Fagyosszentekként  elsősorban a Pongrác, Szervác, Bonifác napokat (május 12, 13, 14.) emlegetjük, pedig népi megfigyelések Zsófia napjától (május 15.) is fagyot vártak, utolsó fagyos szentként  Orbán napját (május 25.) tartották. A kapolyiak szerint a május 7-i Szaniszló is a „fagyosszentek barátja”, neve napján gyakran elhangzik a következő kérés ill. figyelmeztetés: „Hej, Szaniszló, lë në verd az éjjel a diót!”

Állítólag a három -ác vértanú volt, de nem számítanak igazán szentnek, ugyanis az egyház törölte őket  a szentek sorából, mert elképzelhető, hogy nem voltak valós személyek.

A magyar legendárium több változatot tartalmaz a három férfiról, a legismertebb szerint: Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért nagyon megharagudtak, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, amikor süt a nap nevük napján, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

Évezredes tapasztalat mutatja, hogy a melegedő időjárás ebben az időszakban hirtelen hűvösre fordul. A gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól, mert a termés nagy részét (mint idén is) veszíthették el ebben a pár napban. Ettől való szorongásuk olyan erős volt, hogy a szentek kultuszának semmi nyoma sincs néphagyományaink között, még szoborállítástól sem remélték, hogy jóindulatuk megnyerhető. A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba

A fagyosszentekhez kapcsolódó jövendöléseket főként rigmusokban fogalmazta meg a nép.

Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!

Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz!

Pongrác napi eső, zöldül már a mező.

Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, s fagyot ráz!

Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!

Szervác, Pongrác, Bonifác, üres tarisznyában kotorász. (Elfogyott a téli tartalék)

Ezek a megfigyelések Európa többi országában is jelen vannak, nem csak hazánkra vonatkoznak.

Dél-Németországban „Eismänner” (jégemberek) néven emlegetik, Észak-Németországban „Die drei gestrengen Herrn” (a három rideg nagyúr) a megnevezésük. Egy németekre vonatkoztatott népi megfigyelés szerint „Szervác előtt nincs nyár, utána már nem fagy”, vagy a „Szervác után nincs fagy, Bonifác pedig a havat is elviszi” mutatja, hogy ezt az időszakot ők is az időjárás fordulópontjának tekintik.

Alsó-szászországban egyáltalán nem tisztelik a három szentet, a szőlősgazdák nemes egyszerűséggel „Weindiebe”-nek (bor tolvajoknak) nevezik őket.

Észak-Olaszországban sem kedvelik, ők azonban nem szőlőiket, hanem a kukoricatermésüket féltik „tél lovagok”-tól.

A britek szerint:  Szent Pongrác nem múlik el fagy nélkül, és aki „Szervác előtt nyírja a birkáit, többre tartja a gyapjút, mint a jószágait!”.

A franciáknál a lehűlés már egy nappal előbb, Szent Mamertus neve napján (május 11-én) elkezdődik, és sokfelé mondják, hogy „május közepéig ér a tél farka.”

A csehek saját szentet alkottak a három mártír (Pancratius, Servatius és Bonifatius) neveinek kezdőszótagjaiból, és őt (Pan Serbonit) teszik felelőssé a gyümölcstermés elpusztításáért.

A belgák ugyancsak Pancratius napjára várják a tél végét, már csak azért is, mert állítólag e szent figyelmeztette Servatiust, hogy az ő ünnepét követően nem lehetnek már éjszakai fagyok.

Az oroszoknál Szent Izidor (Bonifác pravoszláv megfelelője) tölt be hasonló szerepet, azt mondják, hogy május 14-én véget érnek a hideg északi szelek. Előtte pedig május 11-ét, Szent Mokius napjának időjárását figyelik árgus szemekkel, ugyanis ha ezen a napon esik, az egész nyár csapadékos lesz.

Ady Endre: Fagyosszentek (részlet)

Be kén' jól rendezni Vácot¹,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyű és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...

Pilisszentiván, 2016. Ígéret hava 09.

szeretettel, Berecz Ildikó
Az Életfaprogram Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője

[1] A váci fegyházat

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fagyosszentek
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/fagyosszentek_pongrac_szervac_bonifac
http://www.rfmlib.hu/gyerek/node/1424
http://www.erzsebetrosta.hu/Hiedelmek-babonak-nepszokasok/fagyosszentek.html
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/pongrac_szervac_bonifac_a_majusi_fagyosszentek 
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0085/unnepiki0085.html

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos, neve - ahogy ezt már megszokhattuk - a rómaiaktól származik, az általuk használt naptárból maradt ránk. Az sem meglepő, hogy többféle értelmezéssel-magyarázattal találkozhatunk – vannak, akik szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték el a hónapot, de valószínűbb, hogy Maia istennő és férfi párja, Maius volt a névadó.

A hónap jelképe a zöldruhás, virágfüzéres ifjú, jobbjában az Ikrek rózsakoszorús emblémájával, baljában kosár, tele eperrel és más májusi csemegékkel.

Egész Európában ismertek a májusban tartott ünnepek, melyek "pogány" eredetű - az ókorból eredeztethetőek a szokásai. Ilyen pl. a májusfaállítás, a zöld lombokba öltözött, ú.n. alakoskodók felvonulása, a házak, istállók zöld ágakkal díszítése, a pünkösdi király-királynő választása.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, de jelentette a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. Vannak vidékek, ahol a májusfát elsejére virradóra állítják, és pünkösdkor bontják le, és vannak olyan tájegységek, ahol májusfát pünkösdre készítik el.

A papírvirágokkal, szalagokkal feldíszített fa vagy faág éjszaka történő állítása a leány kapujában ellentéte a vénlánycsúfoló farsangi "tuskóhúzásnak". A szerelmes legények udvarlási szándékukat jelezték a kiszemelt leány felé. Így májusfa egyfelől szerelmi ajándék, mint a május kosár ajándékozása is, másfelől ily módon tudatták a közösséggel, hogy a lány "foglalt". Nagy szényennek számított, ha valamelyik lány nem kapott májusfát, de az is, ha szalagok helyett rongyokkal teleaggatottat kapott, mert ez azt jelentette, hogy rossz a híre.  Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették.

Országszerte ismert a szabadban, réten történő májusfa állítása is. A falu egésze számára állított májusfa kinézetre az előbbitől semmiben nem különbözik, de a falu májusfája mindig köztéren áll, az egész közösség számára egyet állítanak. Ezt táncolják ki pünkösdkor, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.

A májusfa mellett ismert az úgynevezett „máj-kerék”, ami egy hosszú pózna tetején elhelyezett, szalagokkal, virágokkal, borosüvegekkel feldíszített szekérkerék, amihez aztán a legények ügyességi versenyei is társulnak. Gyakran a máj(us)kerék fontos szerepet játszik a pünkösdi király megválasztásában.

Érdekességek

Május folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Kos csillagképből a Bika csillagképbe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek májusra:

• Bika: (április 20-május 20.) és
• Ikrek: (május 21-június 20.).

Japánban létezik egy úgynevezett „májusi kór” (gogacu-bjó, 五月病) kifejezés, amit akkor használnak, ha egy új diák vagy dolgozó már hétfőn fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére.

A 18. századi nyelvújítók a májust a zöldönös névvel illették.
A népi kalendárium szerint Pünkösd, Tavaszutó hava néven ismert.
Az asztrológiában: Ikrek havaként tartják nyílván.
A székelynaptár és az Arvisurák szerint: Ígéret hava elnevezést kapta.

Jeles napok májusban

• Május első vasárnapja: Anyák napja¹
• Anyák napja utáni első hétfő: Anya Nélkül Nevelkedő Gyermekek Napja
• Anyák napja utáni hét a Születés Hete²
• Fagyos szentek
• Május utolsó szerdája: Kihívás Napja
• Május utolsó vasárnapja: Gyermeknap, a Magyar Hősök emlékünnepe
• Húsvét utáni 50. nap: Pünkösd napja³.

Népi megfigyelések

• Májusi csendes eső, növeli a vetést
• Száraz május, száraz esztendő
• Ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
• Ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
• Nagyon meleg május után esős június következik
• Ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
• Májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Ady Endre Május című versével búcsúzom.

Tündéri május, lombot fakasztó,
Könnyű felöltőt szegre akasztó,
Légy üdvözölve:
Szívet fakasztó, emlék-marasztó...
Járok a korzón, szívembe' mámor:
Kacagva libben leányka-tábor.
De szép az élet...
Fél óra múlva - zuhog a zápor...

Pilisszentiván, 2016. Ígéret hava 05.
Szeretettel:
Berecz Ildikó
Az Életfa Program
Honismereti-és Kultúra szirmának vezetője

[1]az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Ausztriában május második vasárnapján ünneplik
[2] 2003-ban rendezték meg először. Az országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozat célja, hogy a várandósok és családjaik minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy milyen választási lehetőségeik vannak a szülés módjának, helyének, valamint a „kísérő” kiválasztásának tekintetében.
[3]Pünkösd minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. 2016-ban: május15-16.

forrás:

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
http://elonepmuveszet.hu/jeles-napok-es-honapok/majus-%E2%80%93-punkosd-hava.html#.Vyt2AHolmYg