Menu

just logo uj     nahrinlogo       abaujtv

A+ A A-

Látogassuk meg a Grassalkovich kastélyt Gödöllőn!

 lmgk

A gödöllői kastély építtetője, I. Grassalkovich Antal (1694-1771), az egyik legragyogóbb életpályát futotta be a 18. századi Magyarországon. A század egyik legtekintélyesebb magyar főura, királyi személynök, Mária Terézia bizalmi embere, aki szorgalmazója volt a budavári királyi palota újjáépítésének, és királyi biztosa a Szent Jobb (első) hazahozatalának1.
lmgk 1Hosszú élete során a vagyontalan nemesi családból származó I. Antal jelentős birtokvagyont gyűjtött, építetett 33 templomot és számos kastélyt. Legnevezetesebbek talán a gödöllői hatalmas rezidencia melyben vendégül láthatta Mária Terézia királynét, a Bécs II. kerületében az un. nyári palota, valamint a Hatvan-nagygombosi majorság. Egykor a magyar fővárosban is állt egy Grassalkovich-palota, de mára néhány metszet maradt csupán róla.
Háromszor nősült és kétszer lett özvegy. Sajnos gyermekei nem tudták tovább vinni a megkezdett sikertörténetet, a család vagyona alig két emberöltő alatt elfogyott, a hatalmas birtokvagyon darabjaira hullott és III. Grassalkovich Antal halálával - fiú utód híján - a család is kihalt.
Fertőd után a gödöllői a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat, fehér- arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa. Különlegessége az európai ritkaságnak számító, ma is működő, kastélyszínház.
Járt itt Mária Terézia (1751), a magyar 1867-ben megvásárolta meg királyi pihenőrezidenciának, 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, ekkor kapta a "Királyi Kastély" nevet.
1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, aki leginkább a vadászati szezonokban használta.
Az épület a világháborúban nem szenvedett komoly károkat, azonban a belső műtárgyállomány szinte teljesen megsemmisült. Viszont a II. Világháborút követően - a méltatlan hasznosítási formák miatt2 nagy károk keletkeztek. Az épület helyreállítása csak 1985-ben kezdődött el, komoly restaurálási munkával megszüntetették a keletkezett károkat, s így 1996-ban megnyithatta kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része. A megújult kastély a dinasztikus reprezentáció fontos emlékhelye, rendbetétele a modern magyar műemlékvédelem egyik sikertörténetének is tekinthető.
A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának 26 termében a kastély két fénykora elevenedik meg: A Grassalkovichok kora című kiállítás a barokk udvari kultúrát mutatja be, míg a rekonstruált királyi lakosztályok, a díszterem és az Erzsébet királyné emlékkiállítás a királyi család gödöllői tartózkodásait idézi fel, kitekintéssel a kor történelmi hátterére.

Pilisszentiván, 2017. május 9.

Szeretettel
Berecz Ildikó
A Honismereti- és
Kultúra Team vezetője


[1] A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését

[2] Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. 1958-tól szociális otthonként is működött.