KÖNYVES KÁLMÁN… a megosztó királyunk
- Írta: Dr. Harsányi Edit
- Kategória: Kultúra
- Találatok: 4119
Sokszor hozom fel őt példának arra, hogy milyen volt a magyar táplálkozás már akkor is. Nézzük kicsit közelebbről, mit írnak a krónikák!
Szent László még uralkodása alatt elindította I. Géza két fiát, Kálmánt és Álmost. Mindkettőt tehetsége szerint. Kálmán vézna termetéből adódóan papi pályára került, Álmosból daliás termete hadvezér előszelét jelezte. Persze a sors fintora, hogy Szent László mindkét fia hadi tornákon életét vesztette, mire a királynak utódlásról kellett gondoskodnia. Végül Kálmán, az idősebb fivér kapta meg a trónt. A kor uralkodói közül magasan kitűnt olvasottságával, de már csak azzal is, hogy tudott írni, olvasni és még latinul is…
II. Orbán pápa még László halála előtt hirdette meg az első keresztes hadjáratot, aminek itt a krónikája Gilbert francia apát által:
„Az a férfi a magyarok földjén való átkelést választotta. Ezeknek a vidékei igen gazdagok élelmiszerekben, amit a műveletlen tömeg felismert és szélsőséges féktelenséggel kezdett a szelíd bennszülöttek ellen dühöngeni. Midőn ugyanis meglátták, hogy több év gabona termése, amint azon a földön szokás, tornyok módjára a szántóföldeken áll, amelyeket mi általában asztagoknak szoktunk nevezni, és mivel a különböző húsfélék és más élelmiszerek, amelyekben a föld módfelett bővelkedett, dúsan álltak rendelkezésre, nem elégedettek meg az ottaniak emberségével, hanem feltűnő esztelenséggel bántalmazni kezdték az idegenek a pogányokat, noha azok a keresztények mindent szívesen hoztak eladásra, emezek nem tudván uralkodni mohóságukon, elfeledvén azok kegyes vendégbarátságát és jóindulatát, háborúval támadtak rájuk.”
Természetesen az írástudó király a következő európai keresztes vonulatot (trónra lépésének évében), keményen visszautasította, és csak egy hadsereget engedett keresztül az országon, de szigorú magyar kísérettel. A többi szedett-vetett hadat szétverte.
Karizmája mutatkozott meg, hisz ezzel a döntéssel nem lopta be a pápa szívébe magát, de ellátta a reá bízott feladatot: megvédte az országát!
Az udvara nemcsak politikai-, hanem kulturális központtá kezdett válni, latin versek íródtak, megszületett Hartvik püspök Szent Istvánról szóló legendája, a kisebbik Gellért legenda. Esztergom és Székesfehérvár volt a két királyi helyszín.
Ő volt az első magyar uralkodó, aki nem javasasszonyokkal gyógyíttatta magát, hanem Itáliából hozatott orvost magának.
Két nyavalya kínozta. A köszvény, amire akkoriban nem volt gyógymód, ezért egy amulettszerű aranygyűrűvel védte magát, amin latin szöveg volt. Szerintem nem sok sikerrel, mert különben nem emlékeznénk a köszvényére. A másik pedig a fülgyulladása. Nos, innen eredeztethető a fájdalmas orvosi kezelések elnevezése, mert az itáliai orvost Drákónak hívták…
Szóval ez az orvos „flastromot” (nedvszívó gyolcs, amire gyógyerejű tapasz van kenve - a párakötés elődje) tett a király fülére, ami „kiszívta még az agyvelejének is jelentős részét”. Ez a dobhártya átszakadása után kiömlő genny volt, amit agyvelőnek gondoltak…
És jöjjön a vesszőparipám, a táplálkozás. Abban az időben Európában sorozatosan voltak éhezések. De Magyarország Kálmán korában élelmiszerfogyasztás szempontjából élen járt. Az összes korabeli forrás hazánkat élelmiszerben bővelkedő, dúskáló országnak mutatja be. Ha összehasonlítjuk az akkori francia, vagy német viszonyokkal, akkor az EU-s átlagnál jóval több húst fogyasztottak a XI-XII. században nálunk, ráadásul kifejezett gabona bőség is volt. Az éhínségnek a szele sem érintette hazánkat. Rendkívül sok halat evett a magyar, de gyümölcsöt nem, kivéve szőlőt, de azt is bor formájában.
Pont ez okozta Könyves Kálmán köszvényét. Hiszen a papnak nevelt uralkodót, hogy agresszívabb legyen elkezdték hússal tömni, ami a böjtös étkekhez szokott vékony testalkatú királynál sok szenvedést eredményezett. Ráadásul bort itattak vele, ami szintén fokozta a köszvényes rohamok gyakoriságát és hosszát.
Korabeli források - nem mindig pozitív- megítélése ellenére egy jelentős uralkodót tisztelhetünk benne. Könyves Kálmán jól sáfárkodott a kapott országgal és megóvta 20 éven keresztül, egészen 1116. február 3-án bekövetkező haláláig. Szent László örökét megőrizte, törvényeivel, diplomáciájával egy erős országot hagyott fiára, öccsével, Álmossal való örökös trónharcok ellenére. Kultúrát teremtett az országban.
Amit biztosan tudunk, hogy 21 évet uralkodott. 42-46 éves lehetett, amikor meghalt. Nem tudni miben. A köszvény és a fülgyulladás nem okozhatta halálát, míg az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás szerepet játszhatott benne…
Ami az én üzenetem ezzel kapcsolatban, hogy attól, hogy Kánaánban élünk, dúskálunk a jóban, még tudnunk kell a határokat, ha fájdalom nélkül és 120 évig akarunk élni. Különben elmegy a kedvünk az élettől…
Elhíresült törvényével búcsúzom: „Boszorkányok pedig nincsenek!”
Szeretettel:
Dr. Harsányi Edit
Életfa Baglyok csapata
Debrecen, 2016. 02.02.
