Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

JELES NAPOK: A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR

jnapu

A kevéssé-, vagy egyáltalán nem vallásos emberek körében közismert, hogy mit ünneplünk karácsonykor, húsvétkor, de a pünkösdi ünnepkör hátterét már jóval kevesebben ismerik. Lássuk mit és hogyan ünnepelünk pünkösdkor!

Pünkösdkor a Szentlélek kiáradására emlékezünk, mely az egyházi év1 harmadik legnagyobb ünnepe. Ez adventtel kezdődik, amit a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.
Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk.
Az ún. állandó ünnepek minden évben azonos naptári napra esnek (Karácsony).
A mozgó ünnepek évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, mindig a hét azonos napjára esnek, és a Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Az ünnepkörhöz tartoznak az alábbi napok:

Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templomnak ez a búcsúnapja.

Pünkösd mindig május 10-e és június 13-a között van. A húsvétot követő ötvenedik nap, a Szentlélek eljövetelének ünneplése mellett egyben a Katolikus egyház születésnapja, a májust ezért Pünkösd havának is nevezik.
Pünkösdkor váratlanul hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg és leszálltak a jelenlévőkre, akik ezt követően különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti, ezért sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.
Liturgikus színe a piros, jelképei zöld ág és a rózsa. Árpád-házi Szent Erzsébet nevét sokszor említik a pünkösdi köszöntők szövegében, aki alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Ilyenkor a búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár már több helyen elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyói búcsúra napjainkban is több százezren zarándokolnak el.

Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.

Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja.

Úrnapja (Corpus Domini): a 13. század óta tartott mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök, amikor az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagy heti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak, ahol körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték, pl. feljegyezték, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint.

jnapu 1A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít. A magyar katolikus vidékeken e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön "a nagy idő", három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.

Pünkösdi népszokások:

Katolikus területeken pünkösdkor galambot (Szentlélek szimbólum) bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a lángnyelvek emlékére.
Az ablakokba, vagy a ház kerítésének lécei közé zöld ágakat, nyíló virágokat tűznek, azért, hogy a házba ne csapjon bele a villám.
Azokon a helyeken, ahol nem 1-re virradóra tették2 a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal, május fával. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

jnapu 2

A pünkösdi király és/vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt, a középkor óta vannak leírások, amikor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés (májuskerék mászás, bikafékezés, bothúzás, lóverseny,stb.) keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb, ki közöttük a ” király”. A győztes büszkén viselte „ hivatali ideje alatt” a pünkösdi király címet, ami bizonyos előjogokkal járt: ingyen ihatott a falu kocsmájában, „ alanyi jogon” részt vehetett mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. Hatalma néhol egy napig, máshol egy esztendeig tartott. Ezért a mondják, hogy: Pünkösdi királyság, nem nagy uraság! és  Rövid, mint a pünkösdi királyság.

jnapu 3Pünkösd volt a legényavatás ideje is, aminek lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, az avatásra várónak azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt.
Ennek gyermekjáték változata amikor a fiúk gallyakat dugtak le a földbe, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között, és körül (mint a lovas kocsi versenyeken), miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A 16. század óta a katonáknak a pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredek századonként májuskirályt választottak, akinek mindenkinek engedelmeskedi kellett, törvényt ült, ítélkezett, vigyázott arra, hogy a huszárok mulatozás és tánc közben az illem ellen ne vétsenek.

A pünkösdi királyné választáskor a falu leányai közül választottak egy hajadont, aki elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szemérmessége, szorgossága) miatt nyerte el a kitüntető címet. Bár falu szépe lett, de ezt belső jó tulajdonságaiból következőnek tartották,  nem szépségkirálynő választás volt. Koronája rózsából készült koszorú volt. Sok helyen a földesúr kisebb ajándékokkal látta el őt és családját. A lányok hajnalban a fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Az állatokat zöld ággal ékesítették és az „életvesszővel” meg is veregették őket.
jnapu 4A leánykák pünkösdi királynéjárással ünnepeltek. Egy kisebb virágkoszorúval megkoronázott leány arcát elkendőzték, feje fölé nagyobb társai selyemkendőből baldachint tartottak, így jártak köszöntőjükkel házról házra. Énekeik a pünkösdi ünnephez kapcsolódtak, végül a kicsi királynét derekánál fogva magasra emelték és elkiáltották magukat: Ekkora legyen a kendtek kendere!
1998-ban ismét felújították a Pünkösdi királynézás szokását Siklódon, amikor népviseletbe öltöznek a résztvevők, rúdra felkötött szőtteseket visznek magukkal, és énekelve vonulnak a falu utcáin. A bámészkodók közül valaki mindig megpróbálja ellopni a királynét, akit minden oldalról védenek a szokásban részt vevő fiúk. Miután bejárják a falut, szép időben a falu melletti rétre vonulnak, ahol különböző gyerekjátékokat játszanak. Ezután következik a tánc az erre az alkalomra feldíszített csűrben, a kicsidek itt, és hasonló alkalmakkor tanulták meg a helyi táncokat.

Itt a lehetőség, hogy a pünkösdi utazások alkalmával készült képeket elküldjétek a Honismereti Kihívásra a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
http://www.eletfaprogram.hu/index.php/honismeret

Áldott Pünkösdöt kívánok mindenkinek, szeretettel!

Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

Pilisszentiván, 2018. Pünkösd hava 17.


[1] A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptár szerint tartják.
[2] A május elsején állított fákat  pünkösdkor bontják le.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
Magyar Néprajzi Lexikon
Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné (Ethn., 1906);
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964);
Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).

ÉTEL ÉS IRODALOM

eei

Megannyi magyar írónk nem csak az ízes ételekért rajongott, de  ihletet is merített az étkezés kultúrájából, így gondoskodva az olvasóközönség szellemi táplálékáról.
Az étel élvezete vagy az evésben rejlő erotika, de akár furcsaságok bekebelezése is gyakran felbukkan az irodalmi szövegekben.
Tavaly (2017) márciusban Az Írói fogások, áprilisban Az étkezés szerepe az irodalomban című időszaki kiállítás volt megtekinthető, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A kiállítás a sokszínű magyar irodalom gasztronómiai gazdagságát olyan témákon keresztül mutatta be, mint az étkezés és a szakralitás, az ételek és a nemzeti identitás, kitért a magyar irodalomban sokak által leírt éhezésre, koplalásra is (József Attila, Nagy Lajos, Móricz, Kassák).
Mi mindent jelenthet egy étel, egy étkezés az irodalmi szövegben? Segít-e egy regény megértésében, ha tudjuk, hogy mit vacsorázott a főhős?

Innen támadt az ötlet: tekintsünk át néhány művet a magyar irodalomból a teljesség igénye nélkül.

eei 1

Gyerekkorunkban hallhattuk/olvashattuk a Kőleves1 (a sikeres élethez jó adag leleményességre is szükség van, ha nincs nálad Nahrin Zöldségleves!), vagy a Terülj, terülj asztalkám!2 című meséket. Ez utóbbi kifejezést annyira átvettük már, hogy többnyire a mese eszünkbe se jut használatakor, különösen amikor a ,,terülj-terülj asztalkámról'' annyi finomságot eszünk össze, hogy Kis gömböcként el is gurulunk.

Nekem Krúdy a Boldogult úrfi koromban című kötetében található novellák okoztak olvasásukkor a legnagyobb gyomorkorgást, majd éjszakai evést. Az Isten veletek, ti boldog Vendelinek című belőle a legismertebb, még akkor is, ha valaki nem olvasta. Ebből az írásból készült Huszárik Zoltán Szindbád3 című filmjének híres éttermi jelenete, összeolvadó zsírcseppekkel a húslevesben, velős csontból egyben kicuppantott velővel....

,,Hozhatom a velős csontot, nagyságos uram?
- Valóban. Csak arra figyelmeztetem, Vendelin barátom, hogy kenyérszeleteket pirítsanak hozzá, mert a zsemlye ilyesmihez nem nagyon alkalmas. És forró legyen, mint a babám szíve!”4

A dzsentri-gavallér Szindbád arculatához hozzátartozik a rendszeres vendéglői étkezés és ivás.

Ezt a „magányos úri tor”-t, Tóth Árpád így írja le az Aquincumi korcsmában című versében:

„Vén sváb, csapláros úr, adj hűvös, méla bort
Mint künn az esti lég, mely bánatokkal ordas
Most asztalomra vén, nehéz kupákat hordass
Hadd ülök csöndesen magányos úri tort!”          

Móricz Zsigmond Tragédia novellája egy szerencsétlen ember sorsát meséli el, aki meghal a szemünk előtt, amikor egyszer végre életében jól lakhatna, a Kivilágos kivirradtig című regénye szintén egy végtelenített étkezés és ivászat.

eei 2Kosztolányi Dezső Omelette á Woburn írását akkor érezhetjük igazán magunkénak, ha keveredtünk már be külföldön puccos étterembe, ahol az étel nevéből nem tudtuk mit fogunk enni, ám evés közben azon járt az eszünk, ki tudjuk-e fizetni a számlát. Esti Kornél ugyanis pontosan így jár(t) a novellában: Svájcban gyorsan enni akart valami egyszerűt, de olyan helyre került, ahol egyszerre nyolc pincér szolgálta fel neki a megrendelt rántottáját. (Milyen jó, hogy a svájci jutalom úton velünk nem fordulhat elő ilyen!)

De nem csak az írásokban, az életben is összefonódik a gasztronómia és az irodalom.

Kosztolányi Dezsőék rendszeresen tartottak úgynevezett gúnyvacsorákat, amelyeken elegáns étkészletből a legigénytelenebb/elrontott ételeket (ragacsos galuskát, vizes köménymaglevest) tálaltak fel. A vendégek megilletődve, de a lehető legjobb modorban dicsérték a fogásokat, míg ki nem tört a röhögés, és a vendéglátók leleplezték magukat, majd jött a rendes vacsora.

Móra Ferencné Wallershausen Ilona már 1922-ben kiadott egy kötetet Szegeden Mit főzzünk? címmel, de az 1928-ban megjelent szakácskönyve volt úttörő, az első olyan kötet a magyar kulinária történetében, amely ismertette a pontos anyagmennyiséget és az elkészítési időt. Móra Ferenc háborgott az ötlet hallatán, és úgy vélte, neje megirigyelte irodalmi sikereit. Móráné előszót is kért az urától, de az író nem vállalta, ezért  a számos kiadást megért könyv Móra közreműködése nélkül jelent meg.

Irodalmi vonatkozása van a közkedvelt Gundel-palacsintának, amit eredetileg Márai Sándor felesége, Matzner Lola talált ki, de legalábbis ismertetett meg az úri közönséggel. Az egyik Márai-darab premierjét követően,  a Gundel étteremben tartották a bankettet. Márainé egy régi családi recept alapján saját kezűleg készíttette el a desszertet, ami annyira ízlett Gundel Károlynak5, hogy Márai palacsinta néven felvetette az étterem étlapjára. Az 1949-ben az államosított étteremben Márai neve (emigrációját követően) még étlapon sem jelenhetett meg, így Gundel palacsintaként került a gasztronómia palettájára. A Gundel palacsinta a mai napig az egyik legkedveltebb desszert Magyarországon, de sok féleképp variálják. Az eredeti recept szerint cukrozott narancshéjjal, rumba áztatott mazsolával készülő diókrémet töltenek a palacsintába. A látvány miatt gyakran flambírozva szolgálják fel, ami eltér az eredeti recepttől.

A székelykáposztát sokan székelyföldi ételnek gondolják, pedig egy ízig-vérig pesti recepttel van dolgunk, amely a 19. század első felében jött létre. Az urbánus legendák több verzióját ismerik a történetnek, de abban megegyeznek, hogy Székely József fő levéltáros és Petőfi kései órán tért be a vendéglőbe6, ahol már csak maradék volt (egy kis pörkölt, egy kis párolt káposzta). A leleményes vendéglős ezt borította egybe és főzte össze, ami annyira ízlett a kései vendégeknek, hogy felkerült az étlapra Székely káposztaként, így külön írva és nagybetűvel.

eei 3

A Dobos torta története nem irodalmi eredetű, de a magyar gasztro-történelem híres esete. Dobos C. József régi cukrászcsalád sarja volt, dédapja II. Rákóczi Ferenc fejedelem kastélyában volt szakácsmester. Ő maga az Andrássy grófok családi konyháin tanult cukrászmesternek, már 31 évesen megnyitotta első budapesti üzletét, ahol saját készítésű süteményeit árulta. Az arisztokrata és jómódú polgári családok körében hamar divat lett „a Doboshoz” járni.
1884-ben állítólag a Dobos cukrászat egyik vajat köpülő inasa véletlenül porcukrot tett a vajba só helyett, ami akkoriban a vaj tartósítását szolgálta. Dobos mester megkóstolta, és igen ízletesnek találta az „elrontott” vajat, és ahelyett, hogy kidobta volna, kísérletezni kezdett vele, így alkotta meg az akkor hatalmas újdonságnak számító főzés nélküli vajas krémet, ami a kor tartósítási lehetőségei mellett is sokáig elállt. Addig csak a tejszínhabbal, tejhabbal dúsított főzött krémeket ismerték és használták, melyeket nem lehetett sokáig tárolni.
1885-ben, Budapesten, a mai Városligetben megrendezték az első Budapesti Országos Általános Kiállítást, ahol Dobosnak saját pavilonja volt. I. Ferenc József és Erzsébet királyné elsők között kóstolhatták meg ezt a tortát, ami merőben különbözött a kor torta divatjától. A dobos torta 5 réteg habkönnyű piskóta lapból, vajas csokoládé krémből, és a tetején roppanós karamellből állt „mindösszesen”.
A másik újdonsága az volt a tortának, hogy a piskóta tésztához olvasztott vajat kevert, amitől az krémszerűbb, a tortalapok pedig porhanyósabbak lettek.
Dobos fáradhatatlanul dolgozott a torta tökéletesítésén, alapanyagot, időt és energiát nem sajnálva tesztelte a különböző verziókat, hogy megtalálja az ideális alapanyag-kombinációkat. A végső recept olyan népszerű lett, hogy naponta szekérszámra szállították a cukrászatából az eredeti DOBOSt. Sokan próbálták megszerezni/ellopni a Dobos torta receptjét, rengeteg hamisítás is történt. A mester csak halála után, végrendeletében tette közzé a receptjét.

A kuglófot, ezt a (fém- vagy cserép-) formában sütött édességet sokféleképen készítik: élesztővel, vagy sütőporral, mazsolával vagy kakaótól márványosan, kicsibe, nagyba, de ami azonos az a sapkaszerű forma. Az egyik történet szerint a sütemény Ausztriából származik, amikor sikerült visszaverni a törököket Bécs kapujából, és ennek örömére készített az udvari cukrász egy török turbán formájú édességet, a kuglófot.  Másik legenda szerint a Betlehemi Három királyok mikor megpihentek, egy francia(?) kisfaluban Ribeauvillében Kugel nevű pék kínálta meg ezzel a süteménnyel a fáradt utazókat.
Az első történetnek van nagyobb valószínűsége, mert a szó német eredetű, kortól, nyelvjárástól függően több formája is van : Gugelhupf, Gogelhopf, Kugelhopf.

eei 4A világirodalomban is találunk példát arra, hogy író tett világhírűvé egy ételt, mint Proust, akinek kedvenc édessége volt a madeleine. Az eltűnt idő nyomában ez a süti7 váltja ki az emlékeket, és mintegy varázsütésre hozza elő a múltat. Ezt az akaratlan emlékezést a regény nyomán Proust-jelenségnek nevezik. A regény megjelenése óta eltelt bő száz évben számtalanszor idézték a híres teasüteményes jelenetet, de tudományosan eddig még nem bizonyították be, hogy az emlékezés valóban így működne.

Ha valaki szeretne többet olvasni a témában, ajánlom Szellem a fazékból - Gasztro történetek című könyvet Vinkó József tollából

Pilisszentiván, 2018. Ígéret hava 01.

Szeretettel
Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti- és
Kultúra szirmának vezetője

Aki szeretné elkészíteni, itt a Francia madeleine receptje:

Hozzávalók: 2 tojás, 1 rúd vanília/1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom, 13dkg cukor, 10dkg liszt, 1 mokkáskanálnyi sütőpor, 13dkg vaj

Simára keverjük a tojásokban a cukrot, belekaparjuk a vaníliát, hozzáreszeljük a citrom héját. A liszttel kevert sütőport a tojásos keverékhez adjuk, majd a vajat is.  A madeleine - forma mélyedéseibe 3/4-ig töltünk a masszából. 190 fokra előmelegített sütőbe tesszük, amikor már szép barnák (kb. 10 perc) kivehetjük, és már fogyasztható is.

Elkészítés ideje: 35 perc.


[1] Magyar népmese  https://www.youtube.com/watch?v=Al4DpKBL8o4
[2] Grimm mese
[3] A Szindbád 1971-ben bemutatott színes, magyar filmdráma Huszárik Zoltán és Sára Sándor közös alkotása.  Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával készült, aki gyermekkorának kedvenc olvasmányából, Az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönözte Szindbád nevét. Az arab mesehős hét utazást tett meg, Krúdy Szindbádjának – aki tulajdonképpen az író alteregója – utazásai öt könyvben adták ki. 1911-ben az első Szindbád ifjúsága és utazásai címmel, a Francia kastély 1912-ben, 1915-ben  a Szindbád: Feltámadás című kötet jelent meg. Az 1920-as években írt Szindbád-novellákat a Szindbád megtérése című kiadvány tartalmazza, míg  az utolsó Szindbád-regény címe: Purgatórium.
[4] Huszárik Zoltán Szindbád (1971)
[5] Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai művek írója (Budapest, 1883. 09. 23. – Budapest, 1956. 11. 28.).
[6] Komló-kert és az Arany Sas fogadó is előfordul a történetekben, mint helyszín.
[7] Nagyon egyszerű sütemény, amit egy kagyló alakú, madeleine formában, készítenek. Magában is nagyon finom, de baracklekvárba vagy csoki krémbe mártogatva az igazi.

forrás:

https://pim.hu/hu/kiallitas/iroi-fogasok#
https://kronika.ro/eletmod/a-legendas-szekelykaposzta-es-tortenete/print
http://doboscjozsefnyomaban.blogspot.hu/p/dobos-torta.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap

Képek:

Magyar Népmesék: a Kőleves
http://boldogsagakonyhaban.blog.hu/2015/02/08/francia_teasutemeny_azaz_madeleine_tobbfele_izben
http://vilagevo.hu/2010/11/18/hozhatom_a_veloscsontot_nagysagos_uram
Balkányi László / We Love Budapest/ Szellem a fazékból - Gasztro történetek

JELES NAPOK: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2018

jn amkn 2018

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.”

(József Attila)

Életünket végigkíséri az irodalom, ha bevalljuk, ha nem. Az iskolában lehet, hogy nem szerettük, mert nehéz volt, esetleg nem tetszett egy-egy vers, vagy csak inkább annak elemzése. Mégis mindenkit megérint, mert van kedvenc szerzőnk, könyvünk, regényünk, versünk, mert a pillanatnyi boldogság, a szerelmi csalódás, vagy a veszteség érzete egyformán megszólal a líra nyelvén.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Amikor ez az ünnep született, az ugyanezen a  napon született Márai Sándorról, aki 1948-ban elhagyta hazáját, mélyen hallgattak. Tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezért - is, valamint, mert nincs ilyen - talán jobb volna a Magyar Irodalom Napjának nevezni a mai napot. A költészet és a próza biztosan nem tiltakozik. Írásomban megemlékezem irodalmunk mindkét nagyságáról.

A Költészet Napja alkalmából minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal-, versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Diákok, vagy kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.

jn amkn 2018 1

Idén - többek között- a poet.hu irodalmi portál pályázatot hirdet a magyar költészet napja alkalmából, amin regisztrálás után lehet részt venni egy verssel. A pályázati kiírás itt található: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/7085D42C5640930CC125823C0060A1F3

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó is kiírt pályázatot, a VERSMARATON kísérőrendezvényeként. Itt a kortárs magyar költészet népszerűsítéseként Az év versei 2017 kötetekben szereplő bármely vers megzenésítésével lehet részt venni. http://magyarnaplo.hu/hanghordozok/

A költészet napjának legnagyobb ünnepe az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Versmaraton, ahol a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett Az év versei 2018 antológiában szereplő 100 költőből 58 személyesen és többen telefonon is részt vesznek a 12 órán át tartó felolvasáson, amelyen a legfrissebb költeményeiket ismerhetjük meg személyesen a költők előadásában. Az MTVA irodalmi műsorvezetői pedig néhány kérdés erejéig szóra is bírják a szerzőket.
2018. április 11. (szerda) 9.45 és 22 óra között folyamatosan ingyenesen látogatható!
Helyszín: Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér 12.
Országosan kiemelt rendezvények emlékeznek meg a Költészet Napjáról, válogathatunk belőle bőven.

A születésnapjukon emlékezzünk meg a magyar irodalom két csillagáról.

jn amkn 2018 2Márai Sándor magyar író, költő, újságíró Kassán született 1900. április 11.-én, márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Kevéssé ismert, hogy Radványi Géza1 filmrendező bátyja.
Élete a 20. századi magyar írók között az egyik legkülönösebb, már a 30-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Szerelem fűzte korának két ismert színésznőjéhez, Tolnay Klárihoz és Mezei Máriához, melyet műveiben élt meg igazán. Tolnayhoz fűződő romantikus barátságát az Ismeretlen kínai költő-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el. Sirály című műve Mezei Máriához fűződő különös szerelem történetéről szól.
Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem volt szabad állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé vált műveinek hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig nem járul hozzá művei kiadásához és előadásához. Márai Sándor hosszú, de - József Attila szerű- lelki gyötrelmekben bővelkedő életet élt. 1989. február 21.-én San Diegóban, 89 éves korában önkezével vetett véget életének.
Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el, és egyre növekszik népszerűsége, életművét 1990-ben  posztumusz Kossuth-díjjal2 jutalmazták.

jn amkn 2018 3

József Attila - Máraihoz hasonlóan- posztumusz Kossuth (1948)- és posztumusz Baumgarten3 díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága /tragikus balesete körül is találhatóak ellentmondások.
A szegedi egyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként eltanácsolták a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be,  Bécsben majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg François Villon költészetével, amely nagy hatással volt rá. Műfordítói munkássága is jelentős, Villon verseinek magyar változatai is megjelentek, a szomszédos országok kortárs lírájának fordításai mellett.
Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság.
Zaklatott magánéletét érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A második világháború után a magyar szocialista költészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált.

jn amkn 2018 4Népszerűségét bizonyítja, a Madách Színház által 2012-ben bemutatott: Az Én, József Attila musical, mely azóta is műsoron van. Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston műve a Madách Musical Pályázat legjobb hét versenyműve között végzett. Az alkotók József Attila életének sorsdöntő eseményeit állították színpadra, az első felvonás a költő és nagy szerelme, Vágó Márta története, a második felvonás bemutatja utolsó, betegséggel folytatott küzdelmes évét, és a közben Kozmutza Flórával4 kialakult kapcsolatát.

1962-ben ezt írta Pilinszky János József Attila emlékkönyvébe c művében:

"Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval. Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk."

Legjobban úgy tiszteleghetünk emlékük előtt, hogy olvassuk műveiket. Tegyük hát, és nem csak a költészet napján!

Pilisszentiván, 2018. 04.10.
szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Radványi Géza (Grosschmid Géza, Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Legismertebb filmjei: Egy asszony visszanéz (1941) , Valahol Európában (1947), Circus maximus (1980)
[2] A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
[3] Baumgarten Ferenc Ferdinánd, (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.) magyar esztéta, műkritikus által alapított irodalmi díj és jutalom. Kiosztója a Baumgarten Alapítvány.
[4] A későbbi Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília: gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. Szabó Lőrinc múzsája is volt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagy tiszteletben álló főigazgatója volt.

forrás:

http://montazsmagazin.hu/a-magyar-kolteszet-napja-aprilis-11/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/jozsef_attila_szuletesnapja__1905_a_kolteszet_napja_magyarorszagon
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
Tóth László: Nap. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat  Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 2000. 4. sz.
http://cultura.hu/aktualis/tolnay-es-marai-oszinten/

TEREMTSÜNK HAGYOMÁNYT!

th

Pontosabban: elevenítsük fel a képeslap küldés hagyományát.

Igen, azt a ma már régimódi cselekvést, hogy kézzel megírunk egy lapot, elfáradunk vele a postára és feladjuk. Tudom, hogy online gyorsabb, költséghatékonyabb, idő kímélőbb, de higgyjétek el lélektelenebb is. Kipróbáltam: elküldtem 10 lapot, és kivétel nélkül meglepetés és öröm volt a reakció. Gondoljatok bele: az én időmben még gyűjtöttük a képeslapokat, most sokunk gyereke nem is ismeri, hogy mire való.

Mindjárt itt a húsvét, de addig még van elég idő (talán a posta számára is!) hogy eljussanak a képes lapok a címzettekhez.

Mi a jutalom? A másoknak okozott öröm, hogy gondoltál rá, fáradtál érte, nem utolsó sorban, amikor te is megkapod a magad lapjait. Írásra fel!

Berecz Ildikó
Honismereti és Kultúra
Szirom vezetője

Pilisszentiván, 2018. március 22.

th 1

képek:
http://www.hagyomanyokhaza.hu
http://szabadsag.ro/-/hagyomany-hagyomanyozodasa-kolozsvari-zenei-napok

MÁRCIUSBAN ÜNNEPELJÜK

mu

Március 21. az év 80. napja a Gergely-naptárban. Általában ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja és a tavasz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Ezt a napot tartják a csillagászati tavasz1 kezdetének. (Az idén valahogy Sándor-József-Benedek nem tette a dolgát, mert inkább hideget hoztak, mint meleget.)
Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

Tudni kell, hogy a tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozták meg. Nálunk március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak, a régi kelták és a rómaiak is február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.

mu 1Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól, írja Jankovics Marcell a Jelképtár című könyvében.
"A tavaszt, mint évszakot, virágkoszorús leányként ábrázolják, akinek a keze telis-tele virágokkal, körülötte vidám növendék állatok.
A tavaszpontot viszont egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).
A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek). Antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka. A virágok általában és a zöld szín a tavaszi földet megszemélyesítő Flora attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Venusé."

mu 2A költészet világnapja (UNESCO)
Az UNESCO közgyűlése 1999. november 18-án, Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára javaslatára március 21-ét, a Költészet Világnapjává nyilvánította, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Egy vers a mai napig feltöltődést, iránymutatást, vagy akár kikapcsolódást nyújthat, főképp akkor, ha egy finom kávé társaságában olvassuk, vagy éppen írjuk. Évek óta a Költészet Világnapján a Julius Meinl jóvoltából több országban, ezen a napon minden idézet (legyen az ismert, vagy saját) kávéházi fizetőeszközzé válik, így a vendégek kávéjukat egy verssel vagy akár egy idézettel "fizethetik ki" a kampányhoz csatlakozott éttermekben és kávézókban. Az idén negyedik alkalommal csatlakozott Magyarország a felhíváshoz közel 100 helyszínnel országszerte, köztük több nagy múltú kávéház és cukrászda is. A kezdeményezés célja, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenetet, hogy vannak dolgok, amelyek pénzben nem mérhetők. Fontos, hogy a mai felgyorsult világban, is időt szánjunk magunkra és egymásra, figyeljünk érzéseinkre, hiszen valahol mindenkiben ott rejlik a költő. A Fizess Verssel! kampányban való részvételt az éttermek és kávézók ajtómatricákkal, plakátokkal, valamint az asztalra kihelyezett cetlikkel és ceruzákkal is jelzik. Meggyorsítja a keresést és a választást az alábbi link: http://montazsmagazin.hu/marcius-21-kolteszet-vilagnapja/
Én is ezáltal tudtam meg, hogy itt a falunkban is van a felhíváshoz csatlakozott kávézó!
Ezután nem kell mást tenni, mint a kedvenc verssort leírni a kihelyezett cetlire és a kiválasztott kávéért azzal fizetni a pénztárnál. Kellemes kulturális kalandozásos kávézást kívánok! (Az itt/így készített/elküldött fotót a jövőhónapban a kulturális kihívásnál szívesen veszem!)
Mivel most nem csupán a magyar költészet (azt majd április 11-én, József Attila születésnapján) ünnepeljük, hanem az egyetemes költészet világnapját ezért egy  Goethe2 idézettel zárom ezt a témát.
„Az embernek minden nap hallgatnia kellene egy kis zenét, olvasnia egy kis költészetet, és néznie egy csodás képet, hogy a világi gondokat kitörölje az elméjéből, és észrevegye a szépet, amit Isten ültetett az ember lelkébe.” ...és TÉNYLEG!

mu 32006 óta a Down-szindróma világnapja is március 21-e, ekkor tartották Svájcban az első megemlékezést, melynek célja a figyelem felhívása arra, hogy a Down-szindrómások3 méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek. Az ötlet eredetileg Stylianos E. Antonarakis4 genetikustól származik. A világnap célja felhívni a figyelmet a genetikai eltérésre és annak elfogadására, de a világnap kapcsán szót kell ejteni a szűrővizsgálatokról is, melyek segítségével már időben és kockázatmentesen megkaphatjuk a választ szülői életünk talán egyik legfontosabb kérdésére: egészséges-e gyermekünk.
Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban, mely országos eseménnyé nőtte ki magát és számos más városban is megemlékeznek a világnapról. A Down Világnapi Gálát 2014-ben Székesfehérváron tartották, 2015-ben pedig Nyíregyháza adott otthont a legnagyobb rendezvénynek, miközben országszerte folytak programok: jótékonysági rendezvények, érzékenyítő játékok, koncertek, előadások. 2016-ban a Down-szindróma világnapja alkalmából Budapesten rendezték meg az 1. Nemzetközi Kromoszóma Karnevált, jótékonysági sétával, koncertekkel.

Március 22.
A víz világnapja (WORLD WATER DAY)
Erről bővebb cikket itt olvashatsz:
http://www.eletfaprogram.hu/index.php/kultura/2281-viz-vilagnapja

A Víz Világnapja megünneplését az ENSZ 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferenciáján kezdeményezték. Ezen a napon (is) kívánják felhívni a kormányok, a szervezetek és a magánszemélyek figyelmét a víz kiemelt szerepére életünkben. Célja, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Az élővilág számára nélkülözhetetlen víz, szervezetünk 70%-át alkotja. Élelem nélkül egy hónapig is életben maradhatunk, de víz nélkül csak néhány napig.

A Magyar Fordítók és Tolmácsolók Napja
1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999 óta március 22-én ünnepeljük ezt az eseményt.

Március 23.
1950-ben ezen a napon alakult meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO), melynek 181 állam a tagja. Mindegyik államnak saját szolgáltatása van az adott területeken.
A szervezet az időjárás-, a hidrológia-, az éghajlat-, a vízgazdálkodás- és orvosmeteorológia kérdéseivel foglalkozik. Feladata, hogy az ivóvíz forrásairól, éghajlatváltozásról biztosítson hiteles információt. Időjárás-előrejelzési szolgáltatást kutat és kivitelez. (World Weather Watch) a világ időjárásának figyelése, (World Climate) a világ éghajlata programjával a terjedő szélsőséges időjárásokat (El Niño) kutatja.
1853-ban hirdettek meg először nemzetközi programot (IMO) az időjárás megfigyelésére, másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya. Ennek emlékére 1960 óta ünnepeljük ezt a napot.

Szeretettel
Berecz Ildikó

Pilisszentiván, 2018. március 20.


[1] Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.
[2] 1832. március 22-én hunyt el
[3] A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következménye. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár együtt, különböző testi problémák is kapcsolódhatnak hozzá. Szívfejlődési rendellenesség, hallás- és látásproblémák gyakran előfordulnak náluk.
[4] Görög származású orvos, a Genfi Orvostudományi Egyetem genetika professzora
[5] Ez a tudomány az emberi szervezetnek a légkör változásaira adott válaszait térképezi fel.

forrás:

Jankovics Marell : Jelképtár
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_21.
http://eduline.hu/felnottkepzes/2018/3/19/iden_is_lesz_fizess_verssel_nap_JWRELF

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok