Menu

just logo uj     nahrinlogo   aphrodite hotel

A+ A A-

Karasszon koncerten jártam

kkj

Eszter az egyik legrégebbi tagja az Életfa nagy családjának, elmondható, szemünk láttára vált gyerekklubosból nemzetközileg elismert művésszé. Fiatal kora ellenére Európa számos országában  (többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Svájcban), valamint Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is adott már koncertet.

kkj 1Minden olyan helyzet vonzza, ahol közelebb hozhatja az emberekhez a klasszikus zenét.

Hitvallása, hogy "a jó zene nem csak a koncerttermekben él, mindenhol van létjogosultsága". Legújabb kezdeményezése ehhez kapcsolódóan egy baráti beszélgetéssel egybekötött kamara koncert sorozat, az Adna Cafe-ban.

Az estek középpontjában természetesen a cselló áll, minden alkalommal más-más hangszerrel kiegészülve. A mai este a gordonka gordonkával szerepelt, mottója: Egy hangszer, négy előadó, öt cselló volt. Élvezhettünk  szóló játékot, duót Karasszon Dénessel, és négy csellós műveket.

Programjában az alábbi műveket szerepeltek:

Barrière: G-dúr szonáta 2 csellóra,
Bach: a-moll fuvola partita átirata csellóra,
Gliére: 10 duó - válogatás,
Pärt: Summa,
Wagner: Zarándokkórus - a Tännhauser című operából

Ezen az estén tényleg egy új műfajjal gazdagodott a főváros kulturális kínálata.
Remélem a következő esten, április 21-én találkozunk!

kkj 2

Pilisszentiván, 2018. Február 24.
Szeretettel: Berecz Ildikó

 

Munkácsy a festő fejedelem

maff

1844. február 20-án Munkácson született Lieb Mihály Leó néven a 19. századi magyar festészet kiválósága, akit Munkácsy Mihályként ismer a világ. Mert túlzás nélkül állíthatom az egész világot meghódította művészi tudásával és tehetségével. Európai- és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan, méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.
Az európai és a magyar társadalom életének falusi- és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociográfusa” volt. Életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad a korról és embertársairól.

maff 1Édesanyja evangélikus vallású nemesi származású greifenbergi Reök Cecília.
Bajor származású apja Lieb Leó (1800–1852), sótiszt volt Munkácson, később Ung és Bereg vármegyék táblabírája. 1848-ban, a szabadságharc napjai alatt apja Munkács rendfenntartásért felelős tanácsának tagja volt. Ezért a család 1848 végén Miskolcra költözött, mivel apja biztonságos helyen akarta tudni a családját. Apját a forradalomban történt szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték. Mihály négyévesen került édesanyjával és testvéreivel Cserépváraljára nagybátyjához, Reök Antalhoz. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, anyja testvéréhez, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalos inasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Ez tette fogékonnyá a nemzetet bénító elnyomás és a szegények szenvedése iránt. A több családtag felől is közvetített szabadságharc-élmények később is felelevenednek festészetében, magyar voltát hosszú külföldi tartózkodása ellenére sem tagadta meg sohasem.
Segédlevele megszerzése után Aradra ment, ahol nyomorgott, megbetegedett ezért visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer Károly ott élő német festőtől, majd megismerkedett Szamossy Elek1 festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen rajzra, festészetre kezdte tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is.

1863-ban készíti el első festményét, a Levélolvasást,  ez év őszén Pestre érkezik, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet.
”Én magyarországi Munkácsi születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért”2

Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet  ugyan Than Mór3 átfestette, de már ezeken a képein érezhető a történelmi pátosz ötvözése a népi tárgyú életképpel. Másik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, Közbenjárására folyósított a Képzőművészeti Társaság havi (ösztön)díjat Munkácsynak.
Miután Szamossy elindította a művészi pályán, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat segítségével rendszeresen tanulmányozhatta a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárát. Pártfogói biztatták arra, hogy életképeket fessen, ezek közül elkészült: a Falusi felolvasás újabb változata, a Kukoricapattogtatás, valamint számos arckép a Reök család Pécsett élő tagjairól, amelyeket a klasszicizáló romantika stílusában festett meg. Eladta a Kukoricapattogtatás című képét, majd pártfogói támogatásával 1865 első felében a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára jelentkezett, majd hat hónapon át tanulhatott a bécsi Képzőművészeti Akadémián, a neves Karl Rahl vezette osztályban. Bécsben festett Húsvéti locsolás (lengyel magántulajdon), c. képe Rubens-hatásokat tükröz.1865 júliusában a tandíj befizetésének elmulasztása miatt kizárták az akadémiáról. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett.

maff 2A későbbiekben Münchenben és Düsseldorfban is tanult Munkácsy első jelentős sikereit az Ásító inas és az 1869-ben festett első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomház hozta meg, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját (Magyar Nemzeti Galéria tulajdona).  Ezt követően nem csak anyagi gondjai szűntek meg, hanem ifjú kora ellenére Európa-szerte híres festő vált belőle. Életében a legmagasabb kitüntetéseket vehette át.4
Az 1873-as bécsi világkiállításon bemutatott Éjjeli csavargók és a Köpülő asszony a szakma elismerését is meghozta.
Majd végleg Párizsba költözése után elkészítette az Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873), Zálogházban (1874), Műterem (1876) című műveit.
Párizsban de Marches báró özvegyével kötött házassága elfordított a kritikai realizmustól és téma választását más irányba terelte. Első nagyméretű műve a Milton (1878), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883, mindkettő New York), majd az Ecce homo! (1896).
Munkácsy fénykorában szinte "gyártotta" a műveit, egészen nagy vásznakat is, amelyek egy részét műkereskedője már a festőállványról eladott. A könyvelési adatokból következtethetően Munkácsy képeinek nagyjából a fele ismert, így érthető, hogy évről évre kerülnek elő eddig ismeretlen Munkácsyk.

Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, amellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült egyetlen magyar történelmi tárgyú képe a Honfoglalás (1893, a budapesti Országház elnöki fogadótermében látható) már akadémikus vonásokat mutat. A kép Anonymusnak a Gesta Hungarorumban megírt legendájának azt a pillanatát ábrázolja, amikor Szvatopluk vezér követei tizenkét fehér lóért cserébe egy nyaláb füvet Alpár homokjáról és egy korsó Duna vizet adnak át Árpád fejedelemnek. A kép ötlete Jókai Mórtól, származik 1882-ből, de Munkácsy hivatalos megrendelést az Országháztól csak l890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések. A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel. A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitimitásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfoglalás elméletét is tükrözi, amely szerint Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában. Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád magyarjait - az egykor Attila uralma alatt itt élt hunok leszármazottai voltak. A mű önemésztő viaskodások, évekig tartó reménytelen küzdelmek és átfestések árán öltött testet. Ragyogó módon megfestett mű részletei, csoportjai és egyes alakjai is, nagy a kifejező ereje ellenére sem nyújt megnyugtató fogalmat az ősmagyarok megjelenéséről. A vezérek közt látható Jókai Mór, Türr István, maga a festő5 és több ünnepelt kortársa, akik azonban nem viselik arcukon a Keletről jött honfoglalók vonásait. Az újperzsa és kaukázusi típusú ruhák és fegyverek történelmi pontatlanságot tükröznek, ugyanis a megrendelők beleszóltak a kép elkészítésében, megakadályozták a művészt abban, hogy szokásának megfelelően az élet mélységéből merítsen.6

maff 3

Az 1890-es évek elejétől Munkácsy munkakedve visszaesett, és a betegsége is egyre inkább elhatalmasodott rajta. Megromlott a látása, rátörő idegrohamok nehezítették meg mindennapjait. 1897-ben rátámadt az egyik hűséges inasára, ezért az endenichi idegszanatóriumba szállították, ahol 1900-ban bekövetkezett haláláig három évet töltött.  A neves genetikus, Czeizel Endre szerint a festő bipoláris depresszióban szenvedett. Így nem egyszer előfordult, hogy szinte önkívületben alkotott, majd amikor elkészült a műve, olyan kimerültnek, kiszipolyozottnak érezte magát, hogy csak céltalanul bolyongott. Sőt, a műveit ért legcsekélyebb kritika is önmarcangolásra késztette. A jóképű Munkácsy, tizenöt éves korában megfertőzte a vérbaj (szifilisz), de ezzel egy időben magas lázzal járó betegséget is kapott, ennek köszönhetően élt viszonylag sokáig tünetmentesen. A vérbajból adódó értelmi leépülés 50 éves korában vette kezdetét. A sors fintora, hogy halála után nem sokkal betegsége gyógyíthatóvá vált.
Halála hírére gyászolt az egész ország, az országgyűlés és a főváros, amelynek díszpolgára volt. Testét Bonnból Budapestre szállították, és a Műcsarnok szoborcsarnokában ravatalozták fel. A korabeli iratok szerint több mint 300 ezren, gazdag és szegény, felnőtt és gyermek egyaránt elzarándokolt ravatalához, hogy lerója kegyeletét a világhíres magyar festőművész holtteste előtt.

Sajnos a Festményvizsgálati Labor vizsgálatainak eredménye alapján elmondható, hogy a Munkácsy képek állagromlása igen hamar, készítésük után 10-15 éven belül elindult, csak néhány szín és fény jelezte a kompozíciót, maga a kompozíció elveszett. Munkácsy a saját képeinek állagromlását és kíméletlen sötétedését megélte, s ebből tanulva az 1880-as évek közepére teljesen le is cserélte festészeti anyagait. Ugyanis addig ún. bitümbe7 dolgozott, ami egy meleg tónusokat biztosító alapozó festék. Ez amilyen hálás eleinte, olyan alattomos az idő előre haladtával: vastagabban alkalmazva nem szárad, hogy patinásodjon, hanem megöregszik és folyton élni akar, színét veszti, ráncosodik, melegben nyújtózkodik, hidegben összezsugorodik. Megviselte a bitüm a Siralomházat, a Tépéscsinálókat, a Miltont és a többi ebben az időszakban készült festményt. A restaurátoroknak nem kis gondot okoz a Munkácsy-képek karbantartása.

maff 4Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít. 1950-ben alapították meg a Munkácsy Mihály-díjat a kiemelkedő magyar képzőművészeti és iparművészei tevékenység elismerésére.

Élete és munkássága több művészt is megihletett. Életéből regényt írt Harsányi Zsolt Ecce Homo! címen 1934-ben, valamint Dallos Sándor A nap szerelmese és Aranyecset címmel 1958-ban. Az utóbbi kötetek alapján 2014-ben - a festő születésének 170. évfordulójára- készült musicalt állítottak színpadra a budapesti József Attila Színházban Munkácsy, a festőfejedelem címmel.

Festményei megtekinthetők itt: https://www.youtube.com/watch?v=A4nNfwuw3GQ

Munkácsy életútjáról készült dokumentum film itt látható:
1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=V5z-LBlrrNs
2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=BL176JSTZSg

Pilisszentiván, 2018. 02.19.

szeretettel, Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja. Legismertebb műve: Batthyány Lajos miniszterelnök és kormányának tagjait ábrázoló  litográfiája.
[2] Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt Szigetváry Éva: Munkácsy Mihály névváltoztatási kérelme. Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
[3] Apáthi Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
[4] Pro Litteris et Artibus tulajdonosa, A Szent István-rend kiskeresztje, A III. osztályú vaskorona-rend tulajdonosa, Ferenc József-rend lovagkeresztje, A Francia Becsületrend lovagja, tiszti (1877–1878), majd parancsnoki (1890) fokozata, A svéd Északi csillag-rend és a bajor Szent Mihály-rend Commendeurje, Budapest és Munkács díszpolgára.
[5] A jobb szélen, egészen hátul a beszélgető magyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, míg a fehér ló feje mögötti szakállas vezér Jókai Mór arcvonásit hordozza.
[6] Felvinczi Takács Zoltán: Munkácsy Mihály  Kir. Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1940, 45-48. old.
[7] BITÜM-nek nevezett massza szilárd alapanyagok és különféle adalékok keveréke, mely az eddigi kutatások szerint méhviasz, propolisz, lenolaj, vaspor, mastix gyanta, gumiarábikum és egyéb anyagok vegyítéséből áll össze. Ezt a keveréket Munkácsy düsseldorfi korszakában használta először az 1860-as évek végétől, majd az 1878-tól tért vissza a mesterséges, festékmestereknél is kapató bitumen használatára.

forrás:

https://sites.google.com/site/magyarfestoek1/
http://mek.oszk.hu/04200/04238/html/elemzes.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly
Gál György Sándor: Munkácsy Mihály élete  Budapest : Móra Könyvkiadó 1969. (Nagy emberek élete)
Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái  Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1898
Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900  Budapest, 1983
A Pesti Hirlap 1932 évi Nagy Naptára. Légrády Testvérek, Budapest, 344-347. o.

KULTÚR PONT

kpont

kpont 1Kulturális kihívás: menj, fotózz, írj!

Kedves Életfások!

A fűszer-recept kihíváshoz hasonló pályázatot hirdetünk a 2018: a VIRÁGZÓ EGÉSZSÉGÉRT év keretében.

Minden páros hónapban, februárral kezdődően, várunk fotókat olyan kulturális eseményekről (színház, koncert, múzeumlátogatás, kiállítás, előadói est, stb.), amin részt vettél.

A fotót lehetőleg az esemény plakátja előtt készítsd, a jeggyel a kezedben, esetleg az előadás szereplőjével közösen. Egy esemény több kép esetén is egynek számít.

Amennyiben ajánlót is írsz, duplázódik az esélyed a sorsoláson.

A nyertesek beküldött képe/ajánlója felkerül a honlapra.

Várunk könyvajánlásokat is!

Ebben az esetben az adott könyvvel készült fotót kérünk, amit csak ajánlással együtt fogadunk el.

Ajánló/beharangozó feltétele mindkét esetben:

kpont 2Terjedelme: 8-10 mondat.
Szerepeljen benne: Hol, mikor, milyen előadást láttam, milyen élményt kaptam, miért ajánlom…
A „jó, volt” vagy „tetszett” nem számít mondatnak!
Könyv ajánlás esetén a fülszöveg lemásolását nem fogadjuk el.

CSAK 2018. február 1-je után készült fotókat várunk!

10 feltöltött fotónként sorsolás útján termék ajándékot nyerhetsz Igazgató úr jóvoltából.

A képeket és ajánlásokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küld.

Sikeres játékot és jó szórakozást kívánok szeretettel,

Berecz Ildikó
Pilisszentiván, 2018. február 1.

MIKSZÁTH SZÜLETÉSNAPJÁRA

 mksz

,,Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól.”

Mikszáth Kálmánt a magyar irodalom legnagyobb regényírójaként szokták emlegetni. Lehet ezzel a kijelentéssel azonosulni és lehet ellene tiltakozni. De egy biztos, bármilyen kitétel alapján is állítják fel a rangsort, hogy ki a legjobb, legjelentékenyebb Mikszáth az elsők között foglal helyet a legszebben- és legtermékenyebb íróink között.

1847. január 16-án kisnemesi és a paraszti lét határán született Nógrád megyében, Szklabonyán1. Apja Mikszáth János, anyja Veres Mária, hajdan családjában2 nagy múltú, tudományt kedvelő nemesek éltek, ám a gyermekkora palóc és tót paraszti környezetben telt. Ezért képes olyan megértően, ábrázolni a paraszti alakokat, idilli-, vagy balladikus fényben. Önmagát a dzsentrivilágban érzi otthon, melyet megvet, elítél, ugyanakkor világosan látja hibáit mégis megért, amit sajátos hangvételű dzsentri világ ábrázolási módban tár elénk. Enyhén szatirikus, de a gúnyosan megbírált alakokban is megmutatja a szeretetre, néha egyenest csodálatra méltót, ugyanakkor ez fordítva is igaz, a csodálatra méltóban is megmutatja a nevetségeset.
1857. A rimaszombati evangélikus kisgimnázium tanulója lesz, itt kezd érdeklődni a magyar irodalom iránt. A gimnázium önképzőkörének emlékkönyve megőrizte három versét, az egyikkel jutalmat is nyert.
mksz 11863-1866. A gimnázium utolsó két évére átiratkozik a selmecbányai evangélikus főgimnáziumba, ennek önképzőkörében is sokat szerepelt: vallásos énekeket, hazafias ódákat, elbeszélő költeményeket és humoreszkeket írt. Így történt, hogy abba az ifjúsági érdemkönyvbe, amelybe előtte Petőfi Sándor költeményének egyike is helyet kapott, Mikszáth verseiből is belekerült néhány.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Egyre erősebb az írói elhivatottsága, megpróbálkozik az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. 1869-től kezdve az Igazmondóban, Szabad Egyházban, Fővárosi Lapok-ban és Nógrádi Lapok-ban számos filozófiai csevegése, karcolata, elbeszélése és költeménye jelent meg.
1871. Balassagyarmaton él, vármegyei hivatalnokként, a helyi társaság kedvenceként ismerkedik meg Mauks Ilonkával, későbbi feleségével. Ami a lelket megmérgezi című novellájával megnyerte azt a tíz aranyas jutalmat, amelyet az Igazmondó hirdetett egy népies elbeszélésre, de írói tevékenysége még nem keltette fel a figyelmet.
1873. Szerkesztője lesz a Nógrádi lapok című újságnak. Nyáron romantikus körülmények között feleségül veszi Ilonkát, Pestre költöznek. Több lapba is ír, de a siker elkerüli.
mksz 21874. Átveszi a Magyar Néplap szerkesztését. Ebben az évben jelent meg Elbeszéléseinek két kötete. Első novellasorozatát Elbeszélések címmel saját költségen adta ki, de gyűjteményének nem volt sikere: ,,Elhitető tehetségben, ízlésben, stílusban egyaránt gyöngének mutatkozott.'' Nyers megfigyelései kezdetlegesen kapcsolódtak kitalált helyzeteihez. Tapogatódzó Jókai-utánzónak tűnt, népies iránytól (a Nógrád megyei kisnemesség és a tót-palóc parasztság rajzától) továbbra sem tért el.
1876. Hűtlenség címén elválik feleségétől, valójában meg akarta kímélni őt a nélkülözéstől.
1878. A Szegedi napló szerkesztőségéhez kerül, ahol megtalálja a saját "hangját", írói önbizalma megnő, sikeres lesz. Négy helyről gyűjtötte tapasztalatait: szülőföldjéről, Rimaszombatból, Selmecbányáról, Budapestről, és Szeged vidékéről. Rendkívüli akaraterővel dolgozott, környezetét éles szemmel figyelte, kéziratainak szövegét újra és újra átdolgozta. Stílusának kiforratlanságából csak nehezen tudott megszabadulni, de ötletei, humora, szatírája politikai arcképeiben szembeszökően tűnt fel, ezeket Még újabb fény és árnyképek címmel meg is jelentek.
1880-ban Tisza Lajos és udvara Szegeden címmel nyomatta ki közéleti jellemképeinek másik részét. Jól tudta, hogy a vidéki napi lapokban megjelenő írásai nem teszik irodalmilag elismert íróvá, ezért törekedett a fővárosba, ezért gyűjtötte egybe legjobb elbeszéléseit két újabb kötetbe, amivel végre sikerült magára vonnia a figyelmet.
1881. megjelenik a Tót atyafiak és megindul a példátlanul gyors olvasói siker és irodalmi karrier. Már korai novellái is tükrözik hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz3, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, ez az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvételűvé vált, az arisztokráciát és a kivetett terheket ostorozva.
mksz 31882. Visszatér a fővárosba, a Pesti Hírlaphoz. Megjelenik A jó palócok, írásai ettől kezdve először mindig újságokban, folytatásokban jelennek meg, ami jó marketingnek bizonyult, mert hihetetlenül megnőtt népszerűsége.
1883. Január elsején újra elveszi Ilonkát s most már az elismertség, gondtalan irodalmi-, és társadalmi élet várja őket. A kétszeri házasságból négy fiuk született4, az első 3 napot élt, a harmadik 4 évet. A másik kettő - jogi végzettséget szerezett- de 28 és 24 évet élt csak.
1883. A Kisfaludy társaság tagja, később az Akadémia is tagjai közé választja.
1887-től élete végéig kormánypárti képviselő, először az illyefalvi kerületben5, később Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.
1890. Meghal 4 éves kisfia, Jánoska, a tragédiát élete végéig nem heveri ki.
1892. A fogarasi kerület képviselője. Sorra jelennek meg regényei, kivétel nélkül mindegyik hatalmas irodalmi siker.
1895. Megjelenik a sokak szerint legjobb műve a Szent Péter esernyője, melyet Theodore Roosevelt6 is olvasott. A volt elnöknek annyira tetszett a regénye, hogy az 1910-es európai körútja alatt meglátogatta az írót, hogy kifejezze csodálatát.
1896-1889-ig a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke lett.
1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja lett. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának.
1900. Sorra jelennek meg a nagyregényei: Különös Házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Jókai Mór élete és kora, A fekete város.
mksz 41904. Megveszi a horpácsi birtokot és az ideje nagy részét már szülőföldjén tölti.
A legenda szerint Mikszáth házat szeretett volna venni a szülőföldjén, de nem talált kedvére valót. Egy társasági összejövetelen rábeszélték egy még sosem látott birtokra és a rajta lévő ú.n Szontágh házra, amit meg is vett. Élete vége felé igazi menedékhellyé vált számára, itt élt a család. Mikszáth halála után, a felesége, majd 1950-ig az unokája lakta. A ma emlékházként működő épületegyüttes állandó kiállítással-, a kúria előtt üldögélő szobor7 formájában maga az író is várja a látogatókat. Mikszáth Kálmánt nem felejtik el a földijén, a ,,jó palócok”.
1908. májusában megkapja a Magyar Tudományos Akadémia fődíját.
1910. 40 éves írói tevékenysége alkalmából ország szerte ünnepségeket szerveztek tiszteletére, Szklabonyát átnevezték Mikszáthfalvának. Ebben az időben már sokat betegeskedik, május 6-án tartják a nagy országos ünnepet Budapesten, ahol az egész ország hódolatát fogadja. Az ünneplés után elindul új, leendő képviselői kerületébe, Máramarosszigetre. Rosszul lesz, hazajön.
mksz 51910. május 28-án meghalt, május 31-én az Akadémia előcsarnokában ravatalozzák fel, és a Kerepesi úti temetőben lel végső nyugalmat.

Emlékét művein túl, több közintézmény, közterület elnevezése, szobor és emléktábla8, valamint a nevét viselő szervezetek is őrzik. Ilyen például amit az akkor még létező Mikszáth Kiadó vezetői az ünnepi könyvhéten létrehoztak a Mikszáth Kálmán Társaság, ami egyfajta kiadói baráti körként működött. 1993. november 4-én a hivatalos megalakuláskor már kibővült az képzelés így az alapszabályban már az egész Mikszáthi életmű védelmét, gazdagítását tűzték ki célul. Tagsága stabil, 350 fő körül mozog, többsége Nógrád megyei, ám vannak Budapestről, Romániából, Ausztriából, Svájcból, Hollandiából is támogatók. A Társaság díszelnöke haláláig Sütő András író volt Marosvásárhelyről.
A Mikszáth Társaság tevékenysége folyamatos és magas színvonalú. Megalapították a Mikszáth-óra díjat, amelyet alkalmanként annak a magyar irodalomtudósnak adnak, akinek életművében középponti helyen szerepel Mikszáth Kálmán életművének kutatása, bemutatása. Eddig hatan kapták meg.
mksz 6Elindították a társaság kiskönyvtárát, amelynek már hét kötete jelent meg.9
Szervezik a Mikszáth nevét viselő iskolák együttműködését.
Tagjai közösségi munkájára épül és Nógrád megye értékeinek az egészét átfogja. Hatása nemcsak az országra, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Rendszeresen szerepelnek a Mikszáthról szóló filmekben és rádióadásokban, sok helyen és sokféleképpen tudják Nógrád megye értékeit népszerűsíteni.

A Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány polgári értékeket képviselő újságírókat jutalmazza az elismerésével minden évben.

Pilisszentiván, 2018. Fergeteg hava 15.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra team vezetője


[1] Mai neve Sklabina, Szlovákiában
[2] régi, tudománykedvelő családból származott. Az 1700-as évek óta az  evangélikus papi pályán működtek elődei, kik teológiai ismereteiket németországi egyetemeken szerezték.
[3] Görög eredetű szó jelentése : kiadatlan . Rövid, csattanós, szórakoztató-, vicces történet, mélyebb jellemábrázolás nélkül.
[4] 1874. Kálmán Péter, 1885. Kálmán László (ügyvéd),  1886. János László, 1889. Albert.
[5] Sepsiszentgyörgy mellett Erdélyben.
[6] Az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, Roosevelt, európai körútján 1910. április 17-én Magyarországra érkezett s április 20-ig volt vendége hazánknak.
[7] 1999-től látható ifjabb Szabó István Mikszáth szobra, a karos lócán üldögélő író alakja.
[8] http://mikszathkalman.hu/mikszath-szobrok-emlektablak/
[9] bővebben itt: http://mikszathkalman.hu/a-tarsasag-konyvsorozata/

forrás:

http://mikszathkalman.hu
http://www.literatura.hu/irok/real/mikszath.htm
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/7-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-utolso-harmadaban-2239/mikszath-kalman-24C7/mikszath-kalman-regenyei-es-novellai-24F2/
http://cultura.hu/kultura/ahogy-mikszathot-latjuk/
http://www.huszadikszazad.hu/1910-aprilis/politika/roosevelt-magyarorszagon
http://www.huszadikszazad.hu/1908-majus/kultura/mikszath-kalman-akademiai-nagydija
Hajdu Péter: Az anekdota és Mikszáth, Protestáns szemle, 61. évf. 3. sz. (2000), p. 182-192.
Kenedi Géza: Anekdoták a magyar közéletből  Athenaum Irodalmi és Nyomdai Rt. BP, 1913.

Gárdonyi Géza

ggezaGárdonyi Géza (1863. augusztus 23. Agárdpuszta – 1922. október 30. Eger)

A kezdet

Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot a Velenceit tótól nem messze, Agárdpusztán, de az anyakönyvbe Gárdonyban vezették be. Innen választotta írói nevét, amelyet első ízben tizenhat évesen, az egri Füllentő című vicclapban megjelent humoreszkje alá írt le.
Sok mindennel kapcsolatba hoznám Gárdonyi nevét, de ezek között a humor valahol a hátsó sorokban szerepel, pedig élete során sokszor járt ezen a területen. És élete még sok ismeretlen és váratlan elemet tartalmaz.
Hogy egy kicsit képet kapjunk a szülői minta és a neveltetés erejéről, érdemes egy rövid pillantást vetnünk az édesapára. Ziegler Sándor Sopron környéki szász eredetű polgári családból származott, amely a vasművesség mesterségét űzte évszázadok óta. Igen tehetséges és vállalkozó szellemű ember volt. Nevéhez találmányok fűződnek, és már 25 évesen saját vasgyárat alapított Bécsben. De a szabadságharc kitörésekor nem habozott elhagyni Bécset és feladni az anyagi biztonságot, hogy „Kossuth fegyvergyárosa” legyen. A szabadságharc leverése után - teljes vagyonát az ellenség kezén hagyva - szökni kényszerült. Álruhába öltözve érkezett meg szülőfalujába, Nemeskérre, de ott elfogták és haditörvényszék elé állították. Megmenekülését jóakaróinak köszönhette, akik a hatóságok előtt megesküdtek, hogy Ziegler a szabadságharc során végig Bécsben tartózkodott, Kossuth fegyvergyárosa csupán névrokona. Ettől kezdve folytonos vándorlás volt az élete, azután is, hogy megnősült és hét gyermeke született. Keresett szakember volt, de valószínűleg elég öntörvényű ahhoz, hogy sokáig megmaradjon egy helyen. Géza fia Agárdpusztán született 1863-ban, de a család hamarosan tovább állt, és az apa 1879-es haláláig összesen tizenhat településen fordultak meg.

A diák

ggeza 1Talán ezért, talán más okból Gárdonyi meglehetősen rossz tanuló volt, ahogy később írja: „Februárban kimaradtam az iskolából, mert mindenből szekundám volt.” Pedig apja mintájára kicsi korától falta a könyveket. 1878-ban aztán leérettségizett, majd szakítva mesterember ősei hagyományaival, az egri Líceumban, a tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Nem mintha megszerette volna a tanulást, vagy tanári ambíciói lettek volna, „csak diploma legyen!” Tanulmányai mellett viszont, ha csak tehette, írt! 

A tanító

ggeza 2A megélhetéshez azonban kezdetben mégiscsak be kellett állnia néptanítónak, hogy sanyarú körülmények között keresse meg kenyerét. Több helyen is megfordult, mint segédtanító, tanító, aztán osztálytanító, de egyre elégedetlenebb volt az életével. Szívesen lett volna városi könyvkereskedő, akár szerzetesnek is állt volna 1883-ban, csak elutasították a kérelmét. Végül a sárvári iskolát ellenzéki magatartása miatt kellett elhagynia. Az történt ugyanis, hogy az évzáró ünnepségen a himnusz elhangzása után tanítványai rögtön rázendítettek az általa betanított, „Jaj, de huncut a német, hogy a fene enné meg…” kezdetű nótára.

Sakk, hegedű, vízi bicikli – avagy a zsurnaliszta

ggeza 41985. október 28-án megházasodott. (Kilenc hónap elteltével azt írja naplójába: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége.” Válás lett, nagy sokára, négy gyermek születése után.) Feleségével Győrbe költözött, ahol - miután házitanítóként nem kapott munkát – teljes mellszélességgel az újságírásba vetette magát. Hírlapírói munkája mellett, tanügyi szakfolyóiratot szerkesztett, sőt, aktív sakkversenyző lévén a Magyar Sakklapot is ő jegyezte. Közben családostul Szegedre majd Budapestre költözött. Egy időben fejébe vette, hogy kivándorol Amerikába, s ott vagy hegedűművész lesz (szépen hegedült, Dankó Pista is szerette hallgatni) vagy saját fejlesztésű vízi biciklijével szerez vagyont magának. De maradt, és mint fővárosi újságíró belátott az irodalmi, művészeti élet kulisszái mögé. Ez pedig arra a felismerésre vezette, hogy a modern társadalom kezd elfajulni.

Az egri remete

ggeza 3Elkívánkozott a nagyvárosból, sokat kirándult, s egy alkalommal Egerbe látogatott, 20 évvel azelőtti diáksága rossz emlékű helyszínére. Mintha először látná, elámult a városka szépségén és nyugalmán. Megtalálta végre a helyét! 1897. február 10-én a várra néző Hóhér-dombon megvásárolt egy parasztházat, s még azon a nyáron odaköltözött idős édesanyjával és két idősebb fiával együtt. Megvásárolta a szomszéd szőlőterületet, és a kibővített portán még egy házat építtetett. Az újba költözött be a család többi tagja, míg Gárdonyi a megnagyobbított régi épületbe fészkelte be magát. Teremnyi nagyságú, ablaktáblás és párnázott ajtajú dolgozószobájába nem szűrődött be a külvilág zaja, a napfény is csak a tetőbe vágott ablakokon keresztül jutott be a „remetelakba”. Ahol naplóját olyan titkosírással jegyezte le, amelynek kódját csak halála után ötven évvel sikerült feltörni.

ggeza 6

Gárdonyi titkosírása („Gratulálok, ha megfejtened sikerül”)

ggeza 5

Egri csillagok

Ha azt kérdezem: Gárdonyi Géza, azt mondod: Egri csillagok.
Pedig életműve igen terjedelmes és színes, valamint meglehetősen rokontalan. Nem lehet skatulyába zárni. A „hálátlan” utókor ifjúsági szerzőként tartja őt számon, bár nem az ifjaknak szánta műveit. Mégis, az Egri csillagok kötelező olvasmány az iskolában, vagy legalábbis az én időmben az volt. Mégpedig 11 éves koromban, amikor még éretlen voltam rá. Nem is olvastam el a megszabott időre, amikor is dolgozatot írtunk belőle. És, mivel a regényből készült film sem létezett még, nem nagyon volt mire támaszkodnom. Már nem emlékszem, hogyan került mégis tudomásomra, hogy a törökök folyton ágyúzták a várat, ezért azt mindig foltozni, javítani kellett, lényeg, hogy ez vált dolgozatom vezérfonalává. Kieszeltem egy jó bevezetést, aztán a tárgyalásban szégyenletesen halandzsáztam valamit, de a befejezés! Szó szerint nem tudom visszaidézni, de volt benne egy koromat meghaladó formai újítás. Az elbeszélő stílusból ugyanis drámaiba váltottam, és megszólítva az olvasót, kértem, hogy most már hagyjuk szegény magyarokat békében dolgozni a falon, meg pihenni, úgyis nemsokára jön a török, és kezdődik az ostrom. Ez a tanárt úgy levette a lábáról, hogy 4-est adott, és az utolsó mondatot felolvastatta velem. Két év múlva faltam a könyvet, és nem értettem saját magamat, hogy nem lehetett ezt akkor kiolvasni! Az Egri csillagokat ez idáig mintegy húsz nyelvre fordították le, és 2005-ben az olvasóközönség szavazatai alapján a legnépszerűbb magyar regénnyé választották (A Nagy Könyv). Szerzője 154 évvel ezelőtt született.

Pilisszentiván, 2017. 08.01.

szeretettel, Acél Anna
A Honismereti- és Kultúra team

 

Ez a honlap sütiket használ. A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.
Ok