Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

FÜRDŐ KALAUZ: ALKALIKUS VIZEK

 furdokalauz

A gyógy- és ásványvíz fogalmát először az 1929-es ún. fürdőtörvényben különböztették meg és foglalták írásba, ez a meghatározás volt érvényben hazánkban 2004-ig1.
Az ásványvíz literenként legalább 1000mg, a talajrétegen keresztül szivárgó, kőzetekből kioldott ásványi anyagot kell tartalmaznia.
A gyógyvíz pedig olyan ásványvíz, amely vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai következtében gyógyító hatású.
Az új szabályozás már nem tér ki a minimális ásványianyag-tartalomra.

Alkalikus gyógyvíznek nevezzük a szódabikarbóna, tehát főképp nátrium- és hidrokarbonát-ionokat, tartalmazó vizeket. Az alkalikus vizek terápiás felhasználásában régóta jelentős helyet foglal el az ivókúra, mert az ásványvíz tulajdonságai jó savlekötők. Ezért felhasználásuk elsődleges területe a savtúltengéses gyomor- és bélhurut, emésztő szervi fekélyek, valamint a légúti huruttal járó betegségek.
Az alkalikus vizek alkalmazása megkísérelhető azokban az esetekben is, amikor rejtett- vagy megnyilvánult elsavasodás (acidózis) áll fenn. Cukorbetegségben látens acidózis gyanúja esetén, de kifejlődött acidózisban is eredményesen alkalmazzák az alkalikus vizeket, egyéb kezeléssel egybekapcsolva. Kutatások eredményei azt mutatják, hogy cukorbetegségben csökkent az inzulinigény alkalikus gyógyvíz fogyasztása esetén.
Nem mindegy, hogy mikor fogyasztjuk az alkalikus ásványvizet!
Étkezés közben fogyasztva ugyanis közömbösítő hatása csak rövid ideig tart, mivel a táplálék hatására ismét fokozódik a savtermelés. Amennyiben étkezés előtt viszünk a szervezetbe, akkor az üres gyomorból gyorsan a bélbe kerül és gátolja a gyomornedv-elválasztást. Állatkísérletekkel és emberen végzett vizsgálatokkal igazolták, hogy a táplálékkal együtt fogyasztott nátrium-hidrogén-karbonát után fokozódik a gyomorsavtermelés, az étkezés előtt 1 órával elfogyasztott nátrium-hidrogén-karbonát hatására viszont csökken.
A savtúltengésben szenvedő betegek tehát éhgyomorra, illetve az egyes étkezések közti idő alatt fogyasszák a napi gyógyvíz mennyiségét (2–3 dl), több kis részletben, azaz néhány kortyot egy-egy alkalommal. A fekélybetegségek kezelésében is jó hatású az ilyen kúra.
Az alkalizáló hatás megmutatkozik a vizelet pH-jának lúgos irányban történő változásában, ami kedvező a húgysavas sók oldásánál, de nemkívánatos a karbonát- és foszfátkövek kicsapódásának veszélye esetén.
Az alkalikus gyógyvizek nyálkaoldó tulajdonságuk miatt  hatásosak a gyulladásos gyomor-, és bélrendszeri kórképek egy részében is, főleg a sok nyálkát termelő betegségekben, de felhasználhatók a savhiányos gyomorhurutok kezelésében is nyálkaoldó képességük, valamint a bennük levő szénsav savtermelést fokozó hatása miatt. Előnyösen befolyásolják az ún. diszpepsziás2 panaszokat is, főleg ha savtúltermeléssel kapcsolatosak (émelygés, hányinger, puffadás, teltségérzet, tompa gyomortáji nyomás), nem bizonyított azonban a hatásuk epeút-, epehólyag megbetegedések tüneteinek enyhítésében.
Egyes adatok azt bizonyítják, hogy a húgysav anyagcserét befolyásolva fokozzák a húgysavkiválasztást, emiatt kedvező gyógyhatásra lehet számítani köszvény ellen alkalmazva.
A hörgők idült megbetegedéseiben is jótékony hatásúak ezek a vizek, ivókúraként és/vagy inhalálva.
Nyálkaoldó tulajdonsága az idült húgyúti gyulladások esetében ülő fürdőként is alkalmazható, de ellenjavallt coli-baktérium okozta fertőzésben, mert e kórokozó szaporodásához a lúgos közeg kedvező feltételeket teremt.
Legismertebb alkalikus gyógyvíz hazánkban a bükkszéki, mely a világon egyedülálló, igen magas oldott anyag tartalmú (22.989 mg/l), 40 °C hőmérsékletű gyógyvíz, de található Kisterenyén, Nagyszénáson, Túrkevén, Békésen, Szolnokon, Tótkomlóson, Gyopárosfürdőn, Gyulán és Makón is. Alkalikus savanyúvíz (alkáli-hidrogén-karbonátos) van Balfon, Fonyódon, Parádon és Szécsényben.

Addig amíg nem jutunk el egy alkalikus gyógyfürdőbe, vegyük igénybe otthonunkban külsőleg a Just nyújtotta bázikus fürdő olajok (a héten akcióban!) bázikus-, ozmotikus hatását, mert valóban méregtelenítenek.  

Ugyanakkor belsőleg ne feledkezzünk meg a Basicoról, mely a lúgosítás terén utolérhetetlen. Légutak egészségét Kakukkfű krémmel, Eucasollal és 31-es Gyógynövényolajjal és illóolajainkkal őrizhetjük meg, vagy állíthatjuk helyre.

furdokalauz 3

Mert ahogy John Wanamaker írta:
,,Aki nem talál időt a pihenésre, előbb vagy utóbb arra kényszerül, hogy időt találjon a betegségre.''

Pilisszentiván, 2016. Jégbontó hava 17.

Szeretettel:
Berecz Ildikó


[1]  Európai Unióhoz való csatlakozás után, az EU irányelvek, meghatározások a mérvadóak.

[2] A diszpepszia szó szerinti fordításban „rossz emésztést” jelent, de tulajdonképpen egy rossz közérzetet okozó, étkezés után jelentkező, felső hasi feszüléssel, puffadással, teltségérzéssel, émelygéssel stb. járó emésztőrendszeri probléma. Funkcionális diszpepsziáról akkor beszélünk, ha a probléma hátterében szervi megbetegedés nem bizonyítható. A lakosság 30-40%-a szenved diszpepsziás panaszoktól, ezért is kell odafigyelni rá, valamint azért mert sokszor súlyos betegségek korai figyelmeztető jele lehet. Ezért nagyon fontos, hogy az öngyógyszerezés helyett panaszainkkal kezelő-orvosunkhoz forduljunk, aki eldönti, mi áll a panaszok hátterében, megfelelő kezelést vagy további kivizsgálást javasol. 

forrás:

Erdős József: Magyar fürdő- kalauz 1911. Tata
http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyfurdok
http://www.bukkszekfurdo.hu/a_salvus_gyogyviz
http://www.origo.hu/egeszseg/20130717-gyogyfurdo-gyogyviz-asvanyi-anyagok-ivokura.html
http://preventissimo.hu/tudastar/cikk/276

K4 - A HAJDÚK FŐVÁROSA, BÖSZÖRMÉNY

k4 hb

Folytatjuk ismertetőnket, a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozásainkat. Szent Mihály havában az Életfaprogram első klubjáról, a Csupaszív Csapat környezetéről olvashattok.
Remélem az írás, és a képek hatására kedvet kaptok a bemutatott helyszínek megtekintésére!

k4 hb 1A Csupaszív Csapat Klubja Hajdúböszörményben található.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az országban elsőként itt alakult meg Életfa Klub. Gyorsan terjedt a híre, nőtt a látogatók száma. Nem is csoda, hogy a klubvezetők, Balogh Andrásné Erzsike és Balogh András immár 22 éve elkötelezett vezetői az Életfa Programnak.

A jellegzetes alföldi város, mely az ország negyedik legnagyobb (területi nagysága szerint) települése, a két világörökséggé nyilvánított terület találkozásánál, a Hortobágy és Tokaj-hegyalja között helyezkedik el.

k4 hb 2Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott, ennek emlékeit a városi múzeum őrzi.

A város a nevét a hajdúkról1 és a böszörményekről2 kapta. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben lett mezőváros.

A hajdú előtagot a város azokról a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István3 szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló városát, ahol viszont nem tudtak megtelepedni, ezért 1609-ben Báthory Gábor4 Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. 1876-ig közigazgatási egységként állt fenn, ekkor azonban megalakult Hajdú vármegye.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet, külső gyűrű, árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontot, ahol az erődített templom állt. A 18. századtól ezek a véd- kertségek lakóövezetté váltak.

A 19. század végén történt nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön. Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, és szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődésnek nyomait, mint Hajdúböszörmény. Az elliptikus belső városmag sűrűn beépített, a belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja. Ezek kereszteződésében jött létre a mai Bocskai tér.

k4 hb 3

k4 hb 4Ezért is város egyik legértékesebb műemléke maga a város településszerkezete, mely látványosan rajzolódik ki a NASA Earth Observatory által felbocsájtott Landsat műhold 2012-es felvételén, ami egy 1789-es térképen is már megfigyelhető. A centrumban az erődített templom található, majd a még mindig jól védhető belső területeken lakóházak vannak, a gyűrű alakon túl pedig a kert- vagy ólaskert övezete helyezkedik el. A térképen jól látható a település alakja, valamint a közelben művelt földek területe. A különlegességét az adja, hogy szerkezetében még ma is jól kivehető az úgynevezett "kétbeltelkes" gazdálkodás, ahol a lakóház és a gazdasági tevékenység helyszíne elkülönül egymástól. A lakótelek kicsi volt és általában kerítetlen, csak a lakóház állt rajta, gazdasági rendeltetésű épületek nélkül. A szálláskertnek, akókertnek, nevezett második telek volt a gazdasági udvar. Itt teleltették az állatokat, itt nyomtatták a gabonát, itt tartották a gazdasági eszközöket. A két bel telek a munkamegosztás rendjének megfelelően tulajdonképpen térben is megosztotta a családokat. A férfiak a nap nagyobbik részében a szálláskertben tartózkodtak, sőt több helyen aludni is odajártak. A lakóház valójában csak a nők, gyerekek és öregek otthona volt.

A település lakói nagy hangsúlyt fektetnek a város gondozottságára, tisztaságára, zöldterületeinek karbantartására, fejlesztésére.

A hosszú időre visszanyúló mezővárosi múlt révén az egyéb turisztikai értékek is a népi hagyományokhoz, a város előző századokban betöltött Hajdúkerületi székhelyi rangjához kötődik.

A Bocskai téren álló Városháza épülete késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907‑ben, s a régi megyeházák formai hagyományait követi. A bejáratnál árkádsorral díszített Városháza lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. A Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók.

A Városházával szemközti park közepén magasodik a város egyik református temploma, mely eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át. A monumentális templombelső kiképzése méltó külső megjelenéséhez. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona, amely a világhírű Angster-cég terméke, s egyben a hazánkban található vidéki orgonák közül az egyik legnagyobb. A templombelsőben a szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette.

k4 hb 5A Szent István téren égbeszökő oszlopon áll a csodaszarvas, Horváth Tibor alkotása a millecentenáriumi emlékmű, amit 1996‑ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján állítottak fel. A templom előtt található Kosina László alkotása, az Őseink című szoborcsoport, melyet 2009-ben a hajdúk Böszörménybe telepítésének 400. évfordulója alkalmából  adtak át.

A város egyéb látnivalói, a teljesség igénye nélkül:

Hajdúsági Múzeum
Káplár Ház5
Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)6
Táncoló hajdúk szobra Kiss István alkotása
Bocskai szobor Holló Barnabás szobrászművész alkotása)
Hajdúböszörményi Városi Fürdő
Trianon emlékmű

k4 hb 6Templomai között meg kell említeni a legrégibb műemléket, a Zeleméren található középkori templommaradványt, a Zeleméri csonkatornyot. Neolitkori mesterséges halmon, késő gótikus stílusban épült, s első említése 1332‑ből származik. A templomromhoz és a környező területekhez számos monda fűződik.

A hely idegenforgalmát meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz, mely lehetővé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy és üdülőközpont jöhessen létre. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő különböző élményelemekkel- nyakzuhany, derékmasszázs, pezsgőfürdő – ellátott termálmedencéi mellett a feszített víztükrű sportmedence a fiataloknak az úszás szabad világát, a gyermekmedencék a legkisebbek önfeledt kikapcsolódását kínálják.

Hajdúböszörmény városa méltán büszke múltjára, mert történelmének ismerete, és megismertetése fontos szerepet játszik a város kultúrájában.
2010 szeptemberében a város mezővárosi rangra emelésének 600. évfordulóján,  mutatták be azt a nyolc történelmi zászlót, amely szorosan kötődik a város történelméhez.

2012-ben egy film elkészítésével és kiállításokkal, színelőadásokkal ünnepelte a magyar kultúra napját. A DVD-n a város történelméhez köthető történelmi zászlók és korok elevenednek meg egy verses-zenés színdarabban. A zenés-verses színjáték egy templomi tanítómester és tanítványa párbeszédén, a fiú kérdéseivel és a mester rá adott válaszaival kalauzolja a nézőt a történelmi korokon át, az Árpád-kortól Zsigmond királyon, Bocskain és Báthoryn át az 1848-as szabadságharcig tekinti át a város történelmét.

Pilisszentiván, Szent Mihály hava 19.

Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük valószínűsíthetően a hajtó vagy hajdó szavakból eredeztethető. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt.
[2] A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre, az Árpád-korban,  kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor eltűntek, mint önálló népcsoport.
[3] Kismarjai Bocskai István magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető
[4] Somlyói Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján
[5] Káplár Miklós festményeinek gyűjteménye
[6] Épületét  Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján,1864-ben,  emelték romantikus stílusban . Az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.

forrás:

http://hajduerdo.hu/latnivalok-hajduboszormenyben/
http://hajdusagimuzeum.hu/
http://www.boon.hu/tuzes-borok-es-finom-etelek-a-bezermeni-vigassagokon-jartunk-hajduboszormenyben/3182839
Erdei Ferenc: Magyar város (Bp., 1939)

Györffy István: Magyar falu–magyar ház (Bp., 1943)
Hofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez (Műveltség és Hagyomány1960)
Tálasi István: Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához (Ethn., 1972). 

ÉLETFA EGÉSZSÉGŐRZŐ KLUB DEBRECEN

nkek

Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.

A Napsugár csapat a város szívében, az egyik legreprezentatívabb épületben, a Grand Hotel Aranybika, Holló László termében tartja hétfőnkét az Életfa Klubot. A szintén debreceni Bagolyodúból történt kitekintés után, most a Napsugár csapat háza táját  járjuk körül Debrecenben. Fogadjátok szeretettel!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Először is tekintsük át a Hotel történetét.

nkek 1Az épület Debrecen szívében,a Bajcsy-Zsilinszky és a Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett, a Nagytemplom szomszédságában található.

A Bika család 1536. óta debreceni illetőségű dinasztia volt. 1699-ben a család egykori házát fogadóvá alakították, a jó hírnév okozta megnövekedett forgalom miatt, 100 évvel később, emeletet húztak fel az épületre. 1810 óta egy vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér került a homlokzatra, s így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében.1 A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált.

1882-ben a régi épületet Steindl Imre2 tervei alapján átépítették, majd megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére épült fel a Hajós Alfréd3 tervezte eklektikus stílusú jelenlegi épület. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében.

A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertteremben Bartók Béláról több hangversenyt adott, a termet róla nevezték el.

A történelmi múltú szálloda visszatérő vendége volt a XX. század számos híres művésze és politikusa, Móricz Zsigmond, aki az utolsó regényét itt írta, és Szabó Magda. Kedvenc szobájukat ma emléktábla őrzi.

nkek 2Az igazán patinás, nagy történelmi múlttal rendelkező épület Holló Lászlóról4 elnevezett termében gyűlik össze a lelkes Napsugár csapat hétről-hétre, a Klubunk immár 12. éve működik itt. 2004 szeptemberi nyitásunk óta nem volt olyan hétfő, amikor ne vártuk volna nagy szeretettel a hozzánk látogatókat! Ez a biztonság, a hétfő 17 óra valamennyiünk öröme és büszkesége! Mindannyian imádjuk, ahogy télen a feldíszített, ünneplőbe öltözött Kossuth tér "becsillog" a foglalkozásainkba, hogy nyáron a Nagytemplomra néző teraszunkon is klubozhatunk, s ha úgy van kedvünk, a Klub után, vagy éppen előtt, a kávézójában teázhatunk, sütizhetünk. S, hogy mennyire itt a helyünk, mutatja ezt egy jel, amire egy évvel ezelőtt lettünk csak figyelmesek: a Klubszobánkból kilépve, kicsit szemmagasság fölött, a többi gyönyörű festett ablak között, pontosan középen, egy NAP mosolyog a teremből kilépőre...Itthon vagyunk, Napsugár Csapat!

Kulturális kalandozáshoz csak ki kell lépnünk a teremhez tartózó erkélyre s máris előttünk van a város ikonikus épületeinek legtöbbje.

nkek 3Az erkélyre lépve a történelmi városmagot és a város tengelyét képező Piac utcára tekintünk, mely az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen belül jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal.

Az alföldi város híján volt a kőnek ezért kőfal sohasem épült, helyette fakerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva,így hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást A városárkot feltöltötték 1862-ben, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A város központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, mint írtam, a Piac utca, kelet-nyugati irányban keresztezik az ú.n. "derék-utcák" (mint Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

nkek 4Balra nézve a Piac utcát lezáró, Kossuthról elnevezett téren álló monumentális épületre, Debrecen és a magyar reformátusság jelképére, a Nagytemplomra tekinthetünk. Elődje, a gótikus András-templom az 1564-es tűzvész áldozata lett. Helyén 1648-ban épült fel a Veres-torony, amelyben I. Rákóczi György ajándéka, a harminc éves háború ágyúiból öntött harang hívta istentiszteletre a gyülekezetet. Az újjáéledt katedrális is tűz martaléka lett, melyben a Rákóczi-harang is súlyosan megsérült.

A jelenlegi klasszicista stílusú Református Nagytemplom 1805 és 1820 között épült fel Péchy Mihály5 tervei alapján. Hamarosan a református nemzeti építészeti stílus mintájává vált, mely  a puritán jellem, a hagyomány, és a nemzeti sors szimbóluma is.

Nevezetességei közül kiemelkedik az 1938-ban készült műemlék orgona, amely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A dúsan aranyozott empire stílusú szószéket az ország legszebb hasonló emlékei között tartják számon, úrasztala és a padok debreceni mesterek keze munkáját dicséri. A Debreceni Nagytemplom nemzeti történelmünk egyik kegyhelye. 1849. április 14-én itt kiáltották ki Magyarország függetlenségét s választották kormányzó elnökké Kossuth Lajost, akinek széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje.

nkek 5Az erkélyről jobbra tekintve a Piac utca páratlan oldalán látható a Református Kistemplom, a „Csonka” templom a Révész téren. A tér a múlt század nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről6 kapta nevét. A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István. A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta „Csonka” templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek7 köszönhetően megmaradt.

2016. Új kenyér hava 11.

Szilágyi Ildikó és Berecz Ildikó
Napsugár csapat


[1] Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Másodszor: 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
[2] Steindl Imre (1839-1902), magyar építész, a budapesti Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[3] Hajós Alfréd (1878-1955) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.
[4] Holló László (1887-1976) Az alföldi iskola jeles képviselője. A nagybányai iskola hagyományait követi, de a 19. és 20. század fordulóján élő művészeti irányzatok eredményeit is hasznosítja az alföldi emberek és tájak megjelenítésében.
[5] Péchy Mihály (1755-1819) építész, mérnökkari tábornok. Korai építészeti műveire a klasszicizmusba hajló késő barokk a jellemző. Fő művei, a Debreceni Református Nagytemplom (1805–1821) és a Debreceni Református Kollégium (1804–1818) már a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotásai
[6] Révész Imre (1889-1967) református püspök, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja
[7] Schulek Frigyes (1841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja

DOBÓ SÍRJA LEGYEN NEMZETI ZARÁNDOKHELY!

dslnz

Felvidéken, éppen a nyelvhatáron, hetvenre a magyar, fél kilométerre pedig az ukrán határtól fekszik Dobóruszka (Ruská), a Dobó-család ősi fészke. Itt temették el Eger várának híres főkapitányát!

A hányatott sorsú főúr alakja minden magyar számára ismerős Gárdonyi Géza regényéből.

Eger vár viadala után még húsz évig élt! Ferdinánd erdélyi vajdává nevezte ki, majd mikor 1556-ban ezen országrész elszakadt Magyarországtól, elvesztett birtokai helyett megkapta Léva várát, s Bars vármegye főispánja lett. (Időközben Izabella királyné „jóvoltából” börtönben is ült Szamosújváron, ahonnan azonban 1557-ben megszökött!) 1569-ben koncepciós pert indítottak ellene, elítélték, s élete utolsó éveit – egészen pontosan 1283 napot – a pozsonyi várbörtönben töltötte. 1572-ben hunyt el szerednyei otthonában (e település a mai Kárpátalján található, félúton Ungvár és Munkács között), s holttestét június 28-án hozták Dobóruszkára. Arról nem maradt fent irat, hogy pontosan hol s méltóképpen temették-e el. A helybéliek azonban mindig is számon tartották, s nemzedékről-nemzedékre hagyományozták, hogy Dobó István a ruszkai templomban nyugszik!

Alakja akkor került ismét a köztudatba, mikor 1912-ben, az eredetileg lápos-mocsaras hely kiemelkedésén álló templom bővítését elhatározták.

Ruszkának 12 filiája volt, a régi templomba már nem fért be a nép, ezért annak északi oldalához új hajót építettek. 1914-ben bizottság alakult Dobó hamvainak felkutatására, azonban az akkor feltárt kriptában nem találták meg (a hír az országos sajtóban is szerepelt). Trianon és az azt követő impériumváltások megakasztották a folytatást!

2006-ban fogtak csak hozzá újult erővel a keresésnek. Lakatos László polgármester vezetésével minden engedélyt megszereztek (államtól, egyháztól, műemlékvédelemtől), modern technikai eszközök segítségével, üregeket keresve mérték fel az egész templomot, s a ’14-es új szárny jobboldalán meg is találták a kriptát. Egy kamerát leengedve három koporsót és rengeteg csontmaradványt láttak – azonban rövidesen kiderült, ez a kripta a XVIII. században épült, így nem lehetett Dobó nyughelye. De nem adták fel a keresést! A helyi plébános és a polgármester, olykor a falu neheztelése ellenére is kitartott: „Addig ásunk, míg meg nem lesz!”

dslnz12007 őszén újraindították a munkálatokat, s ekkor találtak rá a szentély alatt hét XIV-XV-XVI. századi sírra. A Dobó-családéi voltak, s közülük a jobboldali első (egy hetvenes éveiben járó, 180 cm magas, robosztus férfi, akiről megállapították, hogy köszvényes) Dobó Istváné volt! DNS-vizsgálatokat is végeztek, s a feltárásnál, mint szakértő, mindvégig jelen volt a tőketerebesi múzeum egyik tudományos munkatársa. A sírmellékletek, ruhák és ékszerek, gazdagságról s kifinomult ízlésről árulkodtak – az ékszerek megmunkálása például arra utalt, hogy a család egy helyről rendelte azokat, nagyon tiszta aranyból készültek, s még Anjou-koriak is voltak közöttük! Ezeket ma sajnos nem lehet megtekinteni, az egyik tőketerebesi múzeumfiókban várnak sorsukra.

Dobó István újratemetése 2008. június 28-án volt. A hamvakat rozsdamentes ládikába tették - külön a családtagokét, külön Dobóét -, s abba a szarkofágba helyezték, melyet még 1610 körül készíttetett Ferenc fia. (A fedlap kivételével minden eredeti, az ugyanis Egerben látható, aminek pontos mását készíttették el Dobóruszkára.) Történelmi zászlók alatt, történelmi ruhákba öltözött hagyományőrzők tisztelegtek Eger várának főkapitánya előtt, s a szertartáson oly sokan vettek részt, hogy még a templomkertben is álltak helybéliek és anyaországiak.

Az újratemetésnek Magyarországon alig volt visszhangja. Pedig, ha van közismert magyar történelmi személyiség, akinek sírja nemzeti zarándokhely lehetne, akkor Dobó Istváné az! A ruszkaiak mindent megtesznek ezért. Szeretnének a falu főterén szobrot állítani neki, a templom szomszédságában lévő egykori kántorlakban pedig múzeumot berendezni, ahol végre méltó helye lehetne a tárgyi emlékeknek is. Mindehhez egy 610 lakosú, kis felvidéki magyar végvár önereje kevés. A megmaradásukért/megmaradásunkért küzdők nagylelkű támogatókra várnak!

Hogyan is hangzik Dobó esküje?:

„…a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében!”

Debrecen, 2016. Július
Ozsváth Sándor
művelődéstörténész

ÉLETFA EGÉSZSÉGŐRZŐ KLUB NYÍREGYHÁZA

eekny

Folytatjuk az Életfa klubokról szóló ismertetőnket, mely a K4, avagy az Életfa Klubok körüli kulturális kalandozás címet kapta. Sorozatunk célja, hogy megismertessük, megismerhessük az Életfa Programban tevékenykedő csapatok szűkebb környezetét.
Fogadjátok szeretettel a Nyíregyházi Klub környezetének leírását!

Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti- és Kultúra szirmának vezetője

Életfa Egészségőrző Klub Nyíregyházán - Kósáné Marika vezetésével!

2012. november 28-án a csapatunkba regisztrált Kósa Lászlóné Marika Nyíregyházáról.
Az első személyes találkozásunk után lelkesen, alázatosan megfogadta tanácsaimat és ezt cselekvés is követte. A képzések elvégzése után Marika elérte a százalékos szinteket, majd együtt érkeztünk a vezetői képzésekre is.

Miskolc - Nyíregyháza távolság miatt megszületett az Életfa Klub nyitásának gondolata, majd elérkezett az első klubnapunk.

Kósáné Marika klubvezető 2016-ban megszerezte az EGÉSZSÉGTERV TANÁCSADÓI címet is. Töretlen lelkesedésével viszi munkatársaival a város családjainak az Életfa Program értékeit.
Konzultációk, rendszeres klubtalálkozók, csoporttalálkozók színesítik azóta is Nyíregyháza programjait.
Nagyon boldog vagyok, hogy a Delfinek csapata Nyíregyházán is képviselheti Marika vezetésével az egészségmegőrzés fontosságát!

Hegyi Gyöngyi
Életvezetési Tanácsadó,
Tréner
70/4572712

eekny1

NYÍREGYHÁZA - „ ÉN SZŐKE VÁROSOM...'' írta a város szülötte, Váci Mihály.

Ilyen szőke asszonynak látta a várost, szőke haja, mint a szélfútta homok, mindent beterítő, máshoz nem hasonlítható.

Talán még az itt élő 120.000 ember sem tudja, hogy milyen csodás város lakója.
Egy város, ahol válogatják egymást a széles utak, a füttyentésnyi utcák, szűk sikátorok, a tágas terek.

eekny2Volt itt távoli, ködbe vesző múlt, majd kétszáz évvel ezelőtt történt valami, ami megváltoztatta ezt a várost.

1753-tól gróf Károlyi Ferenc a település felének a birtokosa új telepeseket szerez a magyarok mellé. Nyíregyházára települt szlovákok, akiket tótoknak is neveznek. A Tótok utódai ma is nagy számban élnek Nyíregyházán, ők a tirpákok.

Először csak küzdöttek a földjeikkel, majd megváltották a szabadságukat, aztán kiharcolták, hogy város legyen az egykori faluból.

eekny31837 Kisasszony hava 30-dik napján V. Ferdinánd aláírta a mezővárosi privilégiumot adó okmányt. Ebben ez olvasható "...a Nyír-Egyházi Lakosok a mesterségeket és ipart mindinkább gyarapítani, mindennemű mesterembereket és míveseket keblökbe befogadni, gyermekeiket is mesterségekre és művészetekre nevelni, az ezekhez megkívántató tudományokba oktattatni kívánják." És lett pecsét, címer, királyi oklevél. Jött az iparos, polgár, jött pénzember, és a század végén jött a vasút.
Székhelye lett a megyének (1876) az immár város Nyíregyháza.

Az ország legjobb építésze, Alpár Ignác tervezte a színházát (1794), megyeházát (1876), szállóját, iskoláját.

Nyíregyháza legrangosabb műemléke az evangélikus templom. Harangjátéka (ami 1927-ben készült) óránkénti hitvallás az erős várat jelentő Istenről. Köré csoportosultak az egyházi és oktatási, kulturális intézmények, amelyek hosszú időre meghatározták a város szellemi életét.
eekny4A templom a mai napig a zenei események fontos színtere.

Nyíregyháza a szobrok városa. Kiváló alkotók sokaságát hívta a város polgára, hogy emléket állítson hősnek, tudósnak, huszárnak, írónak, költőnek és áldozatnak.

Egy nyíregyházi séta a harmóniát sugallja.

Nyíregyháza, 2016. nyara
Szeretettel:
Kósa Lászlóné Marika
Nyíregyházi Életfa Klub vezetője

1