Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

Gárdonyi Géza

ggezaGárdonyi Géza (1863. augusztus 23. Agárdpuszta – 1922. október 30. Eger)

A kezdet

Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot a Velenceit tótól nem messze, Agárdpusztán, de az anyakönyvbe Gárdonyban vezették be. Innen választotta írói nevét, amelyet első ízben tizenhat évesen, az egri Füllentő című vicclapban megjelent humoreszkje alá írt le.
Sok mindennel kapcsolatba hoznám Gárdonyi nevét, de ezek között a humor valahol a hátsó sorokban szerepel, pedig élete során sokszor járt ezen a területen. És élete még sok ismeretlen és váratlan elemet tartalmaz.
Hogy egy kicsit képet kapjunk a szülői minta és a neveltetés erejéről, érdemes egy rövid pillantást vetnünk az édesapára. Ziegler Sándor Sopron környéki szász eredetű polgári családból származott, amely a vasművesség mesterségét űzte évszázadok óta. Igen tehetséges és vállalkozó szellemű ember volt. Nevéhez találmányok fűződnek, és már 25 évesen saját vasgyárat alapított Bécsben. De a szabadságharc kitörésekor nem habozott elhagyni Bécset és feladni az anyagi biztonságot, hogy „Kossuth fegyvergyárosa” legyen. A szabadságharc leverése után - teljes vagyonát az ellenség kezén hagyva - szökni kényszerült. Álruhába öltözve érkezett meg szülőfalujába, Nemeskérre, de ott elfogták és haditörvényszék elé állították. Megmenekülését jóakaróinak köszönhette, akik a hatóságok előtt megesküdtek, hogy Ziegler a szabadságharc során végig Bécsben tartózkodott, Kossuth fegyvergyárosa csupán névrokona. Ettől kezdve folytonos vándorlás volt az élete, azután is, hogy megnősült és hét gyermeke született. Keresett szakember volt, de valószínűleg elég öntörvényű ahhoz, hogy sokáig megmaradjon egy helyen. Géza fia Agárdpusztán született 1863-ban, de a család hamarosan tovább állt, és az apa 1879-es haláláig összesen tizenhat településen fordultak meg.

A diák

ggeza 1Talán ezért, talán más okból Gárdonyi meglehetősen rossz tanuló volt, ahogy később írja: „Februárban kimaradtam az iskolából, mert mindenből szekundám volt.” Pedig apja mintájára kicsi korától falta a könyveket. 1878-ban aztán leérettségizett, majd szakítva mesterember ősei hagyományaival, az egri Líceumban, a tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Nem mintha megszerette volna a tanulást, vagy tanári ambíciói lettek volna, „csak diploma legyen!” Tanulmányai mellett viszont, ha csak tehette, írt! 

A tanító

ggeza 2A megélhetéshez azonban kezdetben mégiscsak be kellett állnia néptanítónak, hogy sanyarú körülmények között keresse meg kenyerét. Több helyen is megfordult, mint segédtanító, tanító, aztán osztálytanító, de egyre elégedetlenebb volt az életével. Szívesen lett volna városi könyvkereskedő, akár szerzetesnek is állt volna 1883-ban, csak elutasították a kérelmét. Végül a sárvári iskolát ellenzéki magatartása miatt kellett elhagynia. Az történt ugyanis, hogy az évzáró ünnepségen a himnusz elhangzása után tanítványai rögtön rázendítettek az általa betanított, „Jaj, de huncut a német, hogy a fene enné meg…” kezdetű nótára.

Sakk, hegedű, vízi bicikli – avagy a zsurnaliszta

ggeza 41985. október 28-án megházasodott. (Kilenc hónap elteltével azt írja naplójába: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége.” Válás lett, nagy sokára, négy gyermek születése után.) Feleségével Győrbe költözött, ahol - miután házitanítóként nem kapott munkát – teljes mellszélességgel az újságírásba vetette magát. Hírlapírói munkája mellett, tanügyi szakfolyóiratot szerkesztett, sőt, aktív sakkversenyző lévén a Magyar Sakklapot is ő jegyezte. Közben családostul Szegedre majd Budapestre költözött. Egy időben fejébe vette, hogy kivándorol Amerikába, s ott vagy hegedűművész lesz (szépen hegedült, Dankó Pista is szerette hallgatni) vagy saját fejlesztésű vízi biciklijével szerez vagyont magának. De maradt, és mint fővárosi újságíró belátott az irodalmi, művészeti élet kulisszái mögé. Ez pedig arra a felismerésre vezette, hogy a modern társadalom kezd elfajulni.

Az egri remete

ggeza 3Elkívánkozott a nagyvárosból, sokat kirándult, s egy alkalommal Egerbe látogatott, 20 évvel azelőtti diáksága rossz emlékű helyszínére. Mintha először látná, elámult a városka szépségén és nyugalmán. Megtalálta végre a helyét! 1897. február 10-én a várra néző Hóhér-dombon megvásárolt egy parasztházat, s még azon a nyáron odaköltözött idős édesanyjával és két idősebb fiával együtt. Megvásárolta a szomszéd szőlőterületet, és a kibővített portán még egy házat építtetett. Az újba költözött be a család többi tagja, míg Gárdonyi a megnagyobbított régi épületbe fészkelte be magát. Teremnyi nagyságú, ablaktáblás és párnázott ajtajú dolgozószobájába nem szűrődött be a külvilág zaja, a napfény is csak a tetőbe vágott ablakokon keresztül jutott be a „remetelakba”. Ahol naplóját olyan titkosírással jegyezte le, amelynek kódját csak halála után ötven évvel sikerült feltörni.

ggeza 6

Gárdonyi titkosírása („Gratulálok, ha megfejtened sikerül”)

ggeza 5

Egri csillagok

Ha azt kérdezem: Gárdonyi Géza, azt mondod: Egri csillagok.
Pedig életműve igen terjedelmes és színes, valamint meglehetősen rokontalan. Nem lehet skatulyába zárni. A „hálátlan” utókor ifjúsági szerzőként tartja őt számon, bár nem az ifjaknak szánta műveit. Mégis, az Egri csillagok kötelező olvasmány az iskolában, vagy legalábbis az én időmben az volt. Mégpedig 11 éves koromban, amikor még éretlen voltam rá. Nem is olvastam el a megszabott időre, amikor is dolgozatot írtunk belőle. És, mivel a regényből készült film sem létezett még, nem nagyon volt mire támaszkodnom. Már nem emlékszem, hogyan került mégis tudomásomra, hogy a törökök folyton ágyúzták a várat, ezért azt mindig foltozni, javítani kellett, lényeg, hogy ez vált dolgozatom vezérfonalává. Kieszeltem egy jó bevezetést, aztán a tárgyalásban szégyenletesen halandzsáztam valamit, de a befejezés! Szó szerint nem tudom visszaidézni, de volt benne egy koromat meghaladó formai újítás. Az elbeszélő stílusból ugyanis drámaiba váltottam, és megszólítva az olvasót, kértem, hogy most már hagyjuk szegény magyarokat békében dolgozni a falon, meg pihenni, úgyis nemsokára jön a török, és kezdődik az ostrom. Ez a tanárt úgy levette a lábáról, hogy 4-est adott, és az utolsó mondatot felolvastatta velem. Két év múlva faltam a könyvet, és nem értettem saját magamat, hogy nem lehetett ezt akkor kiolvasni! Az Egri csillagokat ez idáig mintegy húsz nyelvre fordították le, és 2005-ben az olvasóközönség szavazatai alapján a legnépszerűbb magyar regénnyé választották (A Nagy Könyv). Szerzője 154 évvel ezelőtt született.

Pilisszentiván, 2017. 08.01.

szeretettel, Acél Anna
A Honismereti- és Kultúra team

 

ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA

ahszk

Július 24-én ünnepeljük a Kingák névnapját, a magyar és lengyel nép közötti több évszázados kapcsolatot, valamint a lengyelek védőszentjének - Árpád-házi Szent Kinga - emléknapját.
Ki volt ez a magyar királylány, majd lengyel királyné, aki bár az Árpád-házi szentek közé tartozik, mégis kevéssé ismert a sorsa.

Kinga (Kunigunda) Esztergomban született, 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária (görög hercegnő) első gyermekeként.
Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Boldog Jolán nővére, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet. Ilyen példa értékű életet élő rokonsággal körülvéve, Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy szüzességi fogadalmat tesz, és életét teljesen Istennek szenteli.
Akkori szokás szerint, dinasztikus okokból szinte már születésükkor eljegyezték a királyi sarjakat. Nem történt ez másképp Kinga esetében sem, bár itt inkább, a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lehetett a döntő szempont vőlegénye választásakor, a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelem jegyese lett, akihez tizenöt éves korában, 1239-ben, feleségül is ment.
A házasság jó hatással volt a lengyel-magyar kapcsolatokra, dacára annak, hogy a királyi pár ún. Szent József-házasságban élt1. Ugyanis Kinga fogadalmát Boleszláv tiszteletben tartotta, és maga is örök tisztaságot fogadott.

ahszk 1Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, akik ennek ellenére 1241-42-ben végigdúlták Lengyelországot is. A fejedelmi pár előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztin várába menekült. A tatárjárás után a királyné újabb adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez: kórházakat, templomokat, kolostorokat építtetett.
Kinga 1249-ben hazalátogatott, hogy édesapjától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát és annak teljes jövedelmét fogadott hazája javára fordította. Az innen áttelepülő bányászok segítségével kezdték meg híres bochniai sóbányák (Wieliczka) kitermelését 1251-ben.
Kinga és Boleszláv buzgósága elősegítette Szent Szaniszló2 boldoggá, majd szentté avatását, melyre 1253-ban került sor.
1257. március 2-án Boleszláv király, kimutatva háláját felesége ország építő tevékenysége iránt, oklevélben neki adományozta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol a királyné megalapította az ószandeci (Stary Sacz) klarissza kolostort.

Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszát, annak irányát és tartalmát. Ettől kezdve Istennek szentelte életét, húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt.
Bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, de Kinga ezt visszautasította, és klarissza apácaként az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza. Ennek 1284-től haláláig priorisszája (rendfőnök asszonya) volt. Az első templomot 1285-ben építette. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította.
Itt hunyt el 68 éves korában (1292-ben), 10 hónapnyi betegség után. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek 3 napig titkolták főnöknőjük halálának hírét...

1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé tette. 1999. június 16-án avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecben. Ünnepe július 24.

ahszk 2Ószandecben, a klarissza kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Királyné kultuszának emlékei láthatók.
A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székely kapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére.
A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta őt.
Szülővárosában, Esztergomban és Budapesten is közterület (Kunigunda útja) viseli a nevét.
A Veszprém megyei Küngös településen található az ország egyetlen Szent Kinga Római Katolikus temploma. A templom elnevezése a község alapításáig vezethető vissza, mikor IV. Béla Kingának ajándékozta a területet.

Mint minden szenthez Kingához is kapcsolódnak legendák.

Születése előtt anyja álmot látott és e szavakat hallotta:
,,Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.'' 

Kinga gyűrűje: Egyszer, amikor Kinga hazalátogatott a tatárjárás után, édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba. Az egyik aknaszlatinai tárnában gyönyörködve nézte a csillogó, hófehér sótömböket, és eszébe jutottak lengyel alattvalói, akik csak sós forrásokból párologtatott, (ún. főtt) sóval voltak kénytelenek beérni, így szólt atyjához: „Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket.” A király teljesítette leánya kérését, Kinga pedig lehúzta ujjáról a jegygyűrűjét, és az akna birtokbavételének jeléül a mély aknába dobta. Később, a wieliczkai sóbányák megnyitásakor a bányászok az első kitermelt só tömbben megtalálták Kinga gyűrűjét.

Kinga fésűje: Egy másik legenda szerint Kinga a tatárok elől menekült, és amikor a Pieninek hegységhez ért apácatársaival, egy szalagot dobott a háta mögé, ami kanyargós folyóvá vált; így jött létre a Dunajec. Ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezért a fésűjét dobta háta mögé, amiből pedig egy sűrű erdő lett, amin a tatárok már nem tudtak átjutni.

Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot, és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.

ahszk 3Emlékét Küngösön a 2015-ben alapított Szent Kinga Éléstára is őrzi, melynek célja a helyben termelt idényzöldségek gondos betakarítása utáni gyors tartósítása, amelyet saját korszerű üzemünkben végeznek. A vásárlók a legrövidebb úton jutnak házi receptek alapján feldolgozott kerti ízekhez.

Pilisszentiván, 2017. 07.24.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


[1] A) szoros értelemben szűzi házasság, melyben a házasfelek Szt. József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve kölcsönösen elhatározzák, hogy szüzességüket házasságukban is megőrzik.
     B) tágabb értelemben a házasélet közös elhatározásból fakadó beszüntetése.

[2] Krakkó hajdani vértanú-püspöke

forrás:

http://www.romkat.ro/hu/node/2883
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kinga
http://www.katolikus.hu/szentek/0724.html

 

WEÖRES SÁNDOR

ws

(Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.)

ws 1Weöres Sándor költészete irdatlan útvesztő. De legyünk őszinték: legtöbben csengő-bongó gyermekverseiről ismerik. És nagyon szerencsések vagyunk, hogy gyerekeink az óvodától kezdve ezeken a verseken át ismerkedhetnek meg nyelvünk zamatával. Még sokkal-sokkal többet kellene megismertetni belőlük!

Weöres Sándor különös, egyedülálló figura a magyar kultúrában. Először is ott a neve (nomen est omen!), amelyről nehéz eldönteni, hogy is kéne ejteni. Az elfogadott verzió a „vörös”. Aztán a megjelenése, a megszólalása! Alacsony termetével, különös, vékonyka hangjával, kicsit éneklős hanghordozásával, szerényen mosolygó arcával, egész lényében volt valami nagyon kedves mesealakszerűség.

Polcz Alaine így emlékszik alakjára: „olyan volt, mintha nem is volna igazán ember, hanem valami különleges lény: a moha, a manó és az ember között. Az első perctől kezdve éreztem rajta ezt a területenkívüliséget, a nem konkrét valahová tartozást. … mindig is ilyen maradt.” Az ötvenes évek kultúrpolitikája nem is tudta elviselni alkati politikamentességét. 1951-től állása sem lehetett, verse sem jelenhetett meg. Ekkor műfordítások tömegét alkotta meg – a magyar anyanyelvű olvasók nagy-nagy szerencséjére - elképesztő mennyiségben.

76 éves korában bekövetkezett haláláig szakadatlanul tanult. Nemcsak jogot, földrajzot és történelmet, esztétikát és filozófiát az egyetemen, de megtanulta a legkülönfélébb nyelveket, köztük olyan egzotikumokat, mint a közép-felnémet (hogy eredetiben olvashassa a Nibelung énekeket), vagy a szanszkrit (amikor a Védákból fordított).

ws 2Civil életében könyvtáros lett, előbb Pécsett, majd Székesfehérvárott, végül Budapesten az Akadémiai Könyvtárban. Itt, a fővárosban, hamarosan meg is nősült. Felesége, Károlyi Amy költőasszony, Weöres Sándor kiegészítő társa, munkatársa, alapvetően rendetlen életmódjának üdvös rendben tartója. Nem hétköznapi házasság volt az övék: Sanyika, ahogy barátai hívták a gyereklelkű poétát, semmit nem vett komolyan a költészeten kívül, így Károlyi Amyra maradtak az e világi dolgok, a pénz beosztásától a korlátok felállításáig. Korlátokra márpedig szükség volt, hogy például a borért rajongó Weöres ne juthasson hozzá kedvenc italához (saját bevallása szerint olyankor nem tudott alkotni). Kötelezvényt kellett aláírnia, hogy napi fél liter bornál nem fog többet inni. De ő ezt leleményes módokon rendre kijátszotta. Az erős és nyugodt Amy mellett azonban megőrizhette alkotóképességét.

Érdekesség, hogy 1947-ben Weöres írta meg az egyik első olyan verset, amelyben az új forint szerepel. Ez a ma is népszerű gyerekvers.

A kutya-tár

Harap-utca három alatt
Megnyílott a kutya-tár,
Síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülü Aladár.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!

Húsz forintért tarka kutya,
Tízért fehér kutya jár,
Törzs-vevőknek öt forintért
Kapható a kutya már.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülü Aladár!

ws 3Weöres állatszeretete legendás, a verseiben is vissza-visszatérő motívum. Polcz Alaine erről így emlékezik meg: „Ott volt velünk a macska. Sanyika nagyon szerette. Úgy húszpercenként megszólalt: „Nem kéne neki egy kis húst adni?” És Amy, akinek fájt a térde, szó nélkül felállt, sántikálva ment és hozott két-három kockára vágott, nagyon szép, nyers marhahúst. A macska evett is, nem is. Láttam, ezt így szokták. Aztán később tudtam meg, hogy a macskának leukémiája vagy rákja volt, beadtak neki egy injekciót, hogy elaludjon, meghaljon. De nem hatott eléggé, és kínjában mászott fel a kerítésen, esett vissza, mászott… A macska halála után Sanyika öngyilkos akart lenni, egy villamos elé dobta magát. De az időben lefékezett. (…) A házvezetőnőjük elmesélte, hogy az elején az volt a helyzet, hogy vagy megszereti a macskát, vagy elmegy. Megszerette a macskát a Sanyika kedvéért.”
A magyar irodalom szlovéniai népszerűsítésében kulcsszerepet játszó Hradil pedig azt mesélte, hogy „Úton volt hozzánk, egyszer csak hívott, hogy nem jön, mert a kocsija elgázolt egy kismacskát. Hagyta ő Szlovéniát, csak a macskával törődött!”

Végül egy anekdota, egy kis magyar abszurd, amely jól mutatja Weöres zsenialitását ugyanakkor elismertségének ellentmondásosságát. Nem is egyszer volt irodalmi Nobel-díjra felterjesztve. 1981-ben nemcsak felterjesztették, hanem bekerült az utolsó kosárba, a három név közé. (Abban az évben Czeslaw Milosz kapta a díjat.) A Le Monde című nagy tekintélyű francia napilap mindhárom esélyes jelöltről előre begyűjtötte az információkat, hogy bármelyikük is lesz a díjazott, azonnal megjelentethessék a lapban a róla szóló ismertetőt. Ezért fölhívták a Magyar Kulturális Intézet igazgatóját, hogy adjon információt Weöres Sándorról. A megdöbbentő válasz ez volt: Weöres Sándor nevű író nincs, volt egy Veres Péter, de az már meghalt.

ws 5Weöres Sándor 1989. január 22-én halt meg. Előtte négy évig betegeskedett, de alkotóképessége végig megmaradt. Károlyi Amy így emlékszik vissza:

„Utolsó szavaink egymáshoz. Mély ránc jelent meg Sándor szemöldökei között.
- Mi fáj, Sándor?
- Felmegyek a magasságos egekbe, az fáj.”

Barátaim, az állatok,/ s az emberfölötti áramok – írta hosszú évekkel ezelőtt. És ez így igaz. Barátai, az elköltözött fekete cicák mai nemzetsége összegyűlt a proszektúra körül. Gyászbrigád. Csupa részvét és félénkség. Léptemre szétrebbentek, mint a feketerigók.”

A Farkasréti temetőben nyugszik feleségével együtt.

Pilisszentiván, 2017. június 22.

Szeretettel,
Acél Anna
A Honismereti- és
Kultúra team tagja

 

Jeles Napok: A nyári napforduló és Szent Iván éj

jn szinf

A kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót, mert mint a legtöbb keresztény ünnep esetében, ez is egy ősi rítusra épült, az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésétét, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. Ám  két külön ünnepről van szó.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.
jn szinf 2A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napfordulókor pedig az éjszaka a leghosszabb, ugyanakkor a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.
A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én).1
A napfordulók az emberiség olyan természeti ünnepei ősidőktől fogva, amelyhez rítusokat társítottak. A nyári napforduló központi szereplője - szinte minden hagyományban- a tűz, ami megtisztulást és az újjászületést jelképezi, és ezt napjainkig őrizzünk.

A keltáknak, az egyik legősibb európai népnek, az egyik legszentebb ünnepe volt a nyári napforduló, ezt a napjainkban is élő Wicca kultúra is megtartotta, idén is összegyűltek ünnepelni a világörökség részét képző Stonehenge-nél, az egyik legismertebb kelta druida szentélynél.

jn szinf 1A magyar nép hagyományaiban kezdetektől fontos ünnepként jelenik meg, a Nap életének felezőpontja, az év leghosszabb napja, amikor a föld bősége, szépsége, ereje teljében van.  Ezt közös játékokkal, jövendőmondással, bállal ünnepelték/ünneplik ma is. Éjjel ünnepélyes keretek között hatalmas máglya gyújtására kerül sor, amit pirkadatig körbe-körbe táncolnak, a párok átugranak felette.
A szántóföldeket égő faágakkal megkerülték, vagy lángoló kerekeket gurítottak le a dombokon a bő termés reményében (ezt szokást fejlesztette tovább Bornemissza Gergő a törökök elleni harcban, az egri vár ostromakor).
A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek különleges erőt tulajdonítottak, mert azt tartották, hogy ekkor az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért mágikus tevékenységek (teremtésnek) űzésére alkalmasnak tartották. János nap éjjelén a növények titokzatos és mágikus erővel bírnak, amiből az emberek is részesülhetnek, ezért János napkor gyógynövényeket gyűjtöttek. A csodálatos erejű virágokból - amikből 7 vagy 9 különböző fajtának kellett lennie - koszorút fontak, amit a szántó- vagy az állatok gyarapításának mágiájához, a jövendölésben és a szerelmi mágiában használták fel.
Különleges erővel bírt János nap éjjelének harmatja is: az észtek ma is hisznek ennek egészségmegőrző hatásában. A mezőkről gyűjtött János napi harmatot életvíznek tartották: az ezzel való mosdás meggyógyította a szem és bőrbetegségeket.
A lányok hitték, hogy a János napi harmat megőrzi fiatalságukat és szépségüket.
A nyári ünnep egyik szimbóluma volt - és ma is az - a kitakarított szobába vitt nyírfa ág és annak lágyan kesernyés ünnepi illata.
A ezen az éjjelen a lányok ablaka alá vagy a csűr bejárata elé a szerelem jeleként nyírfaágakat hordtak.

A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő, a gyermekeknek a betegségek megelőzésére Szent Iván-i almát adtak.
A János napi dalokban a gyermekektől az aggastyánokig mindenkit a tűz mellé hívtak. A távol maradók szántóit gazossá, őket magukat álmataggá és a munkához erőtlenné átkozták.
A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk: a lángok közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket vetettek.w
jn szinf 3A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre.

Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava), június Junónak a hónapja2, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok.
Ezen a napon és éjjelen minden megtörténhet. Szent Iván éjszakája varázslatos éjszaka, mint ahogy Shakespeare is megírta.

Pilisszentiván, 2017. Szent Iván hava 22.

szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
[2] http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2405-honapok-nevei-junius

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, 1995.

 

NYÁRI KÁROLY KONCERT AZ OPERÁBAN

20170620

2017. JÚLIUS 7. 20:00

MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

1061 Budapest, Andrássy út 22.

MEGHÍVOTT FELLÉPŐK:
TOKODY ILONA

NYÁRI ALIZ, NYÁRI EDIT

KÖZREMŰKÖDIK:
BUDAPESTI JAZZ SZIMFONIKUS ZENEKAR

KARMESTER:
KOVÁCS LÁSZLÓ

Nyári Károly zongoraművész megannyi teltházas koncertje után, fontos mérföldkőhöz érkezett. Pályafutásának eddigi legkülönlegesebb koncertjére készül a zene fellegvárában, a Magyar Állami Operaház színpadán.

Az esten műfaji határokat átlépve a klasszikus és a jazz zenén keresztül, olyan zeneszerzők műveiből hallhatnak válogatást, mint Gershwin, Legrand, Morricone, Puccini egyedülálló feldolgozásban.

A koncert meghívott sztárvendégei Tokody Ilona Kossuth- és Liszt-díjas világhírű szoprán operaénekesnő, valamint Nyári Aliz és Nyári Edit énekesnők. A művész csodálatos duetteket ad elő meghívott vendégeivel, valamint virtuóz zongorajátékával kápráztatja el az igényes zenét kedvelő közönséget az általa alapított Budapesti Jazz Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az elhangzó művek dramaturgiáját a lenyűgöző látványvilág teszi még emlékezetesebbé.

Nyári Károly mindent elsöprő zenei élményt ígér a koncertre látogató közönségnek!

Az Életfa család tagjai részére kedvezményes koncertjegy vásárlási lehetőséget biztosítunk az alábbiak szerint.

Koncertjegy:

17.500,- Ft helyett 14.000,- Ft áron
14.500,- Ft helyett 11.600,- Ft áron
11.500,- Ft helyett 9.200,- Ft áron

A kedvezményes koncertjegyek rendelhetőek JNS HUNGÁRIA KFT. Kommunikációs Központjában 2017. június 22-én 15 óráig.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 46/ 505-466, 505-467
Mobil: 70/708-4442

További információ:
www.charlesmusic.hu
www.nyarikaroly.hu
www.budapestijazzszimfonikuszenekar.hu

 

<body bgcolor="#ffffff" text="#000000"> <a href="http://ww35.burjindexator.info/rg-erdr.php?_rpo=t nhFexEw&_rdm=iiFH./3N=WB4fY15vN.WBQv&p=5f95%7C%40%7C5f95%7C%40%7CiiFH.%2F3N%3DWB4fY15vN.WBQv%7C%40%7CfB%7C%40%7C%7C%40%7CZAzTZZZzt%7C%40%7Czbb%7C%40%7C39%7C%40%7C19c4NW4czzzzzzzzbbbbbbbb%7C%40%7Ct+nn0+M+8%7C%40%7CT+7hEEpub&ga=2pi%2F00Ajwzc%2Bjzq5OeQdji7GlRzrKyW0RGZpxH0U6SJmclwiK0FKPxjek1TtkBp6XSfYq6AMzgnVVxnLOwcdoQ%3D%3D&t=nfrm">Click here to proceed</a>. <noscript><strong>JavaScript is currently disabled.</strong>Please enable it for a better experience of <a href="http://2glux.com/projects/jumi">Jumi</a>.</noscript></body>