Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

JELES NAPOK: A FÖLD NAPJA

afnGyönyörű Földünk! Szépséges kék bolygónk! Földanyánk!

https://www.youtube.com/watch?v=yMPpJR1h0eU

Csak remélni tudom, hogy nem rázod meg magad és dobsz le bennünket magadról könnyedén:
„Elég volt, gyerekek! Eldurvult a játék!”

Hogy a Földet védeni kell, megvédeni saját magunktól, az a 20. század harmadik harmadára vált teljesen nyilvánvalóvá. John McConnell békeaktivista volt az, akinek első ízben sikerült hatékonyan felhívni erre a világ figyelmét. 1969-ben, San Franciscóban, egy UNESCO konferencián vetette fel a Föld Napjának ötletét, amit el is fogadtak, és a rá következő évben, 1970. március 21-én (a tavasz első napján) ünnepelték meg először.

Egy hónapra rá, 1970. április 22-én, az akkor egyetemista Denis Hayes megalapította a Föld Napja Hálózatot. Több mint 25 millió amerikai állt mögé – már az elején. Az azóta eltelt majd’ fél évszázadban 174 ország több mint 15 000 szervezete csatlakozott hozzá, és több mint egymilliárd ember mozdul meg ezen a napon a világ minden táján, hogy tegyen valami jót a Földért. Mi itt, Magyarországon 1990. óta ünnepeljük meg a Föld Napját.

2009-ben újabb fordulat állt be a nagy nap történetében: a bolíviai elnök, Evo Morales kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította.

A Föld Napja cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Persze, nem állítom, hogy én, te, ő képesek vagyunk begyógyítani az ózonlyukat, de ki-ki a maga körülményei között igenis tehet a változásért. Például, ha fát ültet, növényeket nevel, komposztál, környezetbarát szereket használ, fogmosás közben nem folyatja a vizet, nem szemetel, és ha szemetet lát, összeszedi… holnapig sorolhatnám szokásainkat, amelyekkel hozzájárulunk Földünk közérzetéhez. Ma már mindenki ismeri az ökológiai lábnyom fogalmát. Már csak az kell, hogy az a bizonyos sokat emlegetett kritikus tömeg felismerje: amit Földanyánkért teszünk, azt magunkért tesszük.

Természetesen a Föld sorsa elsősorban a kormányok, gazdasági nagyhatalmak, árnyékhatalmak tevékenységén múlik. De velük szemben sem vagyunk feltétlenül tehetetlenek. Hadd idézzem Margaret Mead kulturális antropológus gondolatát: „Ne hidd, hogy elhivatott emberek kis csoportja ne tudná megváltoztatni a világot. Igazából ez az egyetlen mód, ahogy valaha is sikerült.” Úgy legyen!

A drámai vég Michael Jackson dala 35 évvel ez előttről meghallgatható itt:

https://www.youtube.com/watch?v=XAi3VTSdTxU

Fogadjátok szeretettel a magyar szövegét is!

Michael Jackson: a Föld dala (2009)
Várkonyi Miklós fordítása 

afn 1Ragyog a napkelte,
hull az eső,
suttog a szellő,
ez mind élvezhető.
Csillagos égről
árad a fény,
azt mondtad: mindez
csak a tiéd és enyém.
Ugye, emlékszel még arra,
ahogy ember embert ölt?
Ugye, emlékszel még arra,
mennyit sírt a szegény Föld? 

Gyötörjük Földünket,
s érzi a kínt,
hol van a béke,
melyet úgy kívántunk mind?
Susogó erdők,
zöld füvű rét,
azt mondtad: mindez
csak az enyém és tiéd.
Ugye, emlékszel, hogy a háború
hány gyermeket megölt?
Ugye, emlékszel még arra,
mennyit sírt a szegény Föld?

Álmodtam már,
jártam csillagok között,
megszegte az ember,
amire egykor esküdött. 

Hej, oszlik a tegnapunk,
(Mi jöhet még?)
szárad a tó,
lezuhan az égbolt,
a Hold nem látható.
Hol van az érzés,
hogy kellesz nekem,
hogy hiányod, akár
az űr, oly végtelen.
Írtjuk az állatot,
a medve kihal,
ki törődik, mondd csak,
az utódaival?
Irtjuk a bálnát
a tengereken,
lángol a dzsungel,
és füstöl szüntelen.
Az Ígéret Földje,
mondd, hova tűnt,
hol van az ember, akit
szabaddá tehetünk?
Hallod, hogyan sírnak
haldokló gyerekek,
mondd, hol rontottuk el
az életüket?
Mi lesz a kicsinyekkel,
hol a jövő,
hová lett kacajuk,
a bajt feledtető?
Miért csak bánat jut,
hol az öröm,
miért a halál győz
az életösztönön? 

Pilisszentiván, 2017. április 20.

Szeretettel
Acél Anna
Honismereti- és Kultúra team 

Ybl Miklós születésnapjára

ymsz"Mi a költő dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ."

Ybl Miklósról

Lovag Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) a 19.század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. A korszak szinte minden jelentős épületén megtalálható a keze nyoma, vagy a hatása. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy tiszteletére alapították, és róla nevezték el 1953-ban  az évenként kiosztott építészeti díjat. Ő az első építész, akinek szobrot állítottak Budapesten.
Ybl harmonikus, reneszánszban gyökerező művészete, vasszorgalma és szelíd egyénisége hamar a magyar főúri világ legkedveltebb építészévé tette. Nemcsak mágnások megrendelését teljesítette, hanem polgárokét és intézményekét is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei.

1825-től Párizsban tanult, majd 1831-ben műegyetemi tanulmányait is kitűnő eredménnyel fejezte be. A kor követelményének eleget téve a mesterség gyakorlati elsajátítása a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály műhelyében zajlott.
Következő mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Henrich Koch1 (1781–1861). Ybl 1840-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik.
1840-ben beiratkozik a müncheni Királyi Művészeti Akadémiára, melynek hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhető fel. De az építőmesteri jog elnyeréséhez a kor és a céhrendszer követelményeinek megfelelően vándorútra kellett mennie. 1841 áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, s az olasz építészeti hatások munkáin megmutatkoznak.

Korai stílusát a romantika2 jellemezte román elemekkel, a hellénizmus rövid átmenete után (pl. Lovarda épület, a Károlyi-palota) később a neoreneszánsz vált jellemző stílusává.

Ybl romantikus építészetében először a neogótika jutott fontos szerephez (Fóti plébánia templom). Ekkor zajlik a főváros környéki villák klasszicista divatja, így fontos műveket alkotott romantikus stílusban. Az Unger-ház, a Rósa3- és a Grabovszky villa, a Karácsonyi palota egyértelműen félköríves romantikához sorolható. Munkássága nagyobb része a historizálás4 időszakához kötődik. Jelentősebb neoreneszánsz épületei a Vámház, Operaház, Várbazár és Kioszk.

ymsz 1

Fővám palota ("Hauptzollamt")

Budapest IX. kerületében, a Fővám téren található Ybl Miklós kétemeletes, terebélyes neoreneszánsz palotája, az 1871-74 között épült Fővámház.
Építését több éves huzavona előzte meg, mire 1874-ben elkészült a 9500m2- es épület, mely alá komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült. Az egész épület visszafogottságot, méltóságteljes ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. A Dunára néző főhomlokzat sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit (mely igazából a barokk sajátossága volt) és az épület sarkához kapcsolt sarokpavilonok. A dunai homlokzat erkélyét antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai díszítik. Az északi homlokzaton az erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez.
 Az épület 1874. május 1-jére készült el, ma a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi-, és Államigazgatási Karának ad helyet. Az utolsó rekonstrukciójakor (1989-90) visszaállították az eredeti architektúra nagy részét.

ymsz 2

Magyar Állami Operaház (1873-84)

ymsz 3Ybl az Opera tervezésekor a drezdai Operaház belsőépítészetét ötvözte a párizsi Opera megoldásaival. A neoreneszánsz palota főhomlokzata az Andrássy útra néz, a homlokzatot öt árkád nyitja meg, a szobor- és díszítő elemek a zenetörténet nagy mestereit ábrázolják, két fülkében Stróbl Alajos készítette Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobra áll. A második emeleti teraszon álló 8 láb magas szobrok a kor leginkább tisztelt zeneszerzőit jelenítik meg.5
Az épület egyszerű, világos tagolású, négy részre osztható: a fogadótér, nézőtér, melyeknél a kényelem volt a cél; a színpadtérnél és az üzemi résznél a praktikum határozta meg a tervezést. Belül a kor egyik legszebb enteriőr-együttese látható, az előcsarnokból a színházteremhez vezető, elegáns vonalú lépcsővel és a patkó alakú nézőtérrel. A díszlépcső lenyűgöző, az Operaház egyik legszebb része. Az előcsarnok különös pompáját az aranyozott dongaboltozatának és a fekete-fehér mintázatú mozaik padlózatának köszönheti.
ymsz 4A belső dekorációi mitológiai jellegűek6, egy egységes vezérgondolatra vannak felfűzve, témája a zene felemelő vagy kárhozatba taszító elementáris hatása. Az aranykazettás tükörmennyezetén Than Mór festménye a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.
A nézőtér háromemeletes patkó alakú, mennyezetét Lotz Károly monumentális freskója díszíti.
Minden emeletsor más-más kiképzésű a bronzcsillár alatt, ám a látvány mégis egységes.  A két emeletet átfogó királyi díszpáholy a színpaddal szemben található.
Az udvari fogadószalonok részben a közönség számára is hozzáférhetők. Az operaházi emlékgyűjtemény a Székely Bertalan teremben látható.

Az Operaház 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, művészeti hírnevét az 1888-ban kinevezett igazgató, Gustav Mahler teremtette meg. 1912-ben Medgyaszay István tervei alapján újították fel, majd a legutóbbi - teljes - rekonstrukció a százéves jubileumra, 1984-re készült el.

ymsz 5

A Várkert Bazár (1874-82)

A XIX. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott, ezért 1870-es évek elején megszületett az elgondolás, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttes és díszkert kerüljön. Ybl az olasz, német és francia függőkertek mintájára teremti meg a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkertet, és az épületegyüttes Duna felé eső részére impozáns üzletsort (bazárt). Innen az elnevezése.
A neoreneszánsz stílusú épületegyüttes a hazai építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival. A Duna budai partján álló horizontális építmény egységes képet mutat a vár felől, és a pesti oldalról egyaránt. A képet a központi diadalkapu, és a kompozíciót lezáró két egyemeletes építmény tagolja, a Duna felől lépcsőkön, dísz-kutakkal, szobrokkal ékesített művészi sétányon juthatunk fel. Művészeti egységét a Huszár Adolf mintázta szobrok (a kertre utaló négy évszakot jelképezik), és Marchenke Vilmos készítette a kerámia terrakotta tondók és figurális vázák teremtik meg. A többször elpusztult illetve lecserélt (kő majd öntött fém) bronzoroszlánok a királyi hatalomra, az erőre utaló jelképek a lépcsősor élén helyezkednek el. A pécsi Zsolnay gyárból valók az árkádok boltozatait díszítő kazettás majolika ornamensek, mellyel Ybl Miklós megteremtette a művészetek összhangját és elindította diadalútjára Budapesten az építészeti kerámiát.
Than Mór dekoratív képei az ívzugokban és belső boltozatokban szintén a pécsi Zsolnay gyárakban készültek.7
Az épületegyüttes kiemelt műemlék, a Világörökség része, ezért a felújításának legfontosabb célja természetesen az eredeti állapot visszaállítása volt, ám ezúttal új, a műemléket nem zavaró, elemekkel is kiegészült, hogy a Várkert Bazár Budapest újra eleven kulturális központja és a város szépségét hirdető nevezetessége legyen.

Tiszteletet ébresztő az a tény, hogy a kor építészei - előbb céhtagok, az 1860-es évektől vállalkozó építőmesterek - szinte mindenhez értettek. Az építész (kivitelező) és mérnök (tervező) erős ellentéte csak később alakult ki. Ha kellett, történeti stílusban terveztek, de az épületgépészeti szerkezeteket is kimódolták (Opera), sőt az ipari és mezőgazdasági épületek technológiáját, (Fővámház) megkonstruálását is elvállalták. Fantasztikus belegondolni, hogy egy építész életébe, a korabeli technológiák ismeretében- ilyen sok monumentális, mára a főváros arculatát meghatározó épület megvalósítása belefért.

Pilisszentiván, 2017. Szent György hava 05.

szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[2] A romantika kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között. Így jöttek létre a neostílusok (neoreneszánsz, neoromán, neobarokk).,melyekben  gyökerezik a 19. század második felének építészete (historizmus, eklektika) a magyar építészetben 1840–1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat.
[3] Már az 1850-es években is a legszebb budai villák között emlegették. Az õsfás park övezte műemlék épület – amint azt neve is sugallja, ma Ybl villaként ismert - Ybl Miklós keze nyomát viseli: terveit Hild József készítette akkori tulajdonosa, Rósa Antal számára, az építést pedig valószínűleg maga Ybl Miklós fejezte be.
[4] A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. A historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva.
[5] Guido D’Arezzo, Pergolesi, Orlando di Lasso, Palestrina, Jacopo Peri, Weber, Rossini, Lully, Gluck, Meyerbeer, Mozart, Cherubini, Beethoven, Haydn, Wagner.
[6] falfestményeket Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette
[7] Sajnos ezek az alkotások elpusztultak, egy-két töredékét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, de karton-rajzai megvannak, amelyek a helyreállítás és pótlás alapjául szolgálhatnak. A pécsi Zsolnay Múzeumban találhatjuk a dekoratív díszek egyes példányait és egy feljegyzést arról, hogy 1910-ben felújítván a Várkert Bazárt  megemlékeznek az első budapesti munka sikeréről.

forrás:

Ágai Adolf (Porzó) Utazás Pestről Budapestre 1843-1907, Fekete Sas Könyvkiadó BT, Bp. 2004.
Ágh István: Utak Ybl Miklóshoz Magyar Fórum III. évfolyam 5sz. 1991
Krúdy Gyula: Milyen volt az Andrássy út?, részletek Budapesti Negyed 1. (1993/1)
Rosch Gábor : Adalékok a külső Terézváros történetéhez, Budapesti Városvédő Egyesület (1998)
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 kiadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Budapest, 1931
Vízy László: Várkert Bazár Városunk, Budapesti Honismereti Híradó XVI. évfolyam 1szám 2013. január. 1 és 9. oldal
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956.
Ybl Ervin: Operaház Budapest, 1962.
http://www.ybl2014.hu/
http://www.terasz.hu/main.php?id=tarsadalom&page=cikk&cikk_id=16130
http://www.varkertbazarinfo.hu/
http://www.kozterkep.hu/~/5846/
fotó: A budai királyi palota és a várkert épületei – In: Vasárnapi Újság, 1892 (32. évf. 23. sz.) – Elektronikus Periodika Archívum

A NAGY PESTI ÁRVÍZ

anpa

Március 15. Ez a dátum csaknem 170 éve egyet jelent az 1848-as szabadságharccal.

Csak kevesen tudják, hogy pontosan 10 évvel korábban, ugyanezen a napon tetőzött a Nagy Pesti Árvíz.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: AZ ÁRVIZI HAJÓS (részlet)

Még jő s megyen hajó;
De ő már nem kiált:
Tűr s várni láttatik
A borzasztó halált. 

“Ki él még itt?” riad
Most egy hajós közel,
 Sajkája telve bár
Menekvők terhivel. 

S még jókor érkezik;
A féltett kőfal áll,
S kihalt remény után
A nő hajóra száll.

Aki látta Várkonyi Zoltán filmjét, a Jókai–regényből készült Kárpáthy Zoltánt, emlékezhet a pusztítás nagyságára, és arra is, milyen jellempróbáló és jellemformáló helyzet alakult ki a városban szinte percek alatt.

http://indavideo.hu/video/Karpathy_Zoltan /A 26. perctől a 34-dikig az árvíz képei/

Az előzmény: 1838. szokatlan mennyiségű és intenzitású esővel és hóval köszöntött be. Az időjárás nagy fennakadásokat okozott a szállításban, a közlekedésben, a postában, s amiben csak elképzelhető. Ahogy közeledett a tavasz és jött az olvadás, a folyón zajlás kezdődött. A Duna medre nem volt még rendezve. A sekély, szigetekkel teli, kacskaringózó folyón az árhullám és a jég csak lassan tudott levonulni. A jégtáblák sok helyen rövid idő alatt feltorlódtak és visszaduzzasztották a folyót. De, hogy akkora lehet a baj, mint lett, azt egyedül Vásárhelyi Pál jósolta meg pár nappal korábban, sürgetve a folyam szabályozását.

anpa 1Az árvíz első napjáról báró Wesselényi Miklós - akit az utókor az árvízi hajósként emleget - a következő bejegyzést írta naplójába: „Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett…. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van.”  Wesselényi e pillanattól kezdve az utolsó percig fáradhatatlanul részt vett a mentésben. Főnemes létére a szervezésben és az életmentésben egyaránt főszerepet vitt, ami méltán vívta ki a kortársak és az utókor csodálatát.

A víz először a belváros alacsonyabban fekvő területeit öntötte el, a mai Váci utca és Deák Ferenc utca környékét. A második napról ezt írja Wesselényi: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a dúló enyészetnek.”

A város nagyon bízott az 1775-ös árvíz nyomán épült illetve megerősített véd töltésekben, ezért senki nem számított ekkora árvízre. De a gátak nem bírták a nyomást, átszakadtak. Csónakokkal mentették a lakosságot, igyekeztek az erősebb házak emeleteire, padlásaira, vagy a magasabban fekvő külvárosi házakba menekíteni őket. Mintegy ötvenezer ember veszítette el hajlékát. A Ludovika új épületében (ma a Természettudományi Múzeum lakik benne) tízezer menekült kapott szállást. Az erősebb szerkezetű belvárosi templomok, mint a Deák téri evangélikus vagy a Ferenciek terén álló ferences templom, szintén hamar megteltek menekültekkel.

anpa 2A Duna március 15-én tetőzött. A legmagasabb vízszint a mai Nagykörút mentén volt, ez ugyanis eredetileg egy mélyen fekvő, kiszáradt ága a folyónak. A területet átlagosan két méternyi víz borította; a legmélyebb pontot a mai Ferencvárosban mérték, a Corvin köz helyén majdnem 4 méter volt a vízmélység.

Korabeli adatok tanúsága szerint a pesti oldalon a házak több mint fele megsemmisült (2281 épület). További 827 ház súlyosan megrongálódott, és csak 1146 maradt meg épségben. A budai oldalon a földrajzi adottságok miatt kisebb kár keletkezett (204 ház omlott össze, 262 rongálódott meg súlyosan) mert a magasabban épült házakat nem érte el a víz. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, többségükben pesti lakosok, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették. Az 1838-as árvíz a Duna magyarországi szakaszán összesen 153 áldozatot követelt, közülük 151 pesti volt.

anpa 3Az árvizet követő építkezések átformálták a város képét. Bécset alapul véve egy modern, szellősebben beépített város létrehozását tervezték a romok helyén. Az újjáépítés a Szépítő Bizottság szigorú irányelvei szerint indult meg. Előírták a falak vastagságát, a belmagasságot, valamint a házalap mélységét is. Az építkezéseket ezentúl csakis hivatalosan engedélyezett tervrajz alapján lehetett elkezdeni.

Elgondolkodom: milyen lenne ma Budapest, ha akkor nem zúdul rá az az iszonyatos, pusztító áradat. Nem tudom. De tény: Budapest történetébe ez a katasztrófa mélyen bele van vésve.

Ui.: Nem lehetne, hogy visszavezessük a vizet a Nagykörútra, és vízibusszal közlekedjünk rajta?

Pilisszentiván, 2016. Kikelet hava 13.

Szeretettel
Acél Anna

100 éves a Nemzetközi Nőnap!

 szeann

Bár az elmúlt 99 évben a világ jelentős részén teljesen átalakultak a női szerepek, és sok szempontból javult a nők helyzete, a leghaladóbb országokban is számos területen maradtak rögzült különbségek a férfiak és a nők esélyei-, lehetőségei között.

Ezért idén a nőszervezetek szeretnék visszahozni a nap eredeti tartalmát, március 8-a ugyanis az egyszerű, de mégis történelmet alakító nőkről szól, a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. A nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak. Arra szolgál(na), hogy meglássuk, megmutassuk mindazokat, akik valamilyen hátrányt szenvednek.

Ezért az USA-ban meghirdették 2017. március 8-a = Egy nap nők nélkül.

Bár nem tudható milyen lesz a fogadtatás, de világszerte bárki csatlakozhat az akcióhoz azzal, hogy aznap nem dolgozik (ide értve a fizetett és a házimunkát is), esetleg úgy, hogy aznap nem vásárol és/vagy szolidaritásból pirosat visel, vagy Európában több országban (lengyel mintára) feketét. Nekem a piros ruha ötlete szimpatikusabb.

Azért, hogy lássuk mi is volt az eredeti célja ennek a napnak, következzen egy kis Nőnap történelem!

szeann 11857-ben volt az első március 8-hoz kötődő esemény, amikor New York-ban a negyvenezer textilipari dolgozó nő tüntetett az utcán, emberibb munkafeltételeket, munkaidő csökkentést és magasabb fizetést követelve. Ezután hatvan éven át több országban tartottak az év különböző napjain nőnapot.

1866. szeptember 3-8. között az I. Internacionálé1 első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat kívánt véget vetni annak az évezredes sztereotípiának, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin2 beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét, valamint a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1911-ben azonos napon, március 8-án Dánia, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia és Svájc területén demonstráló tüntetéseket tartottak a nők szabad munkavállalásáért, választójogáért.

1917. március 8-án3 Szentpéterváron nők szerveztek nagyszabású tüntetést, munkát és kenyeret követelve, és az I. világháború és a cárizmus befejezéséért. A tüntetéshez csatlakozva 90 ezer munkás (nő és férfi) sztrájkba lépett (a folytatást mind tanultuk történelemórán). A nőnapot a Szovjetunióban Sztálin tette hivatalossá.

Magyarországon 1913-ban tartottak először nőnapot, és 1948-tól rendezik március 8-án. A Rákosi-korszaktól a rendszerváltásig kötelező jelleggel úgy ünnepelték, hogy nem lehetett nyílt társadalmi párbeszédet folytatni, netán kutatni a nemek közti egyenlőtlenséget, ami továbbra is létezett.

Bár a női munka már több mint száz éves múltra tekint vissza, bőven van még mit tenni.

Az egyenlőtlenség szempontjából legszembeszökőbb terület a házimunka és a gyerekekkel, betegápolással, idősgondozással kapcsolatos teendők, melyek még mindig nagyobb részben hárulnak a nőkre, pedig ők is helytállnak a munkahelyükön.

szeann 2

A KSH adatai szerint: Magyarországon (a világtrendekkel épp ellenkező irányba alakulva) a magyar nők átlag 13,2 százalékkal kevesebb jövedelmet kapnak azonos munkáért férfi társaiknál. Ezen túl nálunk a nők átlagosan napi 1 órával dolgoznak többet a férfiaknál, ami éves szinten több mint 45 nyolcórás munkanapnak felel meg. Pedig a házimunkából történő egyenlő részvétel - külföldi tapasztalatok szerint - nemcsak a nők válláról veszi le a terhet, de a gyerekvállalási kedvre is pozitív hatással van.

Végső soron a nőnap egy remek alkalom lehetne arra, hogy felhívjuk az ilyen megkülönböztetésekre a figyelmet, ezzel együtt megoldásokat keresni a hátrányos megkülönböztetés minden formájára, érjen bármi okból, bármilyen nemű embert. 

Pilisszentiván, 2017. március 6.

Szeretettel

Berecz Ildikó
Az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség
[2] Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos. 1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához csatlakozott.
[3] az akkor Oroszországban használt Julián naptár szerint : február 23-án 

forrás:

https://feminfo.444.hu/2017/02/25/egy-nap-nok-nelkul
http://index.hu/nagykep/2016/03/08/nem_a_viragrol_es_a_csokirol_szol_a_nonap/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Clara_Zetkin

MEGHALT MÁTYÁS KIRÁLY, ODA AZ IGAZSÁG!

mmoai

Hunyadi Mátyás, Mátyás király (1443. február 23. Kolozsvár- 1490. április 6. Bécs)

Van néhány kiemelkedő személyiség a magyar történelemben, akiről mindenki hallott, és akihez legtöbben érzelmileg is kötődünk. Tanultuk az iskolában, a róla szóló meséket sorozatban sugározta a televízió, és egyébként is, az ezer forintos bankón az ő képe látható… Legutóbb az ő idejében virágzott Magyarország (550 éve!), nem csoda, hogy emlékét őrizzük és közállapotaink örök hivatkozási pontja.

Arra nem vállalkozom, hogy 1-2 oldalnyi terjedelemben méltassam. Ehhez Ő túl sok, én túl kevés vagyok. De hadd osszak meg itt egy róla szóló, kevéssé ismert „mesét”, amiben minden benne van, ami miatt számunkra a jó uralkodó örök példája marad.

Mátyás király lopni volt

Egyszer, amikor Mátyás király álruhában a nép közt járt, betévedt egy vén cigányasszony kuckójába, aki épp kártyát vetett. Köszöntötte szép szóval:
- Adjon isten jó napot, öreganyám! Hallottam, hogy kend meg tudja mondani a jövendőt. Szegény vándordiák vagyok. Mondja meg nekem, szerencse vagy balsors vár-e rám? – kivett egy ezüst tallért a zsebéből és letette az öregasszony asztalára.
A vénasszony megkeverte és kivetette a kártyát. Aztán összeszedte, majd megint megkeverte és kirakta. Aztán harmadszor is így tett.
- Jajj, szép úrficskám, mutassa a kezeit! – pattant fel, mint akit a darázs csípett.
Mátyás mindkét kezét az öregasszony elé tartotta, az nézegette, csóválgatta a fejét, végül így szólt:
- Szép úrficskám! Nagyon nagy úr lesz magából, még király is lehet! De, ha lopni nem megy, meghal a következő neve napján.

mmoai 1Ez a jövendölés egy nyári vásáron történt, és kísértette Mátyás királyt egész évben. Közeledett a névnapja, február 24. A király hitte is, nem is a jóslatot, de bizony a Mátyás előtti nap éjszakáján már nem jött álom a szemére. Kibújt hát az ágyából, a szekrényből elővett egy kopott bakaruhát, átöltözött, és kiszökött a palotából. Bolyongott a városban, és erősen törte a fejét, hogyan és mit lopjon? Eddig sosem csinált ilyesmit! Nem lelt válaszra! Idő múltán egy kocsma akadt útjába. A helyiség szinte üres volt. Az egyik sarokban egy katona kornyadozott bora mellett, a másikban maga a korcsmáros szundikált. De, amint Mátyás belépett, felpattant, és bort hozott az új vendégnek.

- Hát, te, német, hol jársz itt, ilyen későn? – szólította meg a baka. (Nagy orra és bajusztalan, csupasz képe miatt hitte németnek a betérőt.)
- Kimenőm van, s megszomjaztam – felelte Mátyás. A baka kiitta a borát, az asztalra vetett négy krajcárt, és menni készült, de Mátyás marasztalta.
- Nekem is kimenőm van, de pénzem nincs –hárította el a baka. - Meg van egy kis dolgom is: pótolni akarom a zsoldomat! –tette hozzá sejtelmesen.
- Hát azt meg hogy lehet? Áruld el nekem is! Én is keveset kapok, a fene enné meg!
- Ha eljössz velem és segítesz, meglátod! - Így is lett, elindultak, s addig rótták az utcákat, míg egyszer csak egy magas kőkerítéshez értek.
- Na, német, itt vagyunk! – mutatott rá a baka, mire Mátyás a szívéhez kapott:
- De hiszen itt a főminiszter lakik! Lent strázsa vigyázza a falat! Innen akarsz te lopni? – kérdezte Mátyás, aki persze mindjárt gondolta, hogy a baka lopással akarja „kiegészíteni” a zsoldját
- Ha megfognak, holnap vége az életünknek! – tette hozzá a nyomaték kedvéért.
- Ne ijedezz, csak csináld, amit mondok! – nyugtatta a baka. Egy lajtorját hozott elő valahonnan a sötétből, azon átmásztak a kerítés túloldalára, majd, míg Mátyás egy bokorban bújt meg, a baka bemászott egy nyitotta ablakon, egyenesen az ebédlőbe. A szakácsnétól tudta, hogy a házigazda és felesége bálban van. Már éppen jól megrakta a célra kiszemelt terítőt ezüstneművel, amikor hangokat hallott: a háziak megjöttek.

A katona gyorsan elbújt, és hallotta, amint a főminiszter a másnapi királylátogatást tervezi feleségével. Mátyásnak ugyanis az volt a szokása, hogy minden neve napján a főminiszterénél költötte el a reggelijét. Ezúttal azonban a főminiszter merényletet tervezett királya ellen. Megparancsolta feleségének, hogy másnap, reggeli után, az ajándéknak szánt aranyfindzsába öntsön mérget, majd töltse fel kávéval, és így szolgálja fel a királynak. Az asszony hevesen tiltakozott, de a férje ráripakodott! Veszekedve vonultak a hálószobába, ezt kihasználva a baka előbújt rejtekéből, lemászott a lajtorján, pisszentett Mátyásnak, majd távoztak a kerítésen át úgy, ahogy jöttek.

Útközben elásták a zsákmányt, mentek hazafelé, de a katona feltűnően csendes volt. Mátyás az útjukba kerülő kocsmában kipuhatolta, mi nyomja társa szívét. A baka elmesélte a kihallgatott beszélgetést, aztán ment ki-ki a maga útján, azzal, hogy másnap, miután a baka eladta a kincset, délután találkoznak, és osztoznak a pénzen. Mátyás még megtudakolta társa kilétét: Kovács János, az Alexander huszárok 15. kompániájának 3. szakaszából. A katona kérdésére, hogy ő kicsoda, annyit felelt, hogy Mátyás a neve.

Most már világos volt, mit jelent a cigányasszony jóslata! De hogy hogyan intézze el a dolgot, azon egész éjjel főtt a feje a királynak, míg meg nem virradt. Akkor aztán felöltötte ünnepi ruháját, és, mielőtt elindult a főminiszterhez, megparancsolta, hogy mire megjön, állítsák elő Kovács Jánost az Alexander huszároktól.
A főminiszter nyájasan fogadta, de a feleségén látszott, hogy se élő, se holt. A reggeli után a miniszter olyan névnapi köszöntőt rittyentett, amilyet még nem hallott a világ.
Majd így fordult Mátyás királyhoz:
- Felséges uram, a feleségemtől pedig fogadja el ezt az aranyfindzsát, amelyet kegyelmed neve napjára csináltatott! És adja Isten, hogy sok-sok esztendeig jó egészséggel fogyassza belőle felséged a kávét! –a miniszterné csak reszketett, mint a nyárfalevél, míg tartotta a findzsát a kávéval.
Mátyás gyönyörködött a szép findzsában, s dicsérte nagyon:
- Ez bizony nagyon szép! Tudja, mit, miniszter uram? Névnapomon azt kívánom, hogy kegyelmed igya meg belőle az első kávét!
A miniszter hiába próbálta elhárítani a „megtiszteltetést”, kénytelen volt felhajtani a méregpoharat, és rögtön vége is lett.

A történetnek azonban még nincs vége. A palotába visszatérve elfoglalta trónusát. Elébe hozták Kovács Jánost a parancs szerint. A baka nem ismerte fel a fényes uralkodóban az előző esti „német bakát”. Mátyás jól meg is tréfálta, a trónusról a katona fejére olvasva a lopás bűnét. Szegény baka majd halálra vált! De aztán a király leleplezte magát, és Kovács Jánost generálissá léptette elő, birtokot adott neki, és sebtiben összeboronálta a reggel megözvegyült főminiszternével. Ásó, kapa, nagyharang! De még a katonák zsoldját is megháromszorozta, hogy ne kelljen lopással kiegészíteniük!

Végül pedig Mátyás király felöltötte kopott vándordiák köpönyegét, újra felkereste az öreg cigányasszonyt, aki jóslatával megmentette az életét, és egy erszény aranyat hagyott az asztalán. Az öregasszony nem győzött hálálkodni, és áldást mondott Mátyás királyra. Ami éppen úgy teljesült, mint a korábbi jóslat.

Pilisszentiván, 2016. Vízkereszt hava 23.

Szeretettel

Acél Anna
Napsugár csapat
Honismereti- és Kultúra Team

 

1