SZENT IVÁN ÉJSZAKÁJA

Ma Budapesten a Klubban Ozsváth Sándor művelődéstörténész beszél a Szent Iván éj misztériumáról.
Ennek kapcsán, és mert sokan keverik a nyári napfordulóval, írok pár sort Nektek!

Szeretettel: Berecz Ildikó

A nyári napforduló június 21-én van
Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a naptárreformok kapcsán és a tropikus időszámítási mód sajátossága miatt elvált a két ünnep. A nyári- és a téli napforduló olyan ősi-, kereszténységet megelőző, természeti ünnep, melyet a mai napig megtartanak. Ma már a napforduló(k)hoz világszerte világi- és egyházi ünnepek is kapcsolódnak.
Nyár közép napján a Nap útjának csúcsára jut:

• ekkor van az év legrövidebb éjszakája, ilyenkor a leghosszabb a nappal.¹
• A föld a bőség-, a szépség- és az ereje teljében a csúcsponton van.
• ekkor kezdődik a csillagászati nyár.

Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén.

• A termékenység-, a szerelem-, a megtisztulás éjszakája;
• az ekkor gyűjtött gyógynövényeknek különlegesen erős hatást tulajdonítottak;
• az ilyenkor gyújtott tüzet a szerelmesek átugrották, hogy örökké együtt maradjanak; a gazdák azért ugrották át, hogy a növények jobban fejlődjenek,
• a tűz maradványai (félig égett gally, hamu, és parázs) kitűnő amulettnek számítottak;
• ilyenkor a legvékonyabb a határ a világok között, ezért kedvez mindenféle jóslásnak, mágiának, amit Shakespeare is megírt a Szentivánéji Álomban.

A történészek a legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő Szent János egyházi napjához, és Szent Iván névnapjához kötődik.

forrás: Kósa- Szemerkényi: Apáról fiúra Holnap Kiadó, 2006

¹ Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget.

Tweet