Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

JELES NAPOK : GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

gyszbaGyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén1 (február 2.) a katolikus egyház Jézus bemutatását ünnepli, mely szokás a Ku.4. századtól kezdve általános volt, de csak mióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta tartják február 2-án. Azért szentelik meg az emberi természetet jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény eltölthessen bennünket.

A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának is az ünnepe, mert Mária a zsidó törvények2 előírásainak megfelelően negyven nappal Jézus születése után bemutatta a tisztulási áldozatot. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt, mint  elsőszülött fiút, Istennek. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Ezért ez a legrégebbi szentelmény lett Jézus egyik legrégebbi jelképe.

gyszba 21960-tól Jézus bemutatását emeli ki az egyház a két ünnep közül. Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért.
Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony, két templomot is elneveztek róla : a pécsi belvárosi templomot, illetve Szarvasgede3 templomát.

A görög liturgia a találkozás Hypapanie ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Isten Fia Jézus az emberiséggel a papság, Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, esetleg a tiszta szobában lévő szentképre akasztották.

Keresztelésig az újszülött mellett égették, hogy a "pogánykát" ki ne cseréljék, vagy rontás ne kerülhessen rá. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szentelt gyertyát vitt a kezében.

gyszba 1Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, "hogy annak fényénél múljon ki a világból", és ez égett a halott mellett is.

Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.

A régi szegediek a szentelt gyertyát az épülő házba falazták.

Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső esetén meg kell gyújtani. A szeged környéki hagyomány szerint a világ végén, amikor három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd, ezért minden család a szent búcsúkban díszes gyertyákat vett, hét esztendőn át évente megszenteltették és a szobában tartották.

Jelentős időjárás- és termésjósló napnak tartják február 2-át.

  • Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. E napon „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
  • Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát, ám ha hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz.
  • Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.
  • Muravidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél."
  • Biharban úgy mondják: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!"  (ti. a silány minőségű takarmányra is szükség lesz)
  • A Bácskában a termésre is következtettek: ha fagyott, jó termés volt kilátásba; s minél hosszabb jégcsapok lógtak az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek ígérkeztek.
  • A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz.
  • Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés.
  • Ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.
  • Általában ha csak délelőtt is kisüt a nap, vagy a misén az oltárnál éri a papot farkas ordító hideg várható.

Legismertebb időjóslás erre a napra: amikor a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, napos időt esetén meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.

Ám ha a medve borús időre ébred, nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz. Weöres Sándor így írt a Medve töprengéséről:

gyszba 3Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
- Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás! 

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem. 

Pilisszentiván, 2017. 02.01.

Szeretettel
Berecz Ildikó
az Életfa Program Honismereti-
és Kultúra szirmának vezetője


[1] A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.

[2] A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban.

[3] község Nógrád megyében, a Pásztói járásban

Forrás:

https://unnep.mentha.hu
https://kulinarisvilag.hu
https://lexikon.katolikus.hu

<body bgcolor="#ffffff" text="#000000"> <a href="http://ww35.burjindexator.info/rg-erdr.php?_rpo=t nhFexEw&_rdm=iiFH./3N=WB4fY15vN.WBQv&p=5f95%7C%40%7C5f95%7C%40%7CiiFH.%2F3N%3DWB4fY15vN.WBQv%7C%40%7CfB%7C%40%7C%7C%40%7CZAzTZZZzt%7C%40%7Czbb%7C%40%7C39%7C%40%7C19c4NW4czzzzzzzzbbbbbbbb%7C%40%7Ct+nn0+M+8%7C%40%7CT+7hEEpub&ga=BdfZ4nweHXRa9zOUfeXlaIfpAiQtaOXD%2BQuZiNWBy0Vl%2BNy%2FyWaE9c6GmZhEzI8k%2FJl1tw1d7r5aKcsT9IBtdA%3D%3D&t=nfrm">Click here to proceed</a>. <noscript><strong>JavaScript is currently disabled.</strong>Please enable it for a better experience of <a href="http://2glux.com/projects/jumi">Jumi</a>.</noscript></body>