Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

FÜRDŐKALAUZ: JÓDOS BRÓMOS VIZEK - DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

 fk jbv

„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Antoine de Saint Exupéry

Az emberiség, a víz és a fürdés története a kezdetektől összefonódik. Minden nép történelme tartalmaz írott és tárgyi emléket a vízzel-, a fürdéssel- és annak kultúrájával kapcsolatosan.

A Bibliában is rengeteg leírást, hasonlatot találunk.
A keresztséget az újjászületés fürdőjének nevezi. /Tit. 3,5./
Dániel könyvében Zsuzsanna a kertjében fürdik fürdőkádjában… /Ótestamentum/
Dávid király fürdőzés közben pillantja meg Uriah feleségét, és bele szeret... /Ótestamentum/
Újszövetség negyedik könyvében,  János evangéliumában többek között ez található:
"Aki nem vízből és lélekből születik, az nem megy be az Isten országába." /János 3.1/
"De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." /János 4.14/

India pakisztáni határánál feltárták a kr.e. 2600-ban virág korát élő várost, Mohendzso- Daro-t, ahol vízvezetékkel és csatornával ellátott fürdőszobás, vízöblítéses wc-s lakásokat és közösségi fürdőt találtak.

A rómaiak fejlesztették ki, és terjesztették el a birodalom egész területén a medencés társas fürdőkultúrát, mely gyakorlatilag mai fürdőkultúránk alapja.

A skandináv országok, és az észak orosz népek az időjárás ellensúlyozására alakítják ki, és őrzik meg az un. hőlégfürdőzés szokását, melyet ma mindenütt használunk, ha Wellnesst veszünk igénybe, szaunaként.
Felmerül a kérdés: honnan a fürdés szeretete, miért igényeljük a fürdőzést?

A választ a május hónap témájában, a Várandósságban találjuk. Életünk kezdetétől szorosan kötődünk a vízhez, a magzatvíz mely életünk első pillanatától körül vesz minket, békességet, biztonságot nyújt. A körbeölelő végtelen szeretet érzését keressük a vízben melyre életünk során - tudatosan, vagy tudattalanul - vágyunk.

Hazánk gyógyvizei közül több jelentős jód tartalommal rendelkező van. Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli.
A jódos vizek általában brómos vizekkel társulva fordulnak elő. A jódos - brómos termál fürdők használatakor a jód egyrészt a bőrön keresztül, másrészt a légutakon át jut a szervezetbe, melynek hatására javul a vér keringése, csökken a fáradtság, és enyhülnek a gyulladás okozta fájdalmak (ízület, izom stb.).
Jódós fürdő jód allergia és pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis) esetén nem javasolt. Mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati megbetegedésekben használják. A vízben levő brómnak specifikus hatása eddig nem bizonyított.

A jóddal a jó oxidáló hatását kihasználva seb fertőtlenítőként találkozunk. Az hogy a jód szervezetünk optimális működéséhez szükséges, mert több betegség megelőzéséhez-, vagy kezeléséhez nélkülözhetetlen, nem közismert.
Szervezetünkben előforduló elemek közül a jód a legnehezebb.
Viszonylag sok jód található tengeri állatokban, növényekben (algák, moszatok). Azoknál a népeknél ahol a tengeri eredetű táplálékok fogyasztása elsődleges, ritkán fordul elő jódhiány okozta megbetegedés. A tengertől távoli belső szárazföldi, főleg hegyes, vidékek jódszegények, az itt élők számára a jódpótlás elengedhetetlen.
WHO (2007) adatai szerint a Földön  2 milliárd embert érint a jódhiány, elsősorban gyerekeket. A jódpótlás ma még döntően a konyhasó (NaCl) jódozásával történik (10-70 mg NaI/NaCl kg; egy teáskanál jódozott konyhasó 350-400 μg jódot tartalmaz)1
Már Paracelsus rámutatott, hogy a jódhiány a csecsemőnél agykárosodást, később alacsonyabb intelligenciaszintet okoz. Ezért ennek felismerése és pótlása speciálisan fontos terhes és szoptatós nőknél. A magas jód tartalmú vizek segíthetik a jódhiány enyhítését, de mint minden ez is mennyiség függő, gyógyvíz ivásával napi 150 μg  jódot kéne bevinni.

Bróm: A brómnak nincs bizonyítható biológiai szerepe az emberben. A bromid ionoknak gátló hatása van a központi idegrendszerre, ezért régen nyugtatóként használták, amíg rövidebb hatású gyógyszerek fel nem váltották. Vízben oldott állapotban bőrön át, illetve belélegezve stressz oldó, nyugtató hatású.

Most két ismert gyógyfürdő bemutatásával szeretnék kedvet kelteni a jódos-brómos vizek kipróbálásához.

Debrecen
A város gyógyvize alkáli kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos, brómos, nátrium-kloridos hévíz, amely számottevően kalciumot, magnéziumot, metabórsavat is tartalmaz. A gyógyvíz magas hőfokú (63 °C-os), ezért energetikai célokra is használják.
A debreceni gyógyvíz bizonyítottan jó hatással van a mozgásszervi porckorongsérv-műtét utáni állapot, gerinc kopásos betegségei, kopásos ízületi betegségek, idült ízületi gyulladásokra. Osteoporosis, reumatológiai, bőrgyógyászati és idült gyulladásos nőgyógyászati betegségek (meddőség egyes formái, klimax), pszichoszomatikus kórképek, vegetatív zavarok, ortopéd betegségek, érszűkület, bőrgyógyászati betegségek (pszoriázis, idült ekcéma), idült légúti betegségek esetén.

fk jbv 1

A városban három helyen találkozhatunk e víz áldásaival.

Termálfürdő
Az egész évben nyitva tartó termálfürdő különböző hőfokú gyógyvízzel töltött medencéi, váltófürdője és gőzkamrái közkedveltek a vendégek körében. A kupolás medencecsarnokban három különböző hőfokú gyógyvizes medence, úszómedence, váltófürdő és gőzkamrák találhatók. Emellett egy egész évben üzemelő, szabadtéri gyógyvizes medence teszi tökéletesebbé a debreceni gyógy kúra áldásos hatását.

A fürdőközpont a tiszta gyógyvizet saját kútból kapja, amely hűtés után közvetlenül a medencékbe kerül. A fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű (33-38 °C), a gyógyvízben 20-30 perces tartózkodás javasolt.

Nagyerdei strand
A Nagyerdő árnyat adó fái között a nyári szezon strandvendégei éppúgy megtalálják a gyógyvizes medencéket, mint a feszített víztükrű 50 m-es, valamint a hullám- és gyermekmedencéket.

Kerekestelep-en 750 méter mélységű alacsony sótartalmú, ám ásványi anyagokban gazdag termálvíz található 42 fokos kifolyó vízhőmérséklettel. Az alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz (fluoridion, jodid és bromid tartalommal) a vízösszetétel alapján a 2009-ben megkapta hivatalosan is az ásványvíz minősítést.

fk jbv 2

Hajdúszoboszló:
1925. október 25-én, szénhidrogén kutatások nyomán 1091 méter mélységből földgáz társaságában felszínre tört az a különleges, 73 °C-os víz, amelynek gyógyhatása rövidesen cáfolhatatlanul bebizonyosodott. A kutatásokat vezető Pávai Vajna Ferenc geológust azóta nevezik a szoboszlói gyógyvíz atyjának. Ugyanis a barna, forró víz elárasztotta a környékbeli mélyedéseket, s az emberek fürdeni, mosni kezdtek benne. Hamar észrevették, hogy a víztől gyorsabban gyógyultak a sebek, enyhültek a reumatikus fájdalmak, melyet vizsgálatok is igazoltak.
Dr. Dalmady Zoltán balneológus, egyetemi tanár megállapította, hogy a víz összetétele közel áll az emberi szövetnedvek összetételéhez. Konyhasótartalmánál fogva kb. ötszörösen hígított tengervíznek tekinthető.
Hajdúszoboszló városa megismerve a tudósok elemzéseit elhatározta, hogy fürdőt épít. Másfél év múlva, 1927. július 26-án megnyílt a fövényfürdő.
Az azóta eltelt 90 év bővelkedett eseményekben, a turizmus egyre élénkült, s az elvárásokhoz igazodva többször bővíteni, korszerűsíteni kellett.
A gyógyfürdőhöz csatlakozó 30 hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és természetesen a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással.

fk jbv 3

A gyógyvíz elsősorban reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A különböző mozgásszervi, kopásos- és degeneratív betegségektől szenvedő pácienseknek a tapasztalatok szerint több mint 90 százaléka szépen javul. Ezen túl sebészeti-, idegi-, bőrgyógyászati eredetű megbetegedések (ekcéma, pikkelysömör) kezelésére is hatékonyan alkalmazható, kúraszerű felhasználással évente akár több alkalommal is. Jó hatású nőgyógyászati gyulladások esetén is. Meddő nők két-háromszor megismételt kúrák után gyakran számoltak be fogamzásról, ugyanis hajdúszoboszlói gyógyvízben bitumenhez kötődve ösztrogén is található.

Utókezelésre ortopédiai műtéteken átesett betegeknek javasolt, mert a gyógyvíz segít a műtét utáni gyorsabb felépülésben. Jó eredmény érhető el agyvérzés utáni állapot, Heine-Medin kór után kialakult bénulás, idült idegfájdalmak és ideggyulladások kezelésében.

Mind a két fürdő ellenjavallt, mint minden gyógyvíz, az alábbi esetekben: Várandósság, láz, alkoholos állapot esetén. Heveny, gyulladásos-, rákos-, rosszindulatú daganatos-, szív-és keringési elégtelenség-, súlyosan magas vagy ingadozó vérnyomás-, TBC,  súlyos központi idegrendszeri-, fertőző, undort keltő bőrbetegség idején. Ezen felül pajzsmirigy-túlműködés esetén

Ne feledjük a szakember tanácsát!

„Ahhoz, hogy a gyógyvíznek gyógyító hatása legyen, kúraszerűen kell alkalmazni. Egy hétvégi wellness stressz oldásnak jó, de ahhoz, hogy bármiféle gyógyhatás is érvényesüljön, legalább 15 alkalmas, minimum 20-40 perces kezelésre van szükség. Egy betegség esetén a szervezet jellemzően hosszú idő alatt hangolódik át, így ahhoz, hogy visszahangoljuk, szintén időre van szükség” (dr. Tóth Éva)

Pilisszentiván, 2017. 05. 26.

szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] https://kekjod.hu/a-jod-elettani-hatasai-es-egeszsegvedo-szerepe/

forrás:

http://people.inf.elte.hu/szptabi
https://web.archive.org/web/20091027113601/www.geocities.com/tofalvip/htm/asvanyviz.htm
http://www.gyogyviz.hu/
http://megachi.hupont.hu/71/gyogyvizek-hatasa#ixzz4a9xsA4xw
http://www.vizinform.hu/oldal.php?page=10
https://kekjod.hu/a-jod-elettani-hatasai-es-egeszsegvedo-szerepe/
http://termalfurdo.cafeblog.hu/2015/01/09/jod-a-termalvizben-mit-gyogyit/
http://termalonline.hu/gyogykezelesek/bromos-vizu-gyogyfurdok-toplistaja
http://termalonline.hu/termal-hirek/ki-fedezte-fel-a-hajduszoboszloi-gyogyvizet
http://termalonline.hu/gyogykezelesek/a-jodos-gyogyvizek-hatasa
http://gyogyuljtermeszetesen.blog.hu/

 

A Parlamentben jártunk

 apj2

A programra és az időjárásra sem lehetett panaszunk, hamisítatlan májusi napunk volt 27-én, amikor az igazán érdekes parlamenti látogatásunkra mentünk.

Bár Budapest közelében élek, bevallom most volt alkalmam megnézni a megújult, 2014-ben újra átadott, Kossuth teret, mely az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk történelmének a 20. századkezdetétől fontos tanúja.1

A Kossuth tér felújítása (tervezés, kivitelezés) első díjat nyert a 2015-ös Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálén, megvalósult tervek kategóriában.

A tér felújítása (7,5 hektár területről van szó) azon budapesti beruházások közé tartozik, melyek jelentős mértékben átformálták a lakókörnyezetet. Néhány érdekesség: a rekonstrukció után 1,1 hektár fűterülettel, 85 ezer cserjével és 132 fával gazdagodott a Nemzet Főtere. A rekonstrukció része volt a parlamenti látogatóközpont és a mélygarázs kialakítása is.

Még a átépítés befejezése előtt, 2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.

Többször is volt alkalmam a Parlamentben járni, munka kapcsán, valamint mindkét lányom parlamenti osztálykirándulásán részt vettem (a legutóbbi is 15 éve volt), ezért mondhatom, hogy nagyon értékelem a változásokat.

Találkozónkat a Parlament északi oldalán található, föld alá süllyesztett Látogatóközpont bejáratánál beszéltük meg, ami első pillantásra a 21. század építészeti értékeit tükrözi. Átvéve az előre lefoglalt belépőket, még volt idő körbe nézni.

A fogadótérben találjuk a jegy pénztárat, nagyon udvarias és barátságos személyzetet, ruhatárt és a több kiszolgáló helyiséget. Egy grafikus-belsőépítész mamájaként mondom, hogy a fából készült bútorzat letisztult: igazán "trendi", az információt segítő grafikák fekete, fehér és néhány helyen a piros színvilága jól illeszkedik a belső térbe.

apj2 1

Néhány csoportfotó elkészülte után, Szilvia, a látogatásvezetőnk fogadott minket. Megismertetett a biztonsági-, és fotózási szabályokkal, átestünk egy - a repterekhez hasonló- átvilágításon, majd elindultunk a földalatti folyosó felé, amelyek a látogatóközpontot az Országház épületével kötik össze.

A folyosó falának betonból téglává váltása mutatta azt a pontot ahol az újonnan készült épületből a régibe léptünk. 

A Parlament terv pályázatának kiírásakor, és építésekor szempont volt kizárólag magyar anyagokból-, és magyar szakemberek alkalmazásával kivitelezni a tervet. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

A Ház 28 lépcsőháza közül a díszesen aranyozott XVII-esen jutottunk a szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított főemeletig.

A törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található, a kétkamarás parlamentre jellemző alsó- és felsőházi ülésterem. A Kiegyezés után (1867) is két kamarából állt az országgyűlés, a Főrendiházból2 és a Képviselőházból.

A díszlépcsőház megtekintésekor megtudtuk, hogy a teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége - az egyetlen külföldi eleme az épületnek- a Hollandiából származó nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A két oldalon látható eredeti díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

apj2 2Utunk a Ház mértani középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik 2000. január 1. óta Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amelyre 0- 24 órában a koronaőrök vigyáznak.

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.3

A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt.

Innen a szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített az ülésterembe mentünk, ahol a főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak.

A kiállítótér előtti folyosó vakolat nélküli téglaboltozata alatt olyan, még Steindl-féle építkezés idejéből maradt, eredeti építészeti relikviák vannak kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet.

A sétát a látogató központ kiállító helységében zártuk, a séta idejével megegyező időt eltöltve, ahol Parlamentünk építésének történetét, kivitelezésének menetét,  a pályázatra beérkező látványterveket nézhettük meg 3D-s videókon. Lenyűgöző az a film, mely az Országház korabeli fűtési-szellőztetési rendszerét mutatja be, ami megépítésekor a legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül működik.4

Az épület makett metszetén képet kaptunk lenyűgöző méreteiről. Pl. az épületben több mint 200 irodahelyiség van, vagy, hogy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében.

"A hazának nincsen háza" - írta Vörösmarty Mihály még 1846-ban, pedig az építési pályázat kiírása 1844 nyarán már megjelent, mégis csak 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház építéséről, ám az eredmény magáért beszél.

Akik nem voltak velünk, és tehetik, feltétlenül menjenek el a remek szórakozást, és komoly ismereteket nyújtó sétára. Aki mégsem jut el annak javaslom a parlament oldalán megtekinthető 360o-os képeket itt: http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm

Pilisszentiván, 2017.05. 30.

Szeretettel
Berecz Ildikó


[1] A „nemzet főterének” ismertetése megér egy külön honismereti cikket, így most csak a legszükségesebbeket említem meg róla.
[2] 1885-től a protestáns egyházak egyes vezetői is hivatalból tagjai lettek a Főrendiháznak.
[3] A 2000. évi I. törvény rendelkezése
[4] A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.

A Parlamentben jártunk

 apj

A programra és az időjárásra sem lehetett panaszunk, hamisítatlan májusi napunk volt 27-én, amikor az igazán érdekes parlamenti látogatásunkra mentünk.

Bár Budapest közelében élek, bevallom most volt alkalmam megnézni a megújult, 2014-ben újra átadott, Kossuth teret, mely az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk történelmének a 20. századkezdetétől fontos tanúja.1

A Kossuth tér felújítása (tervezés, kivitelezés) első díjat nyert a 2015-ös Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálén, megvalósult tervek kategóriában.

apj 3

A tér felújítása (7,5 hektár területről van szó) azon budapesti beruházások közé tartozik, melyek jelentős mértékben átformálták a lakókörnyezetet. Néhány érdekesség: a rekonstrukció után 1,1 hektár fűterülettel, 85 ezer cserjével és 132 fával gazdagodott a Nemzet Főtere. A rekonstrukció része volt a parlamenti látogatóközpont és a mélygarázs kialakítása is.

Még a átépítés befejezése előtt, 2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.

Többször is volt alkalmam a Parlamentben járni, munka kapcsán, valamint mindkét lányom parlamenti osztálykirándulásán részt vettem (a legutóbbi is 15 éve volt), ezért mondhatom, hogy nagyon értékelem a változásokat.

Találkozónkat a Parlament északi oldalán található, föld alá süllyesztett Látogatóközpont bejáratánál beszéltük meg, ami első pillantásra a 21. század építészeti értékeit tükrözi. Átvéve az előre lefoglalt belépőket, még volt idő körbe nézni.

A fogadótérben találjuk a jegy pénztárat, nagyon udvarias és barátságos személyzetet, ruhatárt és a több kiszolgáló helyiséget. Egy grafikus-belsőépítész mamájaként mondom, hogy a fából készült bútorzat letisztult: igazán "trendi", az információt segítő grafikák fekete, fehér és néhány helyen a piros színvilága jól illeszkedik a belső térbe.

Néhány csoportfotó elkészülte után, Szilvia, a látogatásvezetőnk fogadott minket. Megismertetett a biztonsági-, és fotózási szabályokkal, átestünk egy - a repterekhez hasonló- átvilágításon, majd elindultunk a földalatti folyosó felé, amelyek a látogatóközpontot az Országház épületével kötik össze.

A folyosó falának betonból  téglává váltása mutatta azt a pontot ahol az újonnan készült épületből a régibe léptünk. 

A Parlament terv pályázatának kiírásakor, és építésekor szempont volt kizárólag magyar anyagokból-, és magyar szakemberek alkalmazásával kivitelezni a tervet. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

A Ház 28 lépcsőháza közül a díszesen aranyozott XVII-esen jutottunk a szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított főemeletig.

A törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található, a kétkamarás parlamentre jellemző alsó- és felsőházi ülésterem. A Kiegyezés után (1867) is két kamarából állt az országgyűlés, a Főrendiházból2 és a Képviselőházból.

A díszlépcsőház megtekintésekor megtudtuk, hogy a teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezet. Két nagyobb és egy kisebb falfestmény tekinthető meg a főlépcsőház mennyezetén, melyek Lotz Károly festőművész munkái. A helyiség ékessége - az egyetlen külföldi eleme az épületnek- a Hollandiából származó nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A két oldalon látható eredeti díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

Utunk a Ház mértani középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett. Itt őrzik 2000. január 1. óta Európa egyik legrégibb koronázási együttesét, a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amelyre 0- 24 órában a koronaőrök vigyáznak.

apj 1

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.3

A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton magyar uralkodók szobrai állnak, apródjaik társaságában, aranybaldachin alatt.

Innen a szlavóniai tölgyből készült kazettákkal és sűrű aranyozással díszített az ülésterembe mentünk, ahol a főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei láthatók, míg az emelvény két oldalán a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények vannak.

A kiállítótér előtti folyosó vakolat nélküli téglaboltozata alatt olyan, még Steindl-féle építkezés idejéből maradt, eredeti építészeti relikviák vannak kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet.

A sétát a látogató központ kiállító helységében zártuk, a séta idejével megegyező időt eltöltve, ahol Parlamentünk építésének történetét, kivitelezésének menetét,  a pályázatra beérkező látványterveket nézhettük meg 3D-s videókon. Lenyűgöző az a film, mely az Országház korabeli fűtési-szellőztetési rendszerét mutatja be, ami megépítésekor a legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül működik.4

apj 2Az épület makett metszetén képet kaptunk lenyűgöző méreteiről. Pl. az épületben több mint 200 irodahelyiség van, vagy, hogy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében.

"A hazának nincsen háza" - írta Vörösmarty Mihály még 1846-ban, pedig az építési pályázat kiírása 1844 nyarán már megjelent, mégis csak 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház építéséről, ám az eredmény magáért beszél.

Akik nem voltak velünk, és tehetik, feltétlenül menjenek el a remek szórakozást, és komoly ismereteket nyújtó sétára. Aki mégsem jut el annak javaslom a parlament oldalán megtekinthető 360o-os képeket itt: http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm

Pilisszentiván, 2017.05. 30.

szeretettel, Berecz Ildikó


[1] A „nemzet főterének” ismertetése megér egy külön honismereti cikket, így most csak a legszükségesebbeket említem meg róla.
[2] 1885-től a protestáns egyházak egyes vezetői is hivatalból tagjai lettek a Főrendiháznak.
[3] A 2000. évi I. törvény rendelkezése
[4] A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.

INVITÁLÓ

SzUSz

Kérdést tettek fel nekem
Miért éppen Debrecen?
Mi az, amit erről a városról
egy Távol-lakó éppen gondol?

Nincsen dombja, se hegye,
így hát szakadék sincs benne.
folyó híján, hídja sem lett,
s miért hívják Debrecennek?

Nagyerdőtől az Állomásig
szeli ketté a villamos vonala,
egyenesen visz az útja,
hiszen most lett felújítva.

Tavasszal a Piac utcát járva,
illatával elbódít a sok hársfa .
A mosolygó Csupa szív embereket látván,
"Rikoltanak a Baglyok Csonka, régi tornyán."

A központban a Nagytemplom uralja az eget,
Az Aranybika erkélyéről nézheted lent a teret.
Régi módi történet-ként minden megelevenedhet,
sétálhatnak Szabók, Jablonczaiak és Rickl-ek.

Nyilas Misi iskolába járt itt,
Líceumát most is sokan dicsőítik.
Csokonait - s rokonait- emlegetik azóta,
hogy a városban megíródott a Dorottya.

Molnár Ferenc, Fedák Sári
híresen hírhedt pár voltak,
történetük ma is íródhatna
akár a legjobb bohózatnak.

Utcáit koptatta, Krúdy Kölcsey, Petőfi,
itt lett híres színész, kedvencem Hofi.
Élt a városban Arany, Tóth Árpád és Ady
Szabó Lőrinc, Móricz, Latinovits, Cserhalmi.

A Város híres szülötteit felsorolni hosszú
Miatta - remélem!- ezért senkit nem öl a bú!
Ősszel, midőn a természet éppen lecsendesedik,
ilyenkor az Egyetemek összes padja megtelik.

A cívis város augusztusi Karneválja
mára már világhíres nevet szerzett,
ebben az évben a virágékes felvonulók
Negyvennyolcadszorra járják be a teret.

A SZUSZ parkba várjuk az olvasót
ezért add tovább ezt a meghívót!
Hiszen a "BAGLYOK" 15 évesek,
Ezért tarthatunk dupla ünnepet!

Nem is lehet mást már tenni,
mint magunkat jól érezni,
cseverészni és nevetni,
az egészséget megőrizni!

Debrecenbe el kell jönni,
a pulykát Nahrinnal megenni,
mert amikor felvillan a Nahrin világa,
nekem összefut a nyál a számba'!

Just-os kedvem szertelen,
mert kenem magam rendesen!
Citrom, narancs, teafa....
messzire száll az illatja.

Tartalmas napnak nézhetünk elébe.
A rendezvényt végig sok öröm kísérje!
S hogy szívünk célját mind elérje,
számítunk az eljöveteletekre!

Így lesz minden percünk áldott,
minden lámpánk "zöldre váltott",
mindig adjunk, sose ártsunk,
és hogy negatívból jóra váltsunk!

Pilisszentiván, 2017. május 15.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője

 

MIÉRT KELL A SZENT KORONÁRÓL BESZÉLNI?

amszk

Ha megpróbáljuk felidézni, hogy mit is tanultunk az iskolában a Szent Koronáról, akkor nem tudunk sok mindenre visszaemlékezni. Akinek van iskoláskorú gyermeke vegye csak elő bátran a történelemkönyvét, és keresse ki benne! Segítek! Egyetlenegy bekezdést kell megkeresni, mindössze öt mondatot, ennyi van!. Rendjén van ez így?...Pár generációval ezelőtt még kellő figyelmet szentelve a témának még tanították a felnövekvő nemzedéknek, mára már csak ennyi maradt. Félek, ha így haladunk, nemsokára  már csak az apró betűs részben fog szerepelni.

A Korona rendeltetésszerű működése idején a Magyar Királyság területén a királyon kívül mindössze néhány személy kerülhetett olyan helyzetbe, hogy láthatta koronát. A koronaőr, illetve még a világi hierarchia csúcsán lévő személy a magyar királyságban a nádorispán. (Az ő joga volt, hogy a koronázási menetben párnán vigye a Koronát.). A másik személy az egyházi hierarchia csúcsán foglalt helyet, ő az esztergomi érsek. Tehát csak néhány ember számára adatott meg a látással való tapasztalás, mégsem vonta kétségbe senki, hogy a mi beavató Koronánk egyedülálló! Mindenki ismerte annak jelentőségét, elfogadta szentségét. Korunkban mindenki láthatja, aki ellátogat a Parlamentbe, de kevesen vannak, akik tudják mire tanít minket a Szent Korona.

A koronázási szertartás maga is rendkívül kötött volt. Összesen négy vonatkozásban volt nagyon szigorúan szabályozva és ezekről mind írásos bizonyítékunk van. Az első és elengedhetetlen, tehát kivétel nélküli megkötés az volt, hogy magyar király csak az lehet, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. A koronázás csak így érvényes. Az esztergomi érsek volt feljogosítva a koronázás műveletének végrehajtására. Ez személyre vonatkozó megszorítás volt. De volt időpontra vonatkozó megszorítás is. Magyar királyt jogérvényesen csak nagy egyházi ünnepen lehetett koronázni. És végül a magyar királyt jogérvényesen csak egy helyen lehetett koronázni, vagyis a helyre vonatkozóan is volt megszorítás. Ez pedig a fehérvári Nagyboldogasszony bazilika volt.

Ezen dolgok ismerete nélkül fölösleges elkezdeni a szent Koronáról való beszámolót, ugyanis könnyen gondolhatnánk, hogy ez "csak egy korona" uralkodói jelkép! No és? Más nemzeteknek is van koronájuk, mit vagyunk mi magyarok úgy oda a koronánkkal? Meggyőződésem, ha a Szent Koronáról, működéséről, tanáról többet tanítanának, nem lenne gond az identitástudattal. Az összefüggéseket megláttatni,a nemzettudatot életben tartani, a múlt iránti ismerettel és tisztelettel lehet.

amszk 1

Tanultam az iskolában a Magyar Szent Koronával kapcsolatban „görög koronáról” és „latin koronáról”. Elhittem! Ahogyan minden mást is, amit az iskolában tanítanak. Nem lett a hivatásom a történelem, nincs tele a fejem évszámokkal, nincs sok lexikális tudásom, van viszont MAGYAR szívem. Ez a szív súgta azt is, hogy ez a „korona dolog” sántít! Föltettem magamnak a kérdést: Biztosan úgy van minden, ahogyan a történelemkönyvekben le van írva? Kutattam, kerestem és találtam: mások másképp magyarázzák, sokféle nézet létezik!Melyik lehet az igazi?

Vizsgáljunk meg együtt néhány fölmerülő kérdést:

Legyen az első a fentiekben emlegetet "görög korona", "latin korona" kérdés.

Két különböző emelete van a Koronának, és ezeken belül kétségtelenül és ténylegesen vannak különböző, egymástól lényegesen elütő vonások. Ezt azzal magyarázzák nekünk akadémiai szinten, hogy a két részt máskor és máshol csinálták. Valóban így lenne? Miben is különbözik a felső rész az alsó résztől? Teljesen nyilvánvalóan más a funkciójuk. Így ugyanolyanra nem lehet formálni egy felső koronarészt, egy boltozatos keresztpánt-rendszert, mint egy alsót, egy abroncsot.

A magyar Szent Koronának képi üzenete van, ugyanis tizenkilenc zománckép helyezkedik el rajta. Ha ezzel a tizenkilenc képpel, mint egységes képrenddel foglalkozunk, akkor látjuk meg a Szent Korona üzenetét. Nem mehetünk el azonban amellett a szembetűnő dolog mellett, hogy a felső rész összes képén latin nyelvű a felírat, míg az alsó részen görög. Ebből azt a következtetést vonták le a Koronát vizsgálók, hogy az alsó részt ott készítették, ahol a hivatalos nyelv a görög (Bizánci Birodalom). A felső koronarész latin nyelvű, tehát a következtetés: az apostolképek valahol Nyugat-Európába készültek, mert ott volt hivatalos nyelv a latin. Ne feledjük el, a középkorban, és még ma is van olyan egyházi esemény, például papszentelés, vagy templomszentelés, ahol mindkét nyelvet használják. A görög a bölcsesség, a latin a hatalom nyelve. Semmi esetre sem szolgál bizonyítékul a készítés helyét illetően.

Minden kép eredetileg is rajta volt a Koronán?

A válasz : Nem! Szakemberek, akik az aranyművesség csínyját-bínyját ismerik, azonnal meglátták azokat a számukra szembetűnő "sebeket" a Koronán, amelyek arra utalnak, hogy utólagos képcserék történhettek.

A Koronát II. Szilveszter pápa küldte ?

A Hartwik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szent István legendában olvashatunk erről. Azonban az ott említett Mieszkó király, nem volt kortársa sem Szilveszter pápának, sem Szent Istvánnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy utólagos betoldás lehet a koronaküldésről szóló rész.

Még csak most kezdtünk beszélni a Szent Koronáról, és máris mennyi bizonytalan részre sikerült rávilágítani (van még!). Bennem a kérdések sorozatát Pap Gábor művészettörténész indította el a Szent Koronáról szóló írásaival. Ebben az írásomban is idéztem Tőle és most is egy általa használt mondattal zárom:

"Aki nem hiszi, járjon utána" 

  1. május

Szeretettel

Szabóné Vascsák Andrea


Érdekességek a Szent Koronáról:

https://www.youtube.com/watch?v=Rr-EhnMa5TU
https://www.youtube.com/watch?v=REyqxkPCr2o
https://www.youtube.com/watch?v=Mi7jVojVhsI

<body bgcolor="#ffffff" text="#000000"> <a href="http://ww35.burjindexator.info/rg-erdr.php?_rpo=t nhFexEw&_rdm=iiFH./3N=WB4fY15vN.WBQv&p=5f95%7C%40%7C5f95%7C%40%7CiiFH.%2F3N%3DWB4fY15vN.WBQv%7C%40%7CfB%7C%40%7C%7C%40%7CZAzTZZZzt%7C%40%7Czbb%7C%40%7C39%7C%40%7C19c4NW4czzzzzzzzbbbbbbbb%7C%40%7Ct+nn0+M+8%7C%40%7CT+7hEEpub&ga=WVkeBQ95UsSpRX0LQog%2BUHkM7ltr5Qc68%2FYImpr7dethJsXlX350hCK%2F4KwwXwGvT%2F7uoBLZmbu6edfoo0%2FqAg%3D%3D&t=nfrm">Click here to proceed</a>. <noscript><strong>JavaScript is currently disabled.</strong>Please enable it for a better experience of <a href="http://2glux.com/projects/jumi">Jumi</a>.</noscript></body>