közt látható Jókai Mór, Türr István, maga a festő5 és több ünnepelt kortársa, akik azonban nem viselik arcukon a Keletről jött honfoglalók vonásait. Az újperzsa és kaukázusi típusú ruhák és fegyverek történelmi pontatlanságot tükröznek, ugyanis a megrendelők beleszóltak a kép elkészítésében, megakadályozták a művészt abban, hogy szokásának megfelelően az élet mélységéből merítsen.6

maff 3

Az 1890-es évek elejétől Munkácsy munkakedve visszaesett, és a betegsége is egyre inkább elhatalmasodott rajta. Megromlott a látása, rátörő idegrohamok nehezítették meg mindennapjait. 1897-ben rátámadt az egyik hűséges inasára, ezért az endenichi idegszanatóriumba szállították, ahol 1900-ban bekövetkezett haláláig három évet töltött.  A neves genetikus, Czeizel Endre szerint a festő bipoláris depresszióban szenvedett. Így nem egyszer előfordult, hogy szinte önkívületben alkotott, majd amikor elkészült a műve, olyan kimerültnek, kiszipolyozottnak érezte magát, hogy csak céltalanul bolyongott. Sőt, a műveit ért legcsekélyebb kritika is önmarcangolásra késztette. A jóképű Munkácsy, tizenöt éves korában megfertőzte a vérbaj (szifilisz), de ezzel egy időben magas lázzal járó betegséget is kapott, ennek köszönhetően élt viszonylag sokáig tünetmentesen. A vérbajból adódó értelmi leépülés 50 éves korában vette kezdetét. A sors fintora, hogy halála után nem sokkal betegsége gyógyíthatóvá vált.
Halála hírére gyászolt az egész ország, az országgyűlés és a főváros, amelynek díszpolgára volt. Testét Bonnból Budapestre szállították, és a Műcsarnok szoborcsarnokában ravatalozták fel. A korabeli iratok szerint több mint 300 ezren, gazdag és szegény, felnőtt és gyermek egyaránt elzarándokolt ravatalához, hogy lerója kegyeletét a világhíres magyar festőművész holtteste előtt.

Sajnos a Festményvizsgálati Labor vizsgálatainak eredménye alapján elmondható, hogy a Munkácsy képek állagromlása igen hamar, készítésük után 10-15 éven belül elindult, csak néhány szín és fény jelezte a kompozíciót, maga a kompozíció elveszett. Munkácsy a saját képeinek állagromlását és kíméletlen sötétedését megélte, s ebből tanulva az 1880-as évek közepére teljesen le is cserélte festészeti anyagait. Ugyanis addig ún. bitümbe7 dolgozott, ami egy meleg tónusokat biztosító alapozó festék. Ez amilyen hálás eleinte, olyan alattomos az idő előre haladtával: vastagabban alkalmazva nem szárad, hogy patinásodjon, hanem megöregszik és folyton élni akar, színét veszti, ráncosodik, melegben nyújtózkodik, hidegben összezsugorodik. Megviselte a bitüm a Siralomházat, a Tépéscsinálókat, a Miltont és a többi ebben az időszakban készült festményt. A restaurátoroknak nem kis gondot okoz a Munkácsy-képek karbantartása.

maff 4Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít. 1950-ben alapították meg a Munkácsy Mihály-díjat a kiemelkedő magyar képzőművészeti és iparművészei tevékenység elismerésére.

Élete és munkássága több művészt is megihletett. Életéből regényt írt Harsányi Zsolt Ecce Homo! címen 1934-ben, valamint Dallos Sándor A nap szerelmese és Aranyecset címmel 1958-ban. Az utóbbi kötetek alapján 2014-ben - a festő születésének 170. évfordulójára- készült musicalt állítottak színpadra a budapesti József Attila Színházban Munkácsy, a festőfejedelem címmel.

Festményei megtekinthetők itt: https://www.youtube.com/watch?v=A4nNfwuw3GQ

Munkácsy életútjáról készült dokumentum film itt látható:
1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=V5z-LBlrrNs
2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=BL176JSTZSg

Pilisszentiván, 2018. 02.19.

szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja. Legismertebb műve: Batthyány Lajos miniszterelnök és kormányának tagjait ábrázoló  litográfiája.
[2] Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt Szigetváry Éva: Munkácsy Mihály névváltoztatási kérelme. Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
[3] Apáthi Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
[4] Pro Litteris et Artibus tulajdonosa, A Szent István-rend kiskeresztje, A III. osztályú vaskorona-rend tulajdonosa, Ferenc József-rend lovagkeresztje, A Francia Becsületrend lovagja, tiszti (1877–1878), majd parancsnoki (1890) fokozata, A svéd Északi csillag-rend és a bajor Szent Mihály-rend Commendeurje, Budapest és Munkács díszpolgára.
[5] A jobb szélen, egészen hátul a beszélgető magyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, míg a fehér ló feje mögötti szakállas vezér Jókai Mór arcvonásit hordozza.
[6] Felvinczi Takács Zoltán: Munkácsy Mihály  Kir. Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1940, 45-48. old.
[7] BITÜM-nek nevezett massza szilárd alapanyagok és különféle adalékok keveréke, mely az eddigi kutatások szerint méhviasz, propolisz, lenolaj, vaspor, mastix gyanta, gumiarábikum és egyéb anyagok vegyítéséből áll össze. Ezt a keveréket Munkácsy düsseldorfi korszakában használta először az 1860-as évek végétől, majd az 1878-tól tért vissza a mesterséges, festékmestereknél is kapató bitumen használatára.

forrás:

https://sites.google.com/site/magyarfestoek1/
http://mek.oszk.hu/04200/04238/html/elemzes.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly
Gál György Sándor: Munkácsy Mihály élete  Budapest : Móra Könyvkiadó 1969. (Nagy emberek élete)
Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái  Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1898
Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900  Budapest, 1983
A Pesti Hirlap 1932 évi Nagy Naptára. Légrády Testvérek, Budapest, 344-347. o.